Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Imre Robi írása az 1910.hu Facebook oldaláról
Mindenekelőtt azzal kezdeném, természetesen megértem sokak csalódottságát, viszont a pillanatnyi letargián kívül semmi sem indokolja, hogy bárki Dambrauskast kritizálja. Másfél hete ismerkedik a csapattal, nyilvánvalóan időbe fog telni, amíg egyrészt leoktatja a játékosoknak az elképzeléseit, elfeledtetve velük azt, amit eddig játszaniuk kellett, másrészt az lehet az érzésünk, fizikálisan is szintet kell lépnünk, a jelenleginél lényegesen jobb kondíció kellene egy kombinatív, a mostaninál sokkal több mozgást igénylő támadójátékhoz.
Ősszel láthattuk, hogy a paksiakat egy stabil kontrajátékkal akár a saját pályájukon is le lehet győzni, Valdas Dambrauskasnak azonban nem ez lesz az elképzelése.
- A korábbi, sokszor látott 4-1-4-1-et védekezésben ezúttal helyenként felváltotta az 5-3-2, nem tartom kizártnak, hogy a Paks két csatáros rendszerére tekintettel. Labdakihozataloknál szinte ugyanazt láttuk, mint legutóbb, 3-2-5-re váltottunk, Gera fellépett a támadósor szélére, Tiéhi pedig visszazárt Vallejo mellé, segítve a labdás védőket. Hogy támadásban mi volt az elképzelés, azt nehéz lenne utólag megítélni, végig az lehetett az érzésünk, hogy sokan keresik a helyüket a pályán, amit a legjobban azok a passzok támasztottak alá, amelyek olyan helyekre érkeztek, ahol a közelben sem volt csapattárs. A mérkőzés végén Dambrauskas is elmondta, éppen egy új játékrendszert próbálnak megalapozni Diósgyőrben, ami okozhat némi zavart a fejekben.
- A kezdőcsapatból kikerült a múlt héten kissé bizonytalan Simon Barna, akit Artem Odyntsov váltott, a támadósorban pedig a legutóbb kiváló Vancast Jurek Gábor helyettesítette. Odyntsov végül 3 védéssel zárt, a két kapott gólról nem tehetett. 85 %-os pontossággal passzolt, a lábbal való magabiztosabb játéka jó eséllyel szerepet játszott abban, hogy visszakerült a kezdőbe, azonban kissé kezd aggasztó lenni, hogy nincs két egymást követő bajnokink, ahol ugyanaz kezd az egyik legfontosabb poszton.
- Az edzőváltás egyik nagy nyertese Bozsidar Csorbadzsijszkij ezúttal is kezdett, legutóbb Lamine Colley, ezúttal bármelyik, fizikálisan erős paksi támadó indokolhatta a kezdőbe jelölését. A helyszínen neki tulajdonították az első, szögletet követő találatot, viszont jegyzett 7 felszabadítást és 1 blokkolt lövést, valamint megnyerte a párharcai felét (5/10). Labdakihozatalokban nem annyira erős, mint Lund, ami akkor lett látványos, amikor Tiéhi már nem volt a pályán.
Bárdos Bence jegyzett 8 felszabadítást valamint 1-1 blokkolt lövést, labdaszerzést és szerelést, a 9 párharcából pedig 4-et nyert meg. A szélsővédők közül ezúttal is Gera Dani teljesített halványabban, Sinisa Sanicanin több felszabadítást (10–3) több blokkolt lövést (2-1) és több labdaszerzést (1–0) jegyzett, ráadásul több párharcát is nyerte meg (7/12 és 6/18), arról nem is beszélve, hogy a bosnyák egy kulcspasszt is kiosztott. Gerának nagyon meggyűlt a baja Osváth-tal, a második paksi gól is ebből a párharcból indult, Dani nem tudta megtartani a labdát, majd kocogott a vendég (általában jobb, most viszont) balhátvéd mögött. A helyzetünkön az sem segített, hogy Gera sokszor meglehetősen egyedül volt, mert bár Jurek a másik szélen besegített a védekezésben, Acolatse többször is fent ragadt, így juthatott ezen a szélen Papp Kristóf is nem kevesebb, mint 4 kulcspasszig.
- A középpályánk legnagyobb pozitívuma, hogy az edzőváltás újra életet lehelt Vallejoba, kérdés nélkül a legjobb hazai játékos volt. 102 alkalommal találkozott a labdával, 96 %-os pontossággal passzolt, ráadásul 10 indításából 8 is pontos volt. 11 párharcából 8-at is megnyert, és védekezésben is tett a közösbe 2 felszabadítást, 4 labdaszerzést és 6 szerelést. Végre jöttek tőle a vertikális passzok is, nem rajta múlott a vereség, többször is csak szabálytalanul tudták megállítani. Christ Tiéhinek sincs szégyellnivalója, 92 %-os passzpontossága, 1/1 sikeres csele és egy technikailag kiváló kapáslövése volt, egy hozzá hasonló box to box középpályás munkája legtöbbször nem látványos, de annál inkább hasznos, főleg a labdakihozataloknál, illetve volt egy-egy felszabadítása, blokkolt lövése és labdaszerzése. A cseréjét valószínűleg az indokolta, hogy Klimovich előrejátékban hatékonyabb.
Holdampf Gergőnek kissé szürkébb meccse volt, a 74 %-os passzpontossága a legrosszabb a 3 középpályás közül, a 9 párharcából csak 2-t nyert meg, védekezésben nem jegyzett sem felszabadítást, sem labdaszerzést vagy szerelést. Indokolt volt a cseréje ezúttal, Rakonjac érkezett a helyére.
- Eleinte nem értettem, miért került ki a támadótrióból a Puskás Akadémia ellen kiemelkedően játszó Rudi Pozeg Vancas, a helyére bekerülő Jurek Gábor sajnos nem tudta ott folytatni, ahol a felcsútiak ellen abbahagyta: bár 3 kulcspasszt is kiosztott, ez elsősorban úgy jött össze, hogy 19 beadást kísérelt meg, amelyek közül 4 talált csapattársat. Három alkalommal próbálkozott csellel, egyik sem volt sikeres, a 9 párharcából egyet sem nyert meg, sajnos nem fogott ki jó napot, akár már a félidőben jöhetett volna a helyére Vancas.
Az általában csak kontrákban erős páros, Acolatse és Edomwonyi játékában sem volt sok köszönet, bár mindkettejüknek volt egy-egy kulcspassza, Elton 4/16 sikeres párharca, 1/4 jó csele az ő kvalitásait ismerve borzasztóan gyenge mutató, Bright pedig csatárként mindössze 1 lövésig jutott és 5-öt nyert meg a 18 párharcából. Utóbbinak talán sosem volt még jó meccse Diósgyőrben úgy, hogy háttal helyezkedik a kapunak, ez egyáltalán nem az ő stílusa, sokkal inkább fekszik ez a csereként érkezett Marko Rakonjacnak.
- Dambrauskas lecserélte majd’ a teljes középpályát és támadósort, de ez sem lendített a játékunkon. Ahogyan az korábban szóba került, látványosan ötlettelenek voltunk, egy Acolatse fejesen és egy Tiéhi átlövésen kívül esélyünk sem volt érdemben veszélyeztetni. Végig statikus volt a játékunk, nem segítettük ki a labdás embereket, senki sem húzott váratlant, nem jöttek a jó utolsó passzok. - A dominánsabb játék a számok terén megvalósulni látszik (61 % - 39 % arányban volt többet nálunk a labda, és lényegesen több passzunk volt, 436 - 235), viszont ennek a dominanciának a szurkolók szemében kizárólag akkor lesz jelentősége, ha a paksiakhoz hasonlóan a támadásaink nagy részét lövéssel tudjuk majd befejezni.
- A vezetőedző a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, ahogy tisztul a fejekben, hogy kinek mi is a szerepe, javulni fog a teljesítményünk. Hiányolta a hatékony játékkapcsolatokat, a felállt védelem elleni játékunk minőségét, illetve kritizálta a pontrúgások elleni védekezésünket, remélhetőleg a jövő heti, Fehérvár elleni idegenbeli bajnokiig kijavítjuk a tegnap látott hibákat.
fotó: dvtk.eu
Hát sajnos. Bár ha egy kicsit is gondolkodna az aktuális új edző pont meghagyná a szezon végéig legalább azokat az elemeket, ami működött, majd ha kell, a fél keret cseréjével kezdhetne bele a saját játékába...
Ha jön egy új edző, az a legritkább esetben folytatja az előzőnek a munkáját - már csak az egoja miatt is. Legalábbis kis hazánkban.
Én pedig határozottan állítom, hogy, DE, meg lettek hajtva a héten és erre utal Holdampf is! Attól, hogy még taktikailag nem igazán értik, tudják illetve nem tudják végrehajtani az edző által elvártakat, nos attól még nem kell, hogy a labdát levétel helyett felpörgessék önmaguknak, méterekre pattanjon el tőlük, dadogjon náluk összevissza a labda és rengeteg alkalommal eladják azt. Eddig ez annyira nem történt meg és ha ezek a játékosok az MBIben játszanak is, az eddigi taktika alkalmával sem dadogott náluk a labda ennyire. Benne van a taktikai tanácstalanság is, de a labda fedezése, normális levétele addig is meg kell történjen, ha éppen az új taktika miatt úgymond keresed a társad az összjátékhoz. Sokkal inkább a fizikai és mentális fáradtságra foghatóak ezek a jelenségek!
Mert nem értenek hozzá úgy,olyan szinten. Nincs meg a tudás, az eszköztár hozzá,hogy egy ilyen problémát orvosoljanak. Valdauskasban a pedigréje alapján meg kellene legyen a kellő tudás ehhez is. Bízom benne hogy így is lesz
Radenkovic alatt ez nem okozott gondot. Tudatosan nem mentek fel 3-4-nél többen a tamadásainkkal,amelyek valóban ahogy írod,kevés passzal gyorsan juttatták el a labdát az ellenfél kapuja elé. Sikertelen támadásbefejezés esetén sem okozott gondot a visszazárás,mert 2-3 játékosunk ragadhatott csak elől,7-8 a labda mögött helyezkedett. Kuznyecov kirúgasa után ez volt az egyik leggyorsabban jelentkező hiányosság, "tünet". A másik ilyen a labdakihozatal volt,ez Radenkovic alatt 1 évig okozott komoly nehézségeket és most is nagyon látványos tanácstalanság jelentkezett. Ez pedig az általad is említett együttmozgások hiánya. 1 év alatt sajnos nem előrelépés, hanem leépülés történt.
Főleg mert Vallejo előtt Holdampf és Tihi volt. Egyik se tud igazán előre játszani. Nagyon hiányzott az egyik helyett kicsivel előrébb Vanci, vagy Bénye.
"Nagy a távolság a védők és a támadók közt."
A számból vetted ki a szavakat. Hetek-hónapok óta figyelem a jelenséget. Nem tudom miért van ez, de sajnos nem újkeletű. Az Radónál is hasonló gond volt, de akkor a játékstílus miatt ez kevésbé tűnt fel, mert a védekezésből előrefelé történő átmenetek többnyire hosszú előreívelésekből álltak, így a középpálya szerepe szinte el is tűnt. Vagy kontráztunk. Most viszont, hogy próbálunk építkezni, még jobban látszik, hogy a csapat túl hosszú, a középpályások nem tudnak hatékonyan kapcsolódni sem a támadókhoz, sem a védőkhöz. Mondjuk utóbbihoz inkább. A támadásban látszik nagyon a csapat hosszúsága. Ez részben lehet erőnléti kérdés, de inkább a taktikai szervezettség hiányának tűnik – a játékosok nem mozognak egységként, a területek zárása és a támadásba való fellépés sem működik megfelelően. Amíg ezt nem sikerül rendezni, addig a játékunk szétszakadt marad, és nehezen fogunk hatékonyan támadni vagy stabilan védekezni.
Holdampf a meccs után nyilatkozott, hogy "nagyon komoly munkát végeztek" a héten. erre húzta fel az internet népe, hogy túledzettek lehettek a meccsen. De ennek jele nem volt, inkább az látszott, hogy nincs ellenszer a Paks játékára. Nem kell ezt egy hét után túlbonyolítani. A Paks több éve épül, egy hét alatt nem lehetett eltüntetni a taktikai különbséget. Egész egyszerűen más ellenfélre készültünk a héten, ez látszott a labdaszerzések utáni helyezkedésekből. letámadás ellen sok labda nélküli mozgással lehet sikeres lenni, nem fix pozíciók elfoglalásával, és várni a passzt, amire törekedtünk. Egy-egy játékosunk nagyon szűk területen mozgott. a második félidőben ez jobban működött, mikor visszahúzódott a Paks, a labdabirtoklás megvolt, de mentálisan végig fölöttünk voltak. természetesen automatizmusok sincsenek, hiszen egy ívelgetős játékról kellene visszaállni egyfajta pozíciós játékra, ami zavart okozhat a fejekben is. Megijedni sem kell, a Videoton nem olyan komplex csapat, mint a Paks, ellenük jobb játékképet várok.
Ez az igazi irányító szerepkör - a mai futballban - számomra a taktikára alapozódik, bár nagyban igazságod van. Én is Vancast és Bényeit megnézném ebben a szerepkörben, mert talán ők tudnának, bár Vancasból is hiányzik az a fajta robbanékonyság, ami ide kell. Vallejo tanárian játszik, intelligens játékos ez minden megmozdulásából látszik, de ahogy mondod nem a leggyorsabb, hogy finoman fogalmazzak, ezért kellene mellé olyan aki gyorsabb. Nem rossz egyébként a Tiehy, Vallejo, Holdi trió -megmondom az őszintét egyenlőre én is így játszatnám őket, bár én azért valahogy megpróbálnám Bényeit vagy Vancast valahogy beépíteni - , de sajnos egyikben sincs meg az a bizonyos lendület. Robotolni jól robotolnak, de az a fajta robbanékonyság, ezáltal váratlan húzás nincs meg, amire az ellenfél nem tud készülni, nem számol vele. A szélső védők, valamint a kapus poszton teljesen jogos amit írsz.