Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Vámos Henrik összeállítása.
Az előző részben átvettük a diósgyőri aranyévek tíz legjobb nyári igazolását, a sorozat következő részeként pedig az elfelejtett acélvárosi generáció játékosaival fogunk hasonlóan cselekedni. A történelem sajnos nem volt túl kegyes a ‘60-as évek DVTK-jához - hiába jártak ez idő tájt a legtöbben meccsre Diósgyőrben, hiába játszott európai kupamérkőzést fennállása során először a DVTK, valamint hiába volt az évtizedben a vidék legnépszerűbb csapata a piros-fehér gárda, a vasgyári krónikák sokkal inkább az utánuk jövő, ‘70-es, és a ‘80-as évek csapatainak szolgáltatnak méltó emlékezetet. Évtizedekkel a Celtic előtt, itt volt a Palermo, Szabó előtt itt volt Tátrai, Tatár és Borostyán előtt pedig itt volt Kovács és Horváth. Igaz, nem volt bajnoki bronz, és MNK-diadal sem, volt azonban KK-mérkőzés, a DVTK történelmének legmagasabb nézőszámú bajnoki meccsei, rengeteg diósgyőri válogatott játékos, illetve egy másodosztályúként kiharcolt Magyar Kupadöntő. Következzen tehát a tíz legjobb nyári szerzemény a diósgyőri elő-aranykorból.
A piros-fehérek az 1960-as évtizedet igazán diósgyőri módon kezdték, kieséssel. Szerencsére a miskolci fanatikusoknak nem kellett sok időt átvészelniük a másodosztályban, Bukovi Márton vezényletével a DVTK két év után visszajutott az 1961/62-es szezon végén a harmadik NB2-es trófea megkaparintásával, mind ezt a borsodi rivális Ózd kárára, akik négy ponttal maradtak le a feljutásról. Két szezon elteltével újra a másodosztályban találta magát az együttes, ezúttal Preiner Kálmán volt a megmentő, aki azonnal visszajuttatta a miskolciakat megérdemelt helyükre, ráadásul a Magyar Kupában 23 év után jutott újra döntőbe a másodosztályú csapat az MTK, illetve az Újpest kiejtésével. Sajnos a fináléban a másfél évvel korábban magyar bajnokságot nyerő ETO túl nagy falatnak bizonyult (4-0) Preiner fiainak, akik az első NB2-es csapat lettek, amely kupafináléig jutott. Következhetett a DVTK addigi leghosszabb megszakítatlan NB1-es szereplése, nyolc egymást követő szezon. 1967-ben a 7. helyen végzett a borsodi alakulat, így 1960 után játszott újra európai kupamérkőzést.
Ebben az évtizedben először volt a Diósgyőr - a számok alapján - a legnépszerűbb vidéki csapat. Az 1963-as őszi idény során hiába végzett a 11. helyen a DVTK, a csapat 15 ezres átlagnézőszáma az egész országban a negyedik volt, természetesen három fővárosi alakulat mögött. Az 1968-as szezonban az egész ligában csak a bajnok Ferencváros mérkőzéseire voltak többen kíváncsiak, mint a DVTK hazai jelenéseire: A zöld-fehérek 18 000 nézőt átlagoltak meccseiken, amelyeknek többségének a Népstadion adott otthont, míg a diósgyőri publikum átlagosan 17 ezred magával hajszolta győzelembe csapatát minden héten. 1968 novemberében 36 ezer ember tekintette meg a helyszínen a DVTK-Ferencváros összecsapást, ami alighanem Miskolc város történelmének legmagasabb nézőszámú labdarúgó mérkőzése, de a Diósgyőr történelmében egészen biztosan.
A sorozat további részei:
Sikora Ferenc – 1962
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Sikora Ferenc |
Csatár |
1962-1973 |
243 |
39 |
A DVTK saját nevelésű játékosa 18 évesen debütált a felnőttcsapatban, a következő évtizedben pedig a vasgyáriak egyik legmeghatározóbb játékosa lett. Sikora Ferenc teljes karrierje alatt rendületlenül szolgálta a miskolci csapatot, 243 bajnokin 39-szer rúgott gólt, és tagja volt az 1965-ben másodosztályúként az MNK-döntőbe jutó csapatnak, valamint hat európai kupameccsen öltötte magára a DVTK címeres mezét. Élete első NB1-es gólját Debrecenben (1-1) lőtte meg 1963 novemberében, néhány héttel később pedig az Újpest (3-1) otthonában is betalált az alig 20 éves játékos. Legjobb szezonját kétségkívül 1967-ben futotta: mind a 30 bajnokin végig a pályán volt a csatár, kilenc alkalommal volt eredményes, a Honvéd 4-1-es legyőzésénél már a 6. percben betalált, győztes gólt szerzett a Salgótarján ellen, és mind a Ferencváros, mind az Újpest kapuját bevette, utóbbit kétszer is. 1973 májusában játszotta utolsó mérkőzését profi labdarúgóként, a Győr elleni 1-0-s vereség volt a búcsúja a helytől, ahol pályafutása teljes egészét töltötte, Diósgyőrtől.
Így írt az Észak-Magyarország a DVTK 3-1-es győzelméről a Crvena Zvezda ellen:
Hogy mennyire korai volt biztosra venni a Crvena Zvezda továbbjutását, az már az első félidőben kitűnt. A diósgyőri együttes ugyanis óriási iramot diktálva kezdett, és kis szerencsével már az első negyedórában behozhatta volna a belgrádi 0:3-at. Egész más csapat lépett ezúttal pályára, mint egy héttel ezelőtt. Lelkesedésben, fegyelmezettségben és teljesítményben egyaránt lényegesen jobbat nyújtó tizenegyet láthatott a nagyszámú közönség. És kupamérkőzést a javából! A második félidő első negyedórájától eltekintve a diósgyőriek végig uralták a mezőnyt, támadójátékuk nyomán a Crvena Zvezda állandóan hét-nyolc emberrel védekezett, és igyekezett megtartani háromgólos előnyét. Hamar észrevették, hogy ezúttal kitűnő formában játszó diósgyőri együttessel állnak szemben, és néha bizony csak kemény védőjáték árán tudták feltartóztatni a lendületesen játszó hazai együttest.
Tamás Gyula – 1963
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Kapott gól nélkül |
|
Tamás Gyula |
Kapus |
1963-1969 |
140 |
43 |
Tamás Gyula a diósgyőri vár alatt született, általános iskolában a diákválogatottban kézilabdázott, innen került a zöld gyepre. A kapuslegenda ezt követően néhány évet a Diósgyőri Bányászok kötelékében töltött, 1963-tól azonban újra a piros-fehéret viselte, nyáron pedig az élvonalban is debütált a Dorog elleni 1-0-s vereségen. Az évtized végéig több mint 140 NB1-es bajnokin kapott lehetőséget, 43 alkalommal hozott le kapott gól nélküli meccset. Ő őrizte a vasgyári kaput az Újpest húsz év utáni hazai kardélre hányásán 1964 májusában (1-0), az 1965-ös Kupadöntőn, és az 1968-as Ferencváros elleni hazai mérkőzésen, amire 36 ezer diósgyőri látogatott ki. Utolsó mérkőzésére piros-fehérben 1969 decemberében került sor, egy emlékezetes, hatgólos (3-3) döntetlen a Pécs ellen. Profi pályafutása végett kapusedzőként tevékenykedett, 2001-től két éven át a magyar válogatottnál töltötte be ezt a pozíciót.
Gál Béla - 1964
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Gál Béla |
Védő |
1964-1971 & 1972-1975 |
168 |
4 |
A mátészalkai születésű védő Miskolcon ismerkedett meg a labdarúgás alapjaival, a Miskolci MTE-ben kezdte karrierjét, majd 1964 nyarán igazolt Diósgyőrbe. A DVTK-t két részletben is szolgálta, először 1971-ig, majd egy év szünet után további három esztendőre tért vissza. 168 NB1-es találkozón 54 alkalommal szerzett clean sheetet a védőjátékos, továbbá négy alkalommal volt eredményes. A Győri-ETO ellen 4-0-ra elveszített Magyar Kupadöntőn végig a pályán volt, valamint hat KK-mérkőzésen képviselte a vasgyáriakat. Érdekesség, hogy egyetlen hazai találatát a fentebb említett, Pécs elleni 3-3-as Tamás-búcsún szerezte, ahol hiába vezetett 44 perc elteltével három góllal a csapat, végül mégis csak egy ponttal kellett beérniük. 1986-ban néhány hónap erejére a DVTK vezetőedzője volt a másodosztályban.
Részlet az Észak-Magyarország tudósításából a Pécs elleni 3-3-as döntetlenről:
Vegyes érzelmekkel indult haza a közönség a mérkőzés után. Az első félidőben nyújtott játékkal mindenki elégedett volt, hiszen 45 perc alatt három gólt az egész bajnokságban nem rúgott a diósgyőri ötösfogat. Ekkor szinte mindenki abban bízott, hogy a DVTK nemcsak jó játékkal, hanem győzelemmel búcsúzik az idény utolsó bajnoki mérkőzésétől. Szünet után azonban kellemetlen meglepetés érte a szurkolókat, mert néhány súlyos védelmi hiba nyomán kiegyenlítettek a pécsiek. Igaz, utána ők is lefékeztek, s egyáltalán nem törték magukat a győztes gól megszerzéséért. Láthatólag ez az eredmény mindkét csapatnak megfelelt. A Pécs is megtartotta a már korábban kiharcolt jó pozícióját a bajnoki táblázaton, a Diósgyőr pedig biztosította helyét jövőre is az NB I-ben. Hogy a szurkolók mégis vegyes érzésekkel távoztak a pályáról, annak talán más volt az oka…
Hajas Imre – 1965
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Hajas Imre |
Középpályás |
1965-1977 |
269 |
11 |
Miskolcon született, a DVTK előtt pedig megfordult a Borsodi Bányász és a Miskolci Honvéd színeiben is. 1965 nyarán kötelezte el magát a Diósgyőr mellett, a következő 12 évben pedig kis híján 270 bajnoki mérkőzésen öltötte magára a vasgyári szerelést. Az 1966-os idény nyitónapján lépett először pályára, első gólját pedig két hónappal később lőtte meg a Csepel ellen. Karrierje egyetlen dupláját is a XXI. kerületiek ellen ünnepelhette a DVTK-mezben összesen 11 találatig jutó Hajas az 1974/75-ös idény 7. játéknapján. Utolsó szezonja a klubtörténelem első Magyar Kupagyőzelmével záruló, 1976/77-es évad volt, így a ‘60-as évek egyik legmeghatározóbb diósgyőri játékosa átélhette az aranycsapat hajnalát is. A Preiner, Tátrai és Szabó által egyaránt edzett játékos 1984-ben maga is irányította szeretett csapatát 12 mérkőzésig, a kieséstől azonban nem tudta megmenteni az együttest.
A sorfalban balról jobbra Kovács Pál, Gál Béla, Salamon József, Hajas Imre /csk/jobbra Mathesz Imre, a háttérben Sáfrány István
Salamon József - 1966
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Salamon József |
Védő |
1966-1980 & 1982-1983 |
373 |
4 |
A Diósgyőr történetének legtöbb NB1-es pályára lépéssel rendelkező játékosa, Salamon József 1966-tól 1980-ig, majd 1982-től további egy évig erősítette a DVTK-t, tagja volt a két MNK-t nyerő csapatnak, és 16 európai kupamérkőzésen reprezentálta az Acélvárost. A hátvéd bemutatkozására 1966 tavaszán került sor az MTK ellen, az akkor még mindig csak 18 éves játékos a következő másfél évben 16 bajnokin kapott lehetőséget - az áttörés az 1968-as idényben jött el, amikor 26 bajnokin 4 clean sheetet hozott össze. Az 1970-es évek elején elképzelhetetlen lett volna nélküle a diósgyőri kezdő, az 1970/71-es idényben 28 bajnokin 9, 1971/72-ben 30 mérkőzésen 6, az ezt követő szezonban 27 mérkőzésen 7 alkalommal maradt rezzenéstelen a vasgyári háló azokon a meccseken amikor Salamon is pályán volt. 1972 áprilisában 31 év elteltével nyert újra bajnoki mérkőzést a borsodi együttes az Üllői Úton (0-1), természetesen Salamon végig a pályán volt, és nagy szerepet játszott abban, hogy kapott gól nélkül hozza le a csapat az emlékezetes diadalt. Első gólját 1973 augusztusában szerezte meg a Máv-DAC ellen, az NB1-ben pedig 1976 őszén talált be először, a Tatabánya kapujába. 1980-ban 14 év után hagyja el Miskolcot, a görög PAOK csapatába igazol, az 1982/83-as idényre azonban visszatért az Acélvárosba a szezon végén visszavonuló, a diósgyőri mezt összesen 375 bajnoki mérkőzésen magára öltő legenda.
Szurgent Lajos – 1966
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Szurgent Lajos |
Csatár |
1966-1968 |
76 |
26 |
Annak ellenére, hogy a DVTK-ban töltött ideje, és a bajnoki mérkőzéseinek száma eltörpül a lista többi szereplőjével szemben, Szurgent Lajost egész egyszerűen nem lehet kihagyni a ebből a listából, hiszen neve mindenképp felmerül a ‘60-as évek legjobb diósgyőri játékosai beszélgetés során. A kőrosladányi gólvágó 1966-ban került az Acélvárosba, első találatát a Ferencváros elleni 5-1-es vereség során lőtte meg, a szezon során pedig összesen 7 alkalommal talált be - többek között a zöld-fehérek elleni “visszavágón”, ahol tíz év után nyert újra bajnokit az FTC ellen a vasgyári gárda - és a kiírást a legeredményesebb DVTK-játékosként zárta. A következő idényt pontosan ott folytatta, ahol az előzőt abbahagyta; gól a Fradi-elleni nyitányon, dupla a Szeged-MTK páros ellen, az első 3 forduló után 3, a 8. játéknap után pedig 9 találat szerepelt a neve mellett. Az idény második felvonásában további 4 gólt szerzett, így sikeresen megvédte miskolci aranycipőjét. Az 1968-as idényben is említésre méltó teljesítménye volt, 30 mérkőzésen 7-szer talált be, a DVTK-tól pedig egy három meccses góllövő szériával búcsúzott, valamint a csapat egyetlen gólját a Ferencváros elleni, rekordnézőszámú bajnokin is a piros-fehérben összesen 27 alkalommal eredményes Szurgent szerezte 1968 novemberében (1-2).
Vass Lászó - 1966
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Vass László |
Középpályás |
1966-1973 |
189 |
34 |
Ha már beszéltünk Szurgent Lajosról, nem is folytatódhatna mással az összeállítás, mint Vass Lászlóval, aki az 1966-os szezonban Szurgenttel karöltve, fejenként 7-7 góllal hódította el a diósgyőri gólkirálycímet. A nyírbogdányi csatár a történelem első élvonalbeli borsodi rangadóján, az Ózdi Kohász elleni 2-2-es döntetlen során szerezte meg első diósgyőri gólját 1966 áprilisában, néhány héttel később pedig az Újpest elleni 3-1-es diadalon is eredményes volt – ez a mérkőzés a következő 33 évben az egyetlen lila-fehérek elleni bajnoki győzelme volt a DVTK-nak. A Miskolcon töltött 9 idényéből 6 alkalommal is legalább 6 góllal zárta a szezont a csapat történetének 22. legeredményesebb játékosa, a házi gólkirálycipőt két alkalommal hódította el. Búcsúmeccsét 1974 májusában játszotta, ahol a diósgyőri publikum Solymosi Ernőt és Sikora Ferencet is búcsúztatta.
Kovács Pál - 1966
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Kovács Pál |
Hátvéd, Csatár |
1965-1976 |
194 |
1 |
A hátvédként és csatárként egyaránt bevethető Kovács Pál 1966-ban szerződött Diósgyőrbe, a ‘70-es évek közepéig pedig 194 bajnokin öltötte magára a DVTK címeres mezét. Az Egri Dózsa csapatától érkező Kovács az 1966-os, Győr elleni szezonnyitón debütált, néhány héttel később pedig megszerezte egyetlen diósgyőri találatát a Dorog 2-0-s legyőzésén. Nem kis szerepe volt abban, hogy 1967-ben a klubtörténelem addigi harmadik legjobb NB1-es teljesítményét nyújtva a 7. pozíción zárjon a csapat: 29 bajnokin több mint 2600 percet töltött a pályán, és 6 clean sheetet hozott össze. Hat közép-európai kupameccsen képviselte a DVTK-t, többek között a Crvena Zvezda 3-1-es felülmúlásán 1967 novemberében. Utolsó mérkőzésén, az MTK elleni 1976-os 4-0-s zakó második félidőjében piros lapot kapott, így kicsit savanyúra sikeredett a búcsú, ettől függetlenül az Acélváros nem felejti mind azt, amit az idén 85 éves Kovács tett a klubért.
Horváth András - 1961
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Gólok |
|
Horváth András |
Csatár |
1961-1976 |
173 |
64 |
A varbói születésű Horváth András a Népsport által “diósgyőri grund”-ként referált Lyukóvölgyben ismerkedett meg a labdarúgással, 15 évesen csatlakozott a DVTK ifi-csapatához, egy évvel később a “B” csapatban, 1967-ben pedig a felnőttcsapatban találta magát a Diósgyőr örökös NB1-es gólrekordere. Már debütálásán eredményes volt, hiszen a Szeged 4-0-s kardélre hányását Horváth gólja nyitotta meg, az első három játéknap során pedig három gólt vágott a végül tízgólos debütáns idényében. A DVTK aranycipőjét 1968-ban hódította el először, 1970 és 1975 között pedig további hat (!) idényben viselhette büszkén a legeredményesebb diósgyőri játékos címet - személyes legjobb szezonja az 1973/74-es NB2-es kiírás volt, amikor 28 góljával az egész második vonal legpontosabb góllövőjének számított. 204 bajnokin 87 gólt szerzett a vasgyáriaknál - mivel itt töltötte teljes karrierjét, ezek a mutatók az egész pályafutására igazak - de a nemzetközi kupaporond - a diósgyőrinél nagyságrendileg nagyobb - közönségétől sem szeppent meg: hat Közép-Európai Kupameccsen lépett pályára 1967 és 1971 között, a Lokomotíva Kosice (2-0), illetve Celik Zenica (1-0) ellen egyaránt betalált. 64 NB1-es találatával az élvonal legeredményesebb DVTK-játékosa, ráadásul mind a diósgyőri aranycipők (7), mind az egymást követő diósgyőri gólkirályicímek tekintetében (6) a legmagasabb helyet foglalja el.
Így tudósított az Észak-Magyarország Horváth tatabányai mesterhármasáról 1970 májusában:
(...) Ártatlannak látszó beívelést szabadon húzhatott le Rothermel, ám kiejtette a labdát, és mielőtt lehajolva újra elérhette volna, Horváth a kapu közepébe lőtt. 2:0. (...)
(...) Sáfrány szépen ívelt előre, Horváth ragyogó cselekkel tört kapura, majd 10 méterről a tehetetlen kapus mellett a sarokba lőtt. 3:1 (...)
(...) A 75. percben Udvarev ragyogó cselekkel tört be a tizenhatoson belülre, a kifutó Rothermel mellett is elpöccintette a labdát, majd az alapvonalról visszagurította Horváthnak, akinek fél lépésről, a gólvonal közeléből már csak a lábát kellett beletennie. 5:1.
Veréb György - 1968
|
Név |
Poszt |
DVTK-ban töltött ideje |
Bajnoki mérkőzések |
Kapott gól nélkül |
|
Veréb György |
Kapus |
1961-1976 |
285 |
85 |
A DVTK valaha volt egyik, ha nem a legnagyobb játékosa, Veréb György neve aligha szorul bemutatásra. A mérai kapus az MVSC-ben kezdte pályafutását, a városi riválishoz egy év elteltével, 1968-ban szerződött. Egy Újpest elleni iksz (1-1) során debütált az 5. játéknapon, a szezon során pedig további 11 bajnokin kapott lehetőséget az akkor 19 éves hálóőr. A ‘70-es évtized első felében egyre inkább ő vette át az elsőszámú kapus szerepét, az 1971/72-es kiírásban 29 bajnokin 6, az 1974/75-ös idényben pedig 23 mérkőzésen 8 clean sheetet tartott a kapuslegenda. Karrierjének csúcsa egyértelműen egybeesik a klubtörténelem legsikeresebb korszakával: tagja volt az 1977-ben és 1980-ban MNK-t elhódító csapatnak, 10 európai kupameccsen őrizte a diósgyőri kaput, az 1979-es 3. helyezést azonban nem tudta a csapattal ünnepelni, hiszen 1978 őszén sérülés miatt egy teljes évet kényszerült kihagyni. 285 NB1-es bajnokin 85 alkalommal hozott le mérkőzést kapott gól nélkül, legjobb szezonja pedig a ‘77/78-as volt, amikor 30 bajnokin 11 clean sheetet ünnepelt. Utolsó mérkőzésére 1998 júniusában került sor, amikor kényszerből a már tíz éve kapusedzőként dolgozó, 48 éves Veréb maga állt be a kapuba a Videoton elleni bajnoki 70. percéig. A DVTK emberhátrányban és egy mezőnyjátékossal, Kiser Lászlóval a kapuban 4-1-re diadalmaskodott.
https://www.youtube.com/watch?v=3K00oBduFKY
A DVTK legmagasabb nézőszámú bajnoki mérkőzései a ‘60-as években:
|
Dátum |
Mérkőzés |
Nézőszám |
|
1968.11.27. |
DVTK 1-2 FTC |
36.000 |
|
1968.09.01. |
DVTK 2-2 Vasas |
30.000 |
|
1969.04.04. |
DVTK 0-0 FTC |
30.000 |
|
1966.11.01. |
DVTK 0-1 Vasas |
28.000 |
|
1966.10.23. |
DVTK 1-1 FTC |
27.000 |
|
1967.04.30. |
DVTK 2-4 Vasas |
27.000 |
|
1968.05.26. |
DVTK 1-1 Csepel |
27.000 |
|
1964.04.04. |
DVTK 0-2 FTC |
25.000 |
Gartulálok! Élvezet ezeket az írásokat olvasni. Jó lenne egy olyan is ami a legrosszabb igazolásokat mutattja be. Nálam már Bajzát nincs az első 10-ben:):):)