A döntő margójára - Pankráció? Csalás? Ivkovic?

Egy laikus szubjektív véleménye.

Egészen bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak nekem volt szükségem néhány napra, hogy megemésszem a bajnoki döntő utolsó két mérkőzésén történteket, hanem valamennyi diósgyőri szurkolónak. A Sopron Basket kiénekelte a sajtot a szánkból a döntőben. Egy pillanatra sem akarom kisebbíteni a soproni csapat érdemeit, mert ők is hatalmasat küzdöttek, és ahogy vezetőedzőjük mondta a negyedik meccs végén, a mindent eldöntő meccsen nyomni fogják, mint az állat. Valóban nyomták. Mint az állat.

Kérem, nézzétek el nekem, ha túlságosan elfogultnak érzitek majd a véleményemet. Én csak egy laikus szurkoló vagyok, nem értek a kosárlabdához, csak nagyon szeretem ezt a gyönyörű sportágat és rajongok a csapatunkért.

Félreértés ne essék, nem felmenteni akarom a csapatot, a stábot, hiszen mi dobtunk öt pontot az ötödik meccsen az első negyedben, mi adtunk el húsz fölötti labdát és dobtunk borzasztó hatékonysággal. Viszont úgy érzem, szót kell emelnünk magunkért, a csapatunkért a minket ért igazságtalanságok miatt.

A címben szerepel három szó kérdőjellel a végén. Pankráció? Csalás? Ivkovic?

Hogy jön ide a pankráció?

A mindent eldöntő összecsapás után a Nemzeti Sport tudósításában megütötte a szememet Balogh Juditnak a nyilatkozata. Bubut 2005-ben a magyar kosárlabda halhatatlanjai közé választották, kilenc alkalommal érdemelte ki az év magyar kosárlabdázója címet, 223-szor szerepelt a magyar válogatottban és légiósként játszott Franciaországban is a Racing Paris és a Tarbes csapataiban.

Balogh Judit azon túl, hogy megérdemeltnek tartotta a Sopron végső sikerét, a következőket mondta az ötödik mérkőzéssel kapcsolatban:

A játékvezető-küldést látva sejtettem, hogy pankráció lesz, mert ez a hármas (Benczur, Montgomery-Tóth C., Praksch) nem szívesen fúj faultokat. Iszonyatos verekedéssel, durvaságba hajló jelenetekkel kezdődött a meccs, és ahogy látták a vendégek, hogy vezet a Sopron és nem lesz ez könnyű menet, úgy kerültek egyre mélyebbre és vesztették el a reményt.

Mi az, hogy ez a hármas nem szívesen fúj faultokat? A másik hármasok szívesebben fújnak személyi hibákat? Nem egységesen, azonos elvek mentén kellene bíráskodniuk a játékvezetőknek? Jót tesz az a magyar kosárlabdának, hogy az egyik bírói hármas pankrációt enged meg a pályán, a másik meg védi a játék szépségét? Oda fog jutni ez az egész, hogy az edzők már nem is az ellenfélből fogják felkészíteni a csapatukat, hanem a bírókból? Nekem ez nonszensz.

Abban, hogy végül elveszítettük a döntőt, nagyban közrejátszott az, hogy mi játszani szeretnénk a kosárlabdát és nem a pankráció nevű sportágban indulunk. A játszani akaró csapatot a durvaság határát súroló játékkal lehet a legkönnyebben kizökkenteni a ritmusból és ez a Sopronnak remekül sikerült. Ellenfelünk nem tett mást, mint remekül kihasználta a kinálkozó lehetőséget, amit a játékvezetők nyújtottak a pankráció engedésével.

Lelik Réka testén voltak a leglátványosabb jelei annak, hogy itt bizony pankráció folyt a pályán. Őt aztán rendesen ütötték-vágták a soproniak. Az ötödik meccs végén, amikor három soproni is szabálytalanul állta útját, mégsem szólalt meg a síp, Réka csodálkozva tárta szét a karját, tehetetlen dühében már akkor a sírás kerülgette és tőle teljesen szokatlan módon oda is csapott ellenfelének.

Az ötödik meccs után antiabs fórumtársunk így fogalmazta meg véleményét a csapat és Réka kiszolgáltatottságával kapcsolatban:

Kíváncsi vagyok hogy élte meg ő ezt a szezont, mert szerintem még többet tett bele idén, mint tavaly, de mégsem kapott többet érte a sorstól, sőt!

A 4. meccs utolsó fújása, majd tegnap a 4. negyedben 1-2 fújás - vagy elmaradt fújás - után azt láttam rajta, hogy a kiszolgáltatottságtól, a tehetetlen dühtől majd felrobban.

Tegnap kb. 2 perccel, aztán bő fél perccel a vége előtt is a lelátóról nézve Réka reakcióit éreztem azt, hogy a tavalyi közös álmunk után most felébresztenek minket és végleg megérkeznek a Lányok is a mi diósgyőri valóságunkba, amikor bár megteszel mindent, de valami, vagy valaki közbeszól, nem tudsz mit tenni ellene, és ez előbb tehetetlen dühöt vált ki az emberből, majd aki kicsit is "diósgyőri lelkületű" lett, abból egy csak azért is típusú dacos hozzáállást hoz elő.

Tökéletesen egyetértek veled!

Miért futott át az agyamon a csalás szó?

A negyedik meccs végén számomra teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan módon nyúlt bele a mérkőzésbe Kapitány Gellért játékvezetó. A meccs videójából kivágott fotón látható, hogy Lelik Réka már eldobta a labdát, a játékvezető keze pedig még mindig a teste mellett van. A játékvezető ezt követően egy teátrális mozdulattal támadóhibát fújt és elvette tőlünk a labdát, amit a Sopron köszönt szépen és az utolsó másodpercben megnyerte a meccset. Talán joggal vetődik fel az emberben a kérdés, hogy Papp Klaudia takarásában vajon mit látott az esetből Kapitány Gellért és miért nem az alapvonali játékvezető fújt, ha már fújni kellett?

Paparazzo1910-nek köszönhetően megnézhetjük a jelenetet hátsó kamerállásból is. Ugyanazt láthatjuk, mint az előzőn. Réka már lépésekkel Stephanie Reid előtt jár, kosárra dobja a labdát, majd mindenki megdöbbenésére, Kapitány támadóhibát fúj. Feltűnő a képen, hogy szinte Kapitány arcába liheg Gáspár Dávid, a Sopron vezetőedzője.

Paparazzo1910 videója:

Meggyőződésem, hogy egy ilyen kiélezett helyzetben hagyni kellett volna a csapatokat, hogy döntsék el ők a csatát, nem pedig egy ilyen vitatott ítélettel belenyúlni a mérkőzésbe. Magyarázhatja nekem a szakértő a Kosárlabda Magazinban, hogy ez a nemzetközi kosárlabda szabályainak megfelelő helyes ítélet volt! Kíváncsi lennék rá, hogy Szerbiában, Horvátországban vagy Törökországban be merné-e ezt támadóhibának fújni Kapitány Gellért?

Völgyi Péter is azon a véleményen volt a Miskolci TV-nek már lehiggadva, hideg fejjel adott nyilatkozatában, hogy a negyedik meccset nem a játékvezetőknek kellett volna eldönteniük.

Péter a következőket mondta:

"Nyilván nagyon sok szezonon túl vagyok már, voltak nagyon nehéz szituációk. Az, hogy itt péntek este ilyen körülmények között dőlt el egy mérkőzés, és másfél nap után idegenbe utazást követően Sopronban 14 óra 5 perckor feldobták a mindent eldöntő mérkőzésre a labdát, erre nagyon nehéz felkészülni. Az utolsó ítéletről pedig annyit, hogy lehet, hogy szerencsésebb lett volna, ha a csapatok egymás között döntik el ennek a mérkőzésnek a kimenetelét. Nem volt egy rossz ítélet, lehetett volna ellenben teljesen más is. Nem illett az egész mérkőzés lefolyásába."

Kapitány Gellért ténykedése nem első alkalommal verte ki a biztosítékot. 2016 májusában a férfi bajnokság döntőjében a Szolnok és a Körmend küzdött a bajnoki címért. A párharc harmadik mérkőzésén - melyet a Szolnok nyert meg - kiállították Teo Cizmic-et, a körmendiek vezetőedzőjét. De nem ez volt az egyetlen olyan momentum, ami miatt a körmendi szurkolók nem tetszésüket fejezték ki a játékvezetők ténykedése kapcsán. A meccset egyébként a Papp Péter, Kapitány Gellért, Farkas Gábor játékvezetői hármas fújta. Ám közülük ketten, Papp és Kapitány komolyan kiverte a biztosítékot a vasiaknál.

A mérkőzést követően egy Facebook-oldal született, Papp Pétert és Kapitány Gellértet eltiltani a kosárlabda játékvezetéstől címmel. A körmendi szurkolók a meccs után egyszerűen szét trollkodták Kapitány és Papp facebook oldalát.

Az Egis Körmend vezetősége hivatalos weboldalán is reagált a meccsen történtekre:

Tájékoztatjuk szurkolóinkat, hogy az Egis Körmend vezetősége sem megy el szó nélkül a tegnapi mérkőzésen történtek mellett. Zsebe Ferenc, a klub ügyvezetője már reggel megkereste az MKOSZ Játékvezetői Bizottságának elnökét, Faidt Mihályt, hogy nézze meg a mérkőzés felvételét és foglaljon állást a játékvezetésről, amely - klubunk szerint - elsősorban Papp Péter és Kapitány Gellért tevékenységét illetően kiegyensúlyozatlan és következetlen volt. A két sípmester befújt vagy épp elmaradt ítéletei jelentősen befolyásolták a találkozónak nem csak a kimenetelét de alapjában határozták meg a hangulatát is. Ez vezethetett ahhoz, hogy a mindig hidegvéréről és korrekt magatartásáról ismert vezetőedzőnk, Teo Csizmics reklamálásért előbb technikai hibát kapott, majd a kiállítás sorsára jutott. Álláspontját és az üggyel kapcsolatos szándékait a klub megfogalmazta egy hivatalos beadványban is, amelyet ma délután eljuttat az MKOSZ elnökéhez, főtitkárához és a Játékvezetői Bizottsághoz is.

Kapitány Gellért ellenünk elkövetett gaztette nálam Solymosi Péter gaztettével vetekedik, amit az Újpest elleni 2014-es labdarúgó Magyar Kupa döntőn követett el. Solymosi a hosszabbításban kezezésért kiállította Kádár Tamást, akinek a vállára pattant a labda. A kiállításnak köszönhetően 10 emberre fogyatkozott a csapatunk és végül tizenegyes rúgásokkal el is buktuk a kupadöntőt.

És végül, hogy jön ide Stojan Ivkovic?

Az, hogy nemcsak a női vonalon vannak problémák a játékvezetést illetően, arra a legékesebb példa a férfi válogatott korábbi szövetségi kapitányának, a Kecskemét jelenlegi edzőjének néhány nappal ezelőtt, a Honvéd ellen 72-71 arányban elveszített bajnoki mérkőzés után tett nyilatkozata, melyben kőkeményen beleszállt Nyilas István játékvezetőbe.

Ivkovic szerint Nyilas egy gazember.

A korábbi szövetségi kapitány nem rejtette véka alá véleményét:

Gratulálok a Honvédnak, kiváló edzője van, és kiváló munkát végez a csapat! Izgalmas mérkőzés volt, sajnos ezúttal ennyivel jobb volt az ellenfelünk. Nekem majd most kell összefogni egy kicsit a csapatomat. Még egy dolog: Nyilas István. Ez az ember vagy alkalmatlan, vagy rosszindulatú. Egy gazember, aki komoly fájdalmat okozott a fiataloknak és a gyerekeknek. Nagyon remélem, hogy az összes pénzt, amit megkeres a kosárlabdával, azt gyógyszerre fogja költeni. A Honvédnak még egyszer gratulálok, nagyon jó meccs volt, de ezt az embert nem tudom, hogy ki szponzorálja, vagy milyen célok vannak vele, velünk. Engem nem fog felidegesíteni, én csak elmondom a véleményem, mert más eszközöm nincs. Nem azt állítom, hogy most elvette tőlünk a győzelmet, de két hete is ugyanilyen helyzetben voltunk miatta. Én nem vagyok hülye! Nyilas úr, irány a gyógyszertár!

A Szövetség természetesen fegyelmi eljárást indított és a PVSK elleni bajnokin nem is ülhetett a kispadra. A pécsiek elleni találkozó után a klub honlapján tekintett vissza az esetre:

Nem vagyok büszke magamra, de eljutottunk a vörös vonalig, ami után már nem lehetett szó nélkül elmenni. A játékvezető úriembert diagnosztizáltam a meccs után, ez adta a nyilatkozatom alapját. Azt a javaslatot tettem, hogy használjon Xanaxot, mert a mérkőzés végén nagyon ideges volt, továbbá megelőzésképpen Aspirin Protectet a vérkeringésre, illetve a vörös szemre, és úgy láttam, hogy D-vitaminra és sok napsütésre is szüksége van, mert túlságosan sápadt volt. Egy 30 napos kúra után az MKOSZ küldje újra el hozzám kontrollra, és megnézzük, mennyit segített a terápia. De félretéve a tréfát, nem jó úton haladunk. Hosszú ideje, és nem csak nekünk vannak problémáink a játékvezetéssel, amit megfelelő helyen már többször jeleztem. És nem is elsősorban a bírókkal van probléma, hanem a játékvezetői küldéssel. Romániában, az Európa-bajnokságon a magyar férfi kosárlabda-válogatott megteremtett egy erős alapot. Rend, fegyelem, hierarchia, család, isten, haza, ez határozta meg a mindennapjainkat, ma is ehhez tartom magam. A panaszaimmal minden szabályt és protokollt betartottam eddig, de semmi érdemleges nem történt. A játékosok, az edzők minden héten pályára lépnek, felelősséget vállalnak azért, amit csinálnak és ha felelősségre vonják őket, azt azonnal lehet tudni. Én annyit szeretnék elérni, hogy a játékvezetők vezérkara is tegyen hasonlóképpen, legyen transzparens a játékvezetéssel kapcsolatos panaszok kezelése, az esetleges vizsgálatok eredménye. Nagyon remélem, hogy ezúttal felkeltettem a figyelmet.

Úgy vélem, hogy a nyilatkozatom egy figyelemfelhívás, ennek hatására kibújtak a napfényre a rosszakarók, a megbízók. Most, hogy tisztán látunk, folytatnunk kell tovább. Félreértés ne essék, engem meg kell büntetni, normális esetben ilyet nem szabad tenni, és miután ezt megbeszéltem a csapatommal, az értékrendünk szerint járunk el. Azt világosan tudja mindenki a kosárlabdában, hogy a mérkőzésekre egy gép készíti a küldéseket, remélem, tudok azzal is segíteni, hogy felajánlok egymillió forintot a gép fejlesztésére.

Azon már meg sem lepődöm, hogy az ominózus mérkőzésen a játékvezetői hármas egyik tagját úgy hívták, hogy Kapitány Gellért.

Hasonló véleményen vagyok Kapitány Gellértet illetően, mint Ivkovicé volt Nyilas Istvánnal kapcsolatban. Alkalmatlan vagy egyszerűen rosszindulatú. Azt nem mondom, hogy gazember, de gondolom.

Meglehet, hogy nincs igazam és az is meglehet, vagyis teljesen biztos, hogy elfogult vagyok a csapatommal szemben, de úgy érzem, hogy a lányok, a klub és a magunk érdekében ki kellett írnom magamból ezeket a gondolatokat.

A lányoknak és a stábnak jó pihenést kívánunk a nyárra, a maradókat szeretettel várjuk vissza Miskolcra, a távozóknak pedig további sikereket kívánunk a pályafutásuk során. Nagyon bízunk benne, hogy sok pozitív élménnyel gazdagodtak nálunk és jó hírét viszik a világban Miskolcnak, a DVTK-nak!

forrás: ktekosar.hu, nyugat.hu, nemzetisport.hu, Miskolci TV, Paparazzo1910 youtube oldala