Palicskó Tibor 18 éve hunyt el

Szerző: objektív | 2019-08-13 10:45:00

Palicskó Tibi bácsi 2001. aug. 8-án hunyt el. Halálának évfordulóján egy írásra találtam a Facebookon. A visszaemlékezést a Kazi Világa oldalon találjátok, de nálunk is elolvasható a szerző jóváhagyásával.

Az elfeledett Tibi bácsi, aki majdnem bekerült az Aranycsapatba

Palicskó Tiborról szól ez a poszt, aki a magyar foci aranykorában focizott a DVTK-ban, a Puskás és Bozsik által fémjelzett Honvédban, majd az MTK-ban. Edzőként is jó pár évet lehúzott az élvonalban. BAZ megyeiként az egyik legnagyobb sikere mégis az volt, hogy 1991-ben osztályozóval feljutott a Diósgyőrrel - a hivatalos klubtörténelméből valahogy mégis kimaradt... 2001-ben 72 éves korában ezen a napon hunyt el.

Sárospataki gyerek volt, aki visszaemlékezése szerint nyaranta úszott, télen korizott a Bodrogon,s közben amikor tehette rúgta a bőrt - mint a sántákat leszámítva majd minden fiú gyerek a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején. Aztán a sors úgy hozta, hogy 16 évesen egy sérülés miatt bekerült a felnőtt csapatba, s megkezdődött labdarúgó karrierje. Az élvonal: 1948-53 DVTK, 53-57 Budapesti Honvéd, 57-63 MTK. A Honvéddal kétszeres, az MTK-val egyszeres magyar bajnok, abban a korban, amikor még a világ legjobbjai közt tartották számon a magyar labdarúgást.

Az egyik legjobb védő volt, de a válogatottal nem volt szerencsére, egyrészt csupa világsztár alkotta az Aranycsapat védelmét, másrészt az 1954-es vb előtti a válogatott keret tagjaként részt vett az egyiptomi túrán, ahol edzésen egy szerelés közben véletlenül lerúgta Puskást, s visszaemlékezése szerint ezért büntetésből kitetté, így lemaradt a svájci világbajnokságról.

Edzőként kétszer-kétszer ült az MTK és a Dunaújváros kispadján, de megfordult Győrben és Zalaegerszegen is. Pályafutásának zárásaként, nyugdíj előtt visszatért Diósgyőrbe 1989-ben, amely 1984-től a második vonalban szenvedett, miközben a közönség élvonalbeli csapatot szeretett volna. Nehezen viselték a sok éves száműzetést.

A vágyukat Palicskó Tibor váltotta valóra akit egykori játékosai szerint nagy szakmai tudás és kiváló pedagógiai érzék jellemzett. S őőzés nélkül, nyomdaképesen tudott nyilatkozni. 1991-ben a Szegeddel vívott osztályozón sikerült a feljutás. Fiatalság, bolondság, emlékszem kint voltam a visszavágón, s ,majdnem teljes teltház, mintegy 20.000 néző fantasztikus szurkolása mellett elért 1-1 (a szegedi 1-2-es vendégsiker után) azt jelentette, hogy feljutott a DVTK. A lefújás után a drukkerek a pályára özönlöttek. Úgy ünnepeltek, mintha bajnokságot nyert volna a csapat.

A meccs összefoglalója itt tekinthető meg:



Tibi bácsi is nagyon boldog volt, de úgy döntött, hogy a csúcson kell abba hagyni, amikor a szépre emlékezik mindenki és nyugdíjba ment. S milyen kár, hogy már nem is emlékeznek rá, legalábbis a dvtk.eu hivatalos honlap klubtörténetében meg se említik a nevét, az osztályozót is csak továbbkattintva... A hivatalos honlapra még egy egy soros hírben se fért fel - eddig -, nyilván annyi fontosabb történik a klubnál... Sit transit gloria mundi - így múlik el a világ dicsősége, legalábbis Diósgyőrben, mert a Honvédnál megtisztelték az örökös bajnok címmel.

Tibi bácsi, azért még van, akik emlékeznek rád BAZ megyében is!

forrás: Facebook - Kazi Világa

Támogatom az amigeleken.hu oldal munkáját 500 forinttal:
És ezt olvastad már?
Hozzászólások
8. Krapulax
2019-09-21 13:21:02
Abban a 90-91-es szezonban minden hazain ott voltam és idegenben is több meccsen (Eger, Kaba, BVSC, Tíregy...), meg az osztályozó mindkét meccsén, Szegedre vonattal mentünk, elképesztő volt a hangulat, hazafelé végig ünneplés, pedig még hátravolt a visszavágó, mégis meg voltunk őrülve. Meg persze a kupameccsek, a Honvéd elleni továbbjutás, Béla szabadrúgása Petrynek a hazai első mecsen, itt van a teljes mérkőzés:
https://www.youtube.com/watch?v=pGOhVagpx9g
Megdöbbentő látni, mennyien voltunk egy szerda 13 órakor kezdődő meccsen.
Tibi bácsi, emléked szívünkben él!
7. toki
2019-08-16 10:10:27
Remek ember és edző lehetett. Akkor én még a serdülőt koptattam Csányi Józsi bácsinál. De jó csapat volt az (is). HMM.
6. szombatondelelott
2019-08-13 17:16:06
Köszönöm a cikket, a videot különösen! Első komoly meccsélményem volt, ahol a bőrünkből is majd' kiugrottunk, és már "saját jogon", nem egyedül, de nem is a nagyapámmal voltam ott. Lehet, hogy a hivatalos oldal nem feledkezik meg róla, de ha én a Diósgyőr edzőjére gondolok, mindig ő ugrik be először, ez már nem fog változni.
5. slózi
2019-08-13 17:09:00
Palicskó Tibi bá'nak volt még egy funkciója is, amit mindig és rendszeresen visszatérően betöltött, de amire manapság nem nagyon emlékezünk. Szóval! Minden olyan időszakában a Tibi bácsi életének, amikor Ő nem volt éppen valamelyik másik NB1-es csapatnak a vezető edzője vagy éppen játékosa, Ö VOLT A DVTK Ú.N. "FŐVÁROSI KÉPVISELŐJE"!!!! És ez nem vicc.Akármilyen ügy, rendezvény, foglalatosság stb..stb..ami a magyar Nb1-es csapatok között BUDAPESTEN "került megrendezésre", azon Tibi bácsi MINDIG és KÖVETKEZETESEN OTT VOLT a fővárosban, és képviselte a DVTK-t! Én nem tudom, hogy ezzel a "tisztséggel" vagy tisztségre Őt bárki is megbízta vagy megválasztotta volna--de nagyon valószínű hogy "szóltak Neki". Ilyen tisztség manapság--azt hiszem nincs--pedig a dolog azt hiszem nem hülyeség!!!
4. spongyabob
2019-08-13 16:36:59
Hmmmmmmm....régen volt!
Szép idők voltak!
Nyugodj békében, Tibi bácsi!
3. wexeye
2019-08-13 14:45:39
Mi,szurkolók emlékszünk rá. Akinek az emléke megmarad,örökké élni fog. Nyugodjék békében, Tibi bácsi!
2. objektiv
2019-08-13 13:48:53
Én az ő irányítása alatt szerettem bele a klubba. Öröm volt meccsre járni, még ha csak a 2. vonalban is.
1. ruzsa-sandor
2019-08-13 12:38:45
Tibi Bácsi. Évekkel később amikor megint az nb 2-ben játszott a Diósgyőr, és vonattal leutazott Kecskemétre, a vasútállomáson beszélgettünk vele. Elmondta azért jött csak, hogy megnézze a csapatot. Rendkívül udvarias ember volt, szívesen válaszolt kérdéseinkre. Elmondása szerint akkor már a szíve rakoncátlankodott, de a Diósgyőrért még mindig dobogott.
Hirtelen ez a történet jutott eszembe róla.
Sokan nem felejtjük el Őt soha, és azt a munkát amit értünk tett.
Nyugodjon békében!
Banner
Mégsem


Üzenet küldése...