Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Az életkor és a keretek összetétele alapján az OTP Bank Liga csapatai foglalkoztatják jelenleg Európában az egyik legtapasztaltabb és legkorosabb játékosállományt. A saját nevelésű futballisták és a légiósok számában viszont a középmezőnyhöz tartozunk - a csakfoci.hu összeállításából szemezgetünk.
Demográfiai szempontból készített ezúttal futballszakmai tanulmányt 31 európai bajnokság tekintetében a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES). A kutatás során a 2009 és 2019 októbere közötti időszakot vizsgálták meg, összesen 463 klub 11692 játékosát (csapatonként 25,3 futballistát átlagban) górcső alá véve. Azon játékosok feleltek meg a kritériumoknak, akik pályára is léptek az adott bajnokságban, de a második, illetve harmadik számú kapusokat is számításba vették
Csak két bajnokság öregebb a miénknél
Átlagéletkor tekintetében “öregszik” az európai foci, hiszen 2009 októberében 25,90 év volt az átlagéletkor a vizsgált bajnokságokban, jelenleg viszont már 26,07. A mostani jellemző futballista-életkor a 24 év, a 21 éven aluliak hányada pedig valamivel több, mint a keretek egyötöde átlagosan (20,8%).
A MAGYAR NB I MOST AZ EGYIK LEGIDŐSEBB, LEGTAPASZTALTABB JÁTÉKOSÖSSZETÉTELŰ BAJNOKSÁG A KONTINENSEN, AZ ÁTLAGÉLETKOR MEGHALADJA A 27 ÉVET (27,01). EZZEL AZ OTP BANK LIGÁT CSAK A TÖRÖK (28,00) ÉS A CIPRUSI (27,41) ÉLVONAL ELŐZI MEG E TEKINTETBEN.
Eközben a szlovák bajnokság a legfiatalabb Európában (24,31), a holland (24,54) és a szlovén topliga (24,57) előtt.
Közepesen kevés a magyar fiatal az NB I-ben
Érdekes adatokat mutat még a saját nevelésű (a klubnál 15 és 21 éves kor között legalább három idényt eltöltött) fiatalok száma is a bajnokságokban, így magyar viszonylatban is. Az itthon évek óta központilag, szövetségi szinten támogatott-ösztönzött fiatalítás egyelőre az európai középmezőny alsó feléhez elég: a CIES kimutatása szerint az NB I a 21. a listán e tekintetben, a játékosok 15,7 százaléka számít saját nevelésű futballistának a kluboknál. Ez nagyjából megegyezik a szerb vagy a román élvonal számaival, miközben a dán liga a követendő, a török pedig a rossz példa ezen a téren.
Elolvasom a teljes cikket a csakfoci.hu-n >>>>>>
forrás: csakfoci.hu
címlapkép: news.at
Ha megnézed az északi az országokban magas a fiatalok és saját nevelésüek aránya. Ennek az az oka, hogy sokkal nagyobb a merítési lehetösége a kluboknak, kvázi szélesebb a piramis talpa. Itt a gyerekekben már az óvodában kialakul a sport iránti elkötelezettség és szeretet. S ez bizony a szülök és a társadalom felelössége. Addig amíg itt mire a gyerek iskolába megy, már kipróbált 6-7 sportágat, megtanul úszni, korcsolyázni (egyesületben), kipróbálja a focit, jégkorongot, innebandyt, meg még amit akar, szülökkel eljár, s megtanul sielni. Kisiskolásként már tudja, melyik sportot fogja üzni. Itt a szombat délelött a sporté. Minden gyerek, a legkisebb településeken is (mindenütt van világított, müfüves focipálya, csarnok, jégcsarnok, uszoda) megy edzésre, szinte kivétel nélkül. Hamar kialakul bennük az egyesülethez való tartozás is. A legalacsonyabb osztályokban is egyenmelegítökben, illetve ruhában edzenek már kisiskolás kortól. (pl. a stockholmi külvárosi sportáruházban leválasztott bokszokban lehet megvenni a különbözö lakótelepek (utánpótlás) sportegyesületeinek felszereléseit). Ha tehetségesebb, jobban érdekli, akkor feljebb tud lépni egy szintet, s akkor már komolyabb szinten, heti több alkalommal is tud edzeni. Határ az akadémia, illetve a nagy klubok.
Eddig otthon mi a gyakorlat? A szülökben nincs meg igény, túlhajszoltak, fáradtak, nincs meg az anyagi fedezet, stb. A gyerek hétvégén jobb esetben kimegy a többi gyerekkel játszani (akár focizni), rossz esetben marad a PS, meg a számítógép, szombati programnak a Tesco, meg a Meki. Sokkal szükebb réteg sportol egyesületi szinten.
A másik gond, az az, hogy amikor már fiatal felnött, akkor otthon nem motivált a jó szereplésre. (Eleve a fentiek miatt nem a legjobbak, legtehetségesebbek jutnak el az elsö-, másodosztály kapujába). A lényeg, hogy közepes teljesítménnyel, elpadozva lényegesen többet meg tud keresni, mint a szülei, illetve a haverjai munkával (minimális befektetéssel jó kocsi, jó nö, kényelmes élet, s ez elégedetté teszi). Itt nincs akkora különbség a bérekben, tehát a pénz, illetve a jólét nem feltétlenül lesz motiváció, illetve nem úgy jelenik meg, mint otthon.
Ezeken kívül persze óriási a felelösség az utánpótlás edzökön, a klubokon, a szövetségen, a finanszírozási rendszereken, stb.
Ebböl a témából egy (sport)szociológus PhD-t tudna írni...
Egyébként, az lenne a reális. A pénzért játszatott fiatalok amint kiöregszenek az U21 státuszból, mennek majd az NB3-ba, ahonnan a kitartóak talán fel tudják magukat küzdeni az NB2-ig. birodalmi-lepegeto posztolt egy NSO pubicisztikát az egyik szomszéd threadben, kivételesen (NSO szinthez képest) nem rossz az írás, nagyjából kimondja, hogy az utánpótlásképzés nem nyújt értékelhető teljesítményt.
El van baszva a magyar foci rendesen, különösen mióta az állam rátelepedett és végleg kikapcsolta a piaci szemléletet ami addig így-úgy, de valamennyire kényszerítette a klubokat arra, hogy értékelhető szakmai munkát végezzenek.