A Hajduk Split Akadémiájának képviselője a DVTK Akadémiájával ismerkedik Miskolcon

Háromnapos akadémiai látogatásra Diósgyőrbe érkezett Andro Fistonić, a Luka Kaliterna Akadémia (a horvát Hajduk Split utánpótlás-nevelő központja) igazgatóhelyettese. A dvtk.eu a házigazda Fogarasi Zoltánt és vendégét kérdezte arról, hogy melyik fél mit remél a kapcsolatfelvételtől. A horvát vendég szavait idézzük:

Andro Fistonić középen, tőle balra a DVTK LSA igazgatója, Fogarasi Zoltán,

jobbra pedig a DVTK Stadiont bemutató Balla László

Milyenek az első benyomások?

Természetesen az utazás előtt felvettem a kapcsolatot Fogarasi Zoltánnal a DVTK Labdarúgó Sportakadémia igazgatójával, aki elküldte a háromnapos látogatás percre lebontott programját, így tudtam, mire számítsak. Azt már most elmondhatom, hogy rendkívül inspiráló a környezet, az infrastruktúra adott a fejlődéshez.

Sok országban megfordultál, az Egyesült Államokban végezted az egyetemi alapképzést, és a kölni Német Sportegyetemen szereztél mesterdiplomát, dolgoztál hazádon kívül Lengyelországban, valamint emellett jártál tanulmányúton Brazíliában, Angliában, Portugáliában és most Magyarországon.

Azt vallom, a tanulás legjobb módja az utazás, sokkal több tudásra lehet így szert tenni, mint a legjobb iskolában. Amikor két feladat között akad egy hónap szabadidő, akkor sem a tengerparton napozom, hanem inkább tanulok valami újat, vagy ha már a tengerpart, akkor a Copacabanán tanulmányozom a brazil focit.
Sok információt össze lehet gyűjteni az interneten, de azt csak a helyszínen lehet megtapasztalni, hogy például Brazíliában a labdarúgás mindent átható, minden korosztályt átölelő életstílus, míg Lengyelországban inkább a történelmükből fakadó katonai szellem uralja a futballt. Ebből ered a brazil és a lengyel focistílus közti különbség. Mindig felmerül, hogy szép ez a felismerés, de mit lehet ebből hasznosítani Splitben? Egy az egyben semmit, de amikor bevillan, hogy Brazíliában és Horvátországban is nagyon népszerű a futsal, akkor tudod, hogy kiegészítő sportágként be lehet építeni a fiatalok technikai képzésébe.
És aki sokáig ugyanazt a munkát végzi ugyanabban a munkakörnyezetben, az hajlandó elkényelmesedni. Ilyenkor jó elhagyni a komfortzónát és szembesülni azzal, hogy ami otthon fejlettnek tűnik, amellett már régen elhaladt a világ. Ebből lehet újra és újra motivációt nyerni.

A horvát labdarúgás előrébb tart, mint a magyar, és a Hajduk Split akadémiája is elismertebb a DVTK LSA-nál. Adja magát a kérdés, mire jó egy ilyen tanulmányút?

Horvátországnak erős sporthagyományai vannak, és ez alatt nem csak a függetlenné válást követő éveket, hanem már a jugoszláv időszakot is értem. A rendkívül magas színvonal megtartása az elsődleges feladatunk, mert a délszláv háború után egyből az első világeseményen, a franciaországi világbajnokságon a harmadik helyen végzett a válogatott 1998-ban, majd 2018-ban Oroszországban már világbajnoki ezüstérmet nyertünk.
Magyarország rendkívül hosszú ideig nem szerepelt a nemzetközi színpadon, mivel és 1991-ben születtem, nekem még hosszabb időnek tűnt (utalt az 1986-os világbajnokság és a 2016-os Európa-bajnokság közötti 30 évre - a szerk.).
Az utóbbi években azonban ugrásszerű a fejlődés, ami nyilvánvalóan az állami támogatással kezdődött. A gyors ütemű fejlesztés az infrastruktúrával indult, a második szakaszban pedig következhet a szaktudás szintjének emelése.
Diósgyőrben nagyon tetszik, ahogy hangsúlyt helyeznek a részletekre, mert a modern labdarúgásban már apróságok döntenek arról, hogy melyik csapat nyer meg egy rendkívül szoros mérkőzést.
Az utóbbi években Magyarországon többet fejlődött a labdarúgás, de Horvátországban sokkal stabilabb háttérrel rendelkezik a sportág, úgyhogy még előnyben vagyunk. Azonban tisztában vagyunk azzal, ha nem lépünk mi is valamit, akkor a magyarok előbb-utóbb elénk kerülnek.
Elsősorban azért érkeztem, hogy információt gyűjtsek, amivel meg tudom világítani a dalmát politikusoknak és klubvezetőknek, miért kell még több pénzt fektetni a labdarúgásba, elsősorban az utánpótlás-nevelésbe.

Mit vársz a diósgyőri látogatástól?

A szakmai együttműködés első lépéseként töltök el néhány napot Diósgyőrben, amit a DVTK LSA delegációjának spliti látogatása követ, minek eredményeként megismerjük egymás módszereit, az akadémiák felépítését és az infrastruktúrát. Ha bármelyik területen akár csak egyetlen ötletet is át tudunk adni a másiknak, akkor már megérte a kapcsolatfelvétel.
Az egyik első prezentáció a kapusképzésről szólt, és igencsak meggyőző volt. Néhány területen egészen mást hallottam, mint amit Splitben csinálunk, de ez nem jelenti azt, hogy az egyik jó, a másik pedig rossz, pusztán különböző. Mindenből lehet tanulni, és én abban hiszek, hogy a tanulás egy állandó folyamat.
Egy ilyen látogatás nem csak arra alkalmas, hogy kérdések fogalmazódjanak meg, hanem arra is, hogy bizonyos dolgok helyességéről megbizonyosodj. A Miskolcon töltött három nap mindkét szempontból nagyon hasznos lesz.

Kattints ide és a dvtk.eu-n olvasd a DVTL LSA igazgatójának nyilatkozatát is >>>>>>>

forrás: dvtk.eu