A stadion nem a klub sikere - nem a kiesés fáj legjobban a diósgyőri szurkolóknak

Sajtófigyelő - rangado.24.hu

A 24.hu ma megjelent írásából idézünk, melyben a szerző Kálnoki Kis Attila megszólaltatta az amigeleken.hu főszerkesztőjét is.

Vasárnap a Budapest Honvéd Budafokon kínkeservesen 1-0-ra nyert, ezzel egyszersmind az is eldőlt, hogy a házigazdák mellett DVTK a 2020-2021-es NB I-es bajnokság másik kiesője. Az a futballklub, amely nemcsak az ország egyik legnagyobb szurkolótáborával, de az egyik legfényesebb kirakattal is rendelkezik – 2018-ban adták át a pazar stadiont, amely lenyomta a Vidi arénáját is, illetve egy hete ítéltek meg számára egy 2,3 milliárd forintos állami támogatást.

Hogy mit okozott ez a szurkolók lelkében, azt jól példázza egy, a miskolcadhatott.blog.hu oldalon megjelent elkeseredett írás. A szerző ekként szólítja meg a klub tulajdonosát, a klub vezetését:

Nem érdekelnek már a milliárdjaitok sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a csapatomat! Mert bármit is mondjon a sportigazgatótok, a messziről jövő elnökötök és marketingesetek: ez a csapat az enyém. Mint ahogy én is hozzájuk tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a Bükk ölelésében, abban a kis lakásban, nem messze a stadiontól, melynek ablakain keresztül már a kezdet kezdetén beszűrődött a diósgyőri szurkolók seregének istentelenül hangos morajlása.

Az Adjátok vissza a csapatomat! című írás alapján bár fájdalmas a kiesés, elsősorban nem ez a bajuk szurkolóknak. Szeretnék látni, hogy a vezetés tiszteli a hagyományokat, és szeretnék továbbra is a magukénak érezni a csapatot, márpedig a januárban összevásárolt idegenlégiósok tömkelegével nem tudtak azonosulni.

A stadion nem a Diósgyőr sikere

„Volt itt magyar edző, spanyol vonal, Bódog Tamással németes gegenpressing. Ez a kapkodás eredményezte az elmúlt négy év szenvedését, az állandó tűzoltást. A mostani szerb-horvát-bosnyák légió idevezénylése is csak azt jelzi, hiába az új tulajdonos, ettől még a vezetésben maradt a rövidlátó gondolkodás.

Ráadásul a dél-balkáni zsoldoshadsereg számára láthatóan még a ZTE és az Újpest elleni ki-ki meccs is csak egy volt a sok közül. A szurkolók egyöntetű véleménye: nem éreztük azt, hogy élet-halál kérdés lenne a bennmaradás számukra

– tolmácsolta a lelátó véleményét a 24.hu megkeresésére Emődi Zoltán, az amigeleken.hu szurkolói oldal főszerkesztője.

„A klub válasza az a kiesésre, hogy tíz évig első osztályúak voltunk, ezalatt edzőközpont és stadion is felépült és ez milyen szép siker. Ez de facto igaz, de a szurkolók az utóbbi kettőre például egyáltalán nem tudnak a klub sikereként tekinteni. A stadion és az edzőközpont ugyanis teljes mértékben az állam gondoskodásának, sportkoncepciójának köszönhető, nem pedig a DVTK vezetésének. A klub és annak vezetésének sikere a sportpályákon elért győzelmekben kellene testet öltsön. Ehhez képest az elmúlt négy évben pengeélen táncoltunk, nem csak futballban. Most meg kiestünk, amire már hetek óta lehetett számítani, fel lehetett volna készülni. Ennek ellenére hétfő délig semmi magyarázatot, érvelést, jövőképet nem lehet olvasni a klub honlapján (magáról a kiesésről hétfőn este jelent meg egy közlemény – a szerk.), bezzeg a 2,3 milliárdos sportágfejlesztési, illetve a 3,8 milliós átoltottság pozitív propagandája az megy” – folytatta Emődi.

Hozzátette, a klubban 49 százalékban tulajdonos a város, azaz ő, mint minden Miskolcon lakó szurkoló, joggal érzi magát tulajdonosnak.

Az őszinte kommunikáció mindig előrébb visz, mint a ködösítés. A sportban végképp. Itt a politikával ellentétben nem működik a mellébeszélés, a féligazságok, részsikerek felnagyítása. A meccs végén ugyanis feketén-fehéren ott virít a végeredmény. Ha négy fordulóval ezelőtt kiállnak, és azt mondják, ha kiesünk ez lesz, ha bent maradunk az, akkor látnánk valami számonkérhető koncepciót. Ilyen azonban nem történt, mert ahogy évtizedek óta, valószínűleg most sincs idea. Ez fáj a leginkább, és ezért látom borúsnak a jövőt

– nyilatkozta elkeseredetten a vezérszurkoló, aki leginkább a helyi kötődésű labdarúgók visszacsábítását és a saját utánpótlásban folyó munka fejlesztését tartaná kívánatosnak,

„mert ők legalább tudják, mit jelent a Diósgyőrért küzdeni.”

Tovább a 24.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>>>

forrás: 24.hu

fotó: Vajda János / MTI