Sántha Gergely: Jövő ilyenkor a kiesés elleni harcról már hallani sem szeretnénk

Vincze András, a Nemzeti Sport munkatársa Sántha Gergellyel, a DVTK ügyvezetőjével készített interjút, mely a nemzetisport.hu-n olvasható. A beszélgetés során többek között szó esett arról is, hogy vajon mit akartak elérni Diósgyőrben ezzel a pengeélen táncoló kísérlettel, s vajon hosszabb távon is kitartanak-e a „magyar fiatalokat a pályára” modell mellett?

A "A DVTK több lesz, mint egy átlagos labdarúgóklub" című interjúból idézünk:

„Az idén sem kísérleteztünk, hanem igencsak határozottan letettük a voksunkat az olyan működési modell mellett, amely révén a DVTK több lesz, mint egy átlagos labdarúgóklub –mondta Sántha Gergely. – Azt persze elmondhatom, hogy főleg a nagyobb különbségű vereségek idején nem volt könnyű minden feltétel nélkül hinni abban, hogy ez a szakmai irány rövid távon gyümölcsöző lesz. Az Újpesttől és a Fraditól kapott gólok mindenkinek fájtak, a szurkolóink viszont a legnehezebb pillanatokban is állták a sarat, a lila-fehérek elleni bajnoki záró mérkőzésen valamivel több mint tizenkétezren voltak kint a stadionban, amiért csak köszönettel tartozunk.” (Erre a meccsre egyébként a nézők elővételben 90 százalékos kedvezménnyel vásárolhatták meg a jegyüket – a szerk.)

Akik a bentmaradásért vívott bajnokit látták, tanúsíthatják, valóban különleges érzelmek dolgoztak, ugyanis olyan erő sugárzott a lelátóról, hogy talán nem is lehetett volna más a futballcsata kimenetele, mint diósgyőri győzelem. A siker – mondta Sántha Gergely – annak fényében is értékes, hogy ha csak az utolsó 21 forduló eredményeit nézi valaki, láthatja, a DVTK volt a bajnokság harmadik legjobban szereplő csapata.

A bajnokságot lezáró, Újpest elleni győzelem másik fontos momentuma volt, hogy az ifikorú tehetség, Korbély Kristóf is gólt szerzett, és – ahogy az ügyvezető fogalmazott – ez volt az a pillanat, amely mindenkit meggyőzhetett arról, hogy nem volt hiábavaló bizalommal lenni a szakmai irányvonal mellett.

„Az egységes arculat kialakítása, a »brandépítés« az íróasztal mellett jól hangzó tétel, divatja is van mostanság az ilyesféle szavaknak, de az, hogy gyakorlatilag is értéket teremthessünk, elképzelhetetlen a klubhoz, a DVTK családhoz kötődő, a régióból kiemelkedő tehetségek nélkül. A menedzsment elképzelései mellett a tulajdonos mindvégig kitartott, s miután a klubépítést a kormányzat is támogatta, sőt a DVTK nagy vidéki egyesületi státusza mellé állt, nekünk kötelező is volt bíznunk és hinnünk abban, hogy a többi kiemelkedő teljesítményt elérő diósgyőri szakosztály mellett a DVTK futballcsapata a pályán képes lesz bizonyítani. Kiesés ellen küzdeni persze nem túl megnyugtató állapot, ugyanakkor az együttes úgy harcolta ki az élvonalban maradást, hogy az NB I-es mezőnyben a legfiatalabb átlagéletkorú csapatként szerepelt. A szurkolók azt érzékelhették, hogy a vadonatúj diósgyőri arénában szó szerint értük küzdenek a labdarúgók, akik közül ráadásul sokan kötődnek a városhoz, környező településekhez, így tehát az sem lehetett véletlen, hogy a drukkereink éppen az utolsó három, igencsak fontos bajnoki mérkőzésen álltak maximális hittel és hangerővel a csapat mellé, sőt a legfontosabb, utolsó hazai meccsen szó szerint a győzelembe hajszolták a játékosokat.”

Elolvasom a teljes interjút e nemzetisport.hu-n >>>>>

forrás: nemzetisport.hu