Révész Marcell a DVTK Jegesmedvék játékosa

Az utolsó bekezdésen kicsit meghökkentem. Örülök hogy nem jött össze a dolog:)

Köszönöm!

Nagy köszönet. Érdekes.
Jó lenne ha mihamarabb hivatalossá válna az EL indulás, és ha nem is a legzökkenőmentesebben de el is indulna.
A tótok nemrég szigorítottak a tömegsportok kapcsán, és a jégkorongra is hatással lehet.

A DVTK Jegesmedvék elnöke, Egri István adott interjút a Nemzeti Sportnak, amelyben sok fontos témát érintett.

-Szóval nem ért egyet az Újpest szakosztályelnökével, Zsigmond Barnával, aki azt nyilatkozta Hosszabbítás mellékletünkben, hogy ellenezte „a MAC és a DVTK csatlakozását a szlovák bajnoksághoz. A fiatalok – minden ellenkező híresztelés dacára – sem a Tipsport Ligában, sem az EBEL-ben nemigen jutnak szóhoz, emiatt tizennyolc-húszévesen tömegesen hagyják abba a hokit”.

-2016-ban készült a szövetségben egy stratégia, amelyben benne volt, miként lehet előrevinni a magyar hokit. A fő célban, hogy tartósan az elitben szereplejünk, egyetérthetünk, ha pedig az A-csoportban szerepel a felnőttválogatott, valószínűleg az utánpótlásunk is rendben lesz. Ehhez különböző útvonalak vezetnek. Az egyik, hogy mindenki versenyezzen csak itthon, és akkor tízévnyi szisztematikus munkával talán odaérhetünk. A másik, hogy a játékosokat elengedjük a szélrózsa minden irányába, aztán összehalásszuk a legjobbakat, mint a szlovénok. A harmadik, hogy néhány klubot engedünk el topbajnokságokba.

-Nyilván utóbbit pártolja.

-A Fehévráv anno elment az EBEL-be, ez hozzájárult a „szapporói csodához”, de azóta volt Krakkó is. Mi is részesei voltunk az Erste Ligának – háromszor is megnyertük -, de miért nem az van, hogy akarjunk feljebb jutni, többet elérni – nézőben, szakmaiságban, tudástranszferben? A Tipsport Ligában ötven pengeéles bajnokit kell játszani, és kétezerötszáz az átlagnézőszám. Kigyűjtöttem, a 2019-2020-as idényben huszonhat játékosunk szerepelt, ebből tizennyolc magyar, nyolc légiós, de utóbbiból kettő értékelhetetlen mérkőzésszámmal sérülés, illetve kései érkezés miatt. Saját nevelésű játékosból volt hét, közülük Adorján Attila már Finnországba igazolt. A jégidő hetven százaléka a magyaroknak jutott. Jelenleg tizenkilenc játékossal van szerződésünk, plusz a juniorok – mind korosztályos válogatott -, és nincs légiósunk, ellentétben például az Újpesttel, amely legutóbb tíz légióssal ment, most is van már neki öt…Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy ne vagdalkozzunk, mert mi magyar klasszisoknak kínálunk lehetőséget topbajnokságban. Persze szeretnénk színmagyar és huszanöt év átlagéletkorú kerettel kiállni, de ez hosszabb folyamat. A magyar mezőny A-csoport közeli játékosmennyisége elmarad a szlovákokétól, mert ők ezt negyven éve űzik magas szinten. Olyan vonatra ültünk fel, amelynél a vágányépítésben sem vettünk részt. Ez pénzbe kerül? Igen, de nem annyiba, mint amennyit hoz.

-Akkor tegyük tisztába: mennyibe is kerül a Tipsport Liga indulás?

-Erről az állam segítségével támogatást biztosító Magyar Jégkorong szövetség illetékes nyilatkozni. Ez „ligafejlesztési hozzájárulás” amihez viszont marketingjog is társul, tehát vissza is lehetne hozni az összeget. Továbbá miként a Visegrádi Kupa, a Tipsport Liga részvételünk is kormányzati szinten támogatott projekt. Erdély is a magyar hoki része, de akkor a DVTK is, amelyik a Felvidéken játszik, ráadásul sehová sem tudunk úgy elmenni Szlovákiában, hogy ne azt mondanák: színesítjük a bajnokságot, ott a helyünk.

-Mikor lesz hivatalos, hogy a 2020-2021-es évadban is a Tipsport Ligában játszanak?

-Minden héten sokszor telefonálok a magyar és a szlovák szövetséghez is, hogy mikor írjuk alá a szerződést, és azt a választ kapom, hogy október másodikáig biztos. Sokkal kevésbé félek az aláírástól, mint a vírus hatásaitól… Mindenki úgy van vele, hogy ott folytatjuk.

-Apropó vírus: mennyire ütötte szíven, hogy a playoffhelyen álltak, de a járvány miatt berekesztették a bajnokságot?

-Meggyőződésem volt, hogy a nyolc közé jutunk, úgyhogy kikészültem idegileg, noha a számítás szerint hivatalosan nyolcadikok lettünk. Amikor elindultunk a TL-ben, én is azt hittem, hogy a legtehetségesebb játékosok kopogtatnak majd a mi ajtónkon és a MAC-én, ehelyett inkább elmennek Erste Liga klubokba amelyekben AHL-szintű fizetéseket kínálnak. Nem egészséges és fejlesztő a közeg: a játékosok azt gondolják, azért keresnek jól, mert jó a termék, amit előállítanak, miközben ezt sem a nemzetközi eredmények, sem a nézőszámok nem igazolják. Arról nem is szólva, ha a magyar játékosok a bérek alapján olyan jók, akkor fél tucatnál többnek kellene nívós, külföldi felnőttbajnokságban szerepelnie. Ezért is támogatjuk a bérrendezést.

-Azt, amelyiket a játékos-szakszervezet felvetett, minimummal és maximummal?

-Biztos sok mindenben nem értünk majd egyet, az viszont jó, hogy beszélünk róla. A magyar hokira is rászakadt a bank: a tao nagyon jó dolog, csoda, mennyi jó létesítmény épült fel, ugyanakkor a működés nem javult azonos ütemben – sokkal több minőségi sportolót kellett volna kitermelnünk minden taós sportágban. Mi legalább elmondhatjuk, hogy megsokszoroztuk a gyerekszámot, viszont a taoösszegek nagy része ma a rekreációs, szabadidős sportot finanszírozza. Aki nálunk dolgozik, bárhol megállná a helyét, viszont háromszázötven hokisunkból legfeljebb százzal érdemes úgy foglalkozni, hogy lesz belőle minőség, a többiek ahhoz kellenek, hogy el tudjunk indulni. Azaz még mindig nem tartunk ott, ahol például a finnek. A Karpat Oulu igazgatója mesélte, hogy száz kilométeres sugárban mindenki neki dolgozik, a régió termékei – idehaza viszont az U4-ben is mindenki meg akar verni mindenkit. Szeretném, ha lenne pálya Kazincbarcikán, Tiszaújvárosban, sokat járunk Jászberénybe is – kellenének a valódi akadémiák, ahol összegyűjtjük a tehetségeket. Magyarán az elitképzésre nem költöttünk eleget.

-A versengés, a kevés játékos és a képzés a problematikája abban is tükröződik, hogy a Fehérvárral, a MAC-cal és a Debrecennel nagyjából kiadják az újkori magyar hoki bázisait?

-Sokpólusú a magyar hoki és álszerénység lenne azt mondanom, hogy nem vagyunk az élmezőnyben, hiszen erősek vagyunk, két pályával, jó felnőttbajnoksággal – ugyanakkor lehetne még jobban csinálni. Nem az a lényeg, hogy egymást kiüssük, hanem, hogy együtt dolgozzunk a magyar hokiért. Évek óta mondom például Debrecennek, hogy működjünk együtt, akár profi hoki szintjén is, hiába. Most a Felvidékről is gyűjtünk még szlovák hokist is, mert földrajzilag közel vannak, és igenis stratégia, hogy a diaszpórában is keressünk, szedjük össze a gyerekeket és neveljük ki őket!

2015-ben lett az addig Miskolci Jegesmedvéknek hívott csapat a DVTK-család tagja, ami viszont azzal is járt, hogy a sárga-fekete hokisok átöltöztek piros-fehérbe. Csak hát a csarnok székei is sárga-feketék volta, a szurkolói drapériák is, úgyhogy nagyjából mostanra éri utol magát a szakosztály.
„Tizenkilencen alapítottuk a Jegesmedvéket, ha valaki sajnálhatná az átalakulást az én vagyok, de így akartam: ott nőttem fel a stadion mellet, és ha megnézünk egy Manchester United- meccset, ott is vannak drukkerek zöld-sárgában a jogelődre emlékezve. Már a kétezres évek elején is szó volt a csatlakozásunkról, de azt mondtam, majd akkor, ha megértünk rá! A Fradi után a DVTK-é a legtöbbet használt jelvény, és miénk a legsikeresebb szakosztály. Mindenki büszke rá, hogy a DVTK-ban sportolhat.”

A növekedésen és fejlődésen túl még egy jellemzője van a Miskolcnak: minden idényben elfogyaszt legalább egy trénert. Az első bajnoki címet éppenséggel Majoross Gergellyel szerezte, aki azóta a legnagyobb hazai rivális, a MAC edzője volt – ellenben ezen a nyáron tárgyaltak a visszatérésről.
„Igen, mert ismeri a bajnokságot, a klubunkat is, ráadásul az egyik, ha nem a legjobb magyar edző. Ütöttük egymást évekig, de ettől még tiszteljük egymást. Most így jött össze, ám nem vagyok benne biztos, hogy nem fogunk együtt dolgozni a jövőben. Amúgy a sikerhez sok mindennek össze kell állnia, és ebből csak egy a vezetőedző. Glen Hanlon is bánhatja már, hogy elment a DEL-be, mert ki tudja, mi lesz a német élvonallal, mi viszont már szerződtettük helyére, akit ő ajánlott…Nem esem hanyatt attól, ha minden évben más az edzőnk”

Nem vagy Facebook-on, igaz?
Sajnos nem tudom, hogy lehet ide képet feltölteni, pedig nagyon jó interjú.

Igazad lehet. Mindenki mástól megszoktuk a blablablát, ő meg megmondta a frankót. Ettől még tartom, hogy valószínű egy idénynél tovább nem marad és addig is jól fogunk járni vele.

Nálam személyesen rontottál ünnepet, mert teljesen normális dologról van szó.
Mi a DVTK Jegesmedvéknek szurkolunk, de attól még tudjuk hogy nem tartozunk a világ élmezőnyébe. Sőt az európaiba sem. Ha úgy tetszik - ebben az összehasonlításban - mi eleve nem lovak, hanem szamarak vagyunk.
Én pont olyan játékost nem szeretnék, aki a Svájcban töltött utánpótláskorból kinőve azt mondja hogy eleve csak szamarat akar, ló nem kell neki.
A legkevesebb hiányérzetem pedig azzal kapcsolatban van, hogy egy érkező játékos a bemutatkozó szövegében lefussa a kötelező köröket, miszerint micsoda nagyszerű dolog lesz végre ebben a csapatban játszani, milyen csodálatosak itt a szurkolók, blablabla...