Október 5-én újra "Nyitva van a pálya"

Szerző: Jáborcsik András | 2017.10.04 16:45

Tájékoztatni szeretnénk szurkolótársainkat, hogy a Nyitva van a pálya csütörtöki beszélgetésére már nem tudunk regisztrációt fogadni, mert az eseménynek helyet adó Szemere Szalon valamennyi ülőhelye gazdára talált.

A sikeresen regisztrálóknak számítunk a megjelenésére!


Október 5-én, csütörtökön folytatódik a Nyitva van a pálya – Történetek a DVTK legendás évtizedeiből című beszélgetéssorozat. Az amigeleken.hu, a Herman Ottó Múzeum és az Észak-Keleti Átjáró Egyesület szervezésében megvalósuló rendezvény második állomásán a hatvanas-hetvenes évek kiváló labdarúgói, Kovács István, Kovács Pál, Sikora Ferenc és Vass László lesznek a vendégeink.

Már most szeretnénk jelezni a DVTK történelme iránt érdeklődő szurkolótársainknak, hogy nagy-nagy örömünkre a beszélgetéssorozat nem ér véget a negyedik, decemberi alkalommal. Januárban ugyanis a diósgyőri labdarúgás négy kapusikonját, Hódi Zoltánt, Tamás Gyulát, Szabó Lászlót és Veréb Györgyöt szeretnénk vendégül látni a Herman Ottó Múzeum csodálatos Szemere Szalonjában.

De visszatérve az október 5-i beszélgetésre, ha kíváncsi vagy ennek az öt remek labdarúgónak az izgalmakkal és remek meccsekkel teli pályafutására, akkor Neked is ott a helyed a múzeum Papszer utcai épületében.


Ha meg szeretnéd tudni,

hogy 1965-ben egy idényen belül miért tiltotta be az MLSZ kétszer is a diósgyőri stadiont,

ki és miért ragasztotta Sikora Ferire a Girnyó, Kovács Pistára meg a Mustos becenevet,

hogyan lett a fiatal szentesi vízilabda kapus Kovács Paliból egy edzői pofon következményeként futballista,

hogyan lett a félszeg jobbszélsőből az akkori NB1 egyik legkőkeményebb hátvédje, akinek révén zengett a stadionban a „Puha vagy, Pali!”

mit mondott Vass Lacinak egy MTK ellen lejátszott B-válogatott felkészülési meccs után Sándor Csikar és Baróti Lajos, amikor a meccs után barátian közrefogták,

mit csinált Sikora Feri az oldalvonal mellett meccs közben, amikor megállt a meccset közvetítő Szepesi György mellett,

hogyan kapcsolódik össze a fiatal Kovács Pista sorsa a hatvanas évek egyik legismertebb diósgyőri játékosának, Solymosi Pixinek a sorsával,

micsoda nevekkel szerepelt együtt Tamás Gyula, Vass László és Sikora Ferenc az 1967-es bajnokság tavaszi idényét követően, a legismertebb sportújságírók által összeállított válogatottakban,

mi döntötte el a Ferencváros javára az 1972-ben első alkalommal éppen Miskolcon megrendezett Képes Sport Teremlabdarúgó Kupát, és ki lett a torna legjobb játékosa, és gólkirálya,

milyen kulcsszerepet játszott Lipták György szakosztályvezető leleménye abban, hogy az 1965-ös NB1/B-s bajnokságban három, azonos pontszámmal záró csapat közül a DVTK jutott fel másodikként az élvonalba,

hogyan élték meg, hogy 1970-ben rövid időn belül egykori kedves játékostársukat, Szucsányi Bandit, majd edzőjüket,Tátrai Sándort is elveszítették,

1970 szeptemberében miért nem azzal a géppel utazott a DVTK a kijevi tornára, amely Kijev közelében lezuhant, és amelyre már meg volt váltva a jegy a csapatnak. A beszélgetés során kiderül, kinek „köszönhette” a csapat az életben maradását?

1972-ben a Népstadionban lejátszott, Fradi elleni meccsen miért kapta le a pályáról az alig 10 perccel előtte becserélt Vass Lacit Mathesz Imre, a csapat akkori edzője.


A beszélgetés során ezeken kívül még számos, izgalmas kérdésre kapunk majd a választ az örökifjú labdarúgóktól, de szót ejtünk természetesen a Honvéd elleni 67-es és 70-es szenzációs győzelmekről, a 72-es Fradi elleni idegenbeli diadalról, az MVSC elleni városi rangadókról, az 1965-ös MNK döntőről, amelybe másodosztályúként jutott be a csapat.


Ha sikerült felkeltenünk az érdeklődéseteket, szeretettel várunk Titeket október 5-én délután a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületébe, ahol a „Volt egyszer egy stadion” kiállítás is megtekinthető. A rendezvényre a belépőjegy felnőttek számára 600 Ft, diákok és nyugdíjasok részére pedig 300 Ft. A beszélgetés 17 órakor veszi kezdetét.

Mivel a beszélgetés helyszínéül szolgáló Szemere Szalon befogadóképessége véges, ezért a Herman Ottó Múzeum előregisztrációt kér, melyet a [email protected] e-mail címen, vagy a 346-875-ös telefonszámon lehet leadni. Kérjük, hogy csak azok küldjék el regisztrációjukat, akik bizonyosan részt tudnak venni az eseményen, mert az első alkalommal – amikor Salamon József és Tatár György volt a vendégünk – jó néhány szék üresen maradt, mivel a regisztráltak közül többen nem jöttek el.


A beszélgetéssorozat első állomásáról készült összefoglalót ide kattintva olvashatod el <<<<<


SEGÍTS MINKET!

Az amigeleken.hu ingyenes, de sok munkával készül.
Támogass, hogy növekedni és fejlődni tudjunk!

www.amigeleken.hu/segits-minket

És ezt olvastad már?
Hozzászólások
6. benke-tibor |Válasz erre: 5. jaborcsik-andras
2017-10-06 13:29:19
Köszönöm Andris, meg azt is hogy ott lehettem.
5. jaborcsik-andras |Válasz erre: 3. benke-tibor
2017-10-06 13:17:47
Amint Vass Laci válaszából kiderül, a mi gólarány 2,00 volt (38/19), míg a Haladásé 1,97 (59/30).
Ennyi döntött, ennyit ért Lipták Gyuri bácsi furfangja.
Ha a Haladás 7-0-ra nyer a Nyíregyháza ellen az utolsó fordulóban, akkor mindkét csapatnak 2,00 lett volna a gólaránya és akkor már ők jutottak volna fel, minden bizonnyal a több rúgott gól által.
Hát ennyin múlt a feljutás.
Egyébként óriási megtiszteltetés volt számomra ezekkel a remek futballistákkal beszélgetni, sajnálom, hogy a végén nem kerülhetett sor a kérdések feltételére, de nagyon elszaladt az idő.
4. vass-laszlo
2017-10-06 11:18:26
Az említett 1965-ös időszakban a pontegyenlőség esetén a gólarány volt a következő feltétel a helyezés ill. a feljutás kérdésében. Egyébként - társaimmal együtt - megköszönjük az ellátogatók szíves érdeklődő figyelmét, még ilyen idősen is jólesik az ilyen rendezvényeken részvevőként jelen lenni, ezért Önökön túl köszönetünket fejezzük ki a szervezőknek is. Meglátogattuk közösen az épülő stadiont is, impozáns, mindent kielégítő aréna lesz, félelmetes szurkolótáborral és remélhetőleg jó csapattal ! Büszkék leszünk az ARÉNÁRA, és remélhetőleg a csapatunkra is !
3. benke-tibor |Válasz erre: 2. betyarok
2017-10-06 07:52:34
Tényleg óriási volt ! Amely évekről Ők beszéltek, volt olyan amikor már kisgyerekként éltem, meg olyan is amikor még csak Apám hordott ! :-)
"Diósgyőrt sosem engedték volna, hogy bajnok legyen"... Hát igen, akkor ha nem tudták nagyon szétszedni a csapatot a játékosok klubhűsége miatt, akkor elvitték az edzőt Pestre. A mai korban ezekre felhasználják a bírókat is. Félek attól, hogy mi sem fogunk élni akkor, amikor a szeretett csapatunk bajnok lehet.
Andrishoz lenne egy kérdésem, a helyszínen valamit nem értettem, és megkérdezni nem volt lehetőség. A 65-ös feljutáskor, amikor történt az a leleményes Lipták György féle dolog, mi döntött a helyezésekről ? Csak az egymás elleni eredményre tudok gondolni, hiszen a gólarányunk sokkal rosszabb volt, mint a Haladásé ? Vagy csak egyszerűen én lemaradtam valamiről ? Ha igen elnézést !
2. betyarok
2017-10-05 21:27:10
Óriási volt! 40 év múlva vajon kiváncsi lesz-e valaki a mai diósgyőri játékosokra? Ez az első gondolat, ami eszembe jutott, mikor hallgattam, néztem a négy hajdani spilert, csibészt, akik most kedélyes úriember módjára emlékeztek a régi időkre, az ő idejükre. Körülbelül Jáborcsik Andrissal, Üveges Gabival, Zsille Andrissal, Maxxal mi lehettünk a legfiatalabbak... ez a futball-nemzedék még nekünk is "újdonság volt. Mennyire más volt a foci világa... Sok mindent megtudhattunk tőlük, kiknek eggyé forrt az élete a Diósgyőrrel. Nagy öröm volt bebizonyosodni róla, hogy mennyire tökös gyerekek voltak, főváros uralom ide vagy oda! Megtudhattuk - a sorok, illetve mondatok közt olvasva - hogy mindig is nyúzták a Diósgyőrt, sose engedték volna, hogy bajnokok legyünk. De nem adjuk fel, és fogunk még együtt ünnepelni!
1. vebgy
2017-09-29 00:11:33
Megint nem tudok ott lenni...:(((
Mégsem


Üzenet küldése...