Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A reset.hu szerzőjének, Fekő Ádámnak az írása a Volt egyszer egy stadion kiállítás megnyitójáról:
Miskolcon a Múzeumok éjszakájára időzítve nyílt meg a DVTK stadionkiálítás Volt egyszer egy stadion címmel a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében. Mivel épp otthon tudtam lenni és egy percig se tudnám tagadni, hogy minden érdekel, ami Diósgyőr , oda is irányítottam magam a megnyitóra. Arról elképzelésem se volt, pontosan hogy nézhet ki egy ilyen tárlat, hiszen bármennyire is életem egyik legmeghatározóbb helyszíne a már lebontott egykori DVTK stadion, kiállításra alkalmas részt nehezen tudnék mondani belőle. Személyes élményei nyilván fél Miskolcnak vannak róla, de hogy ki milyen részegen borult le a széksorok között, melyik volt a kedvenc Nyíregyházának, Fradinak vagy Újpestnek írt dala, nehéz volna múzeumba vinni.
Viszont Miskolcon továbbra is érdekli az embereket a focicsapat, és ezen példátlan módon egyetlen politikus vagy idióta szabályozás sem tudott érdemben változtatni. Ennek szellemében már a megnyitóra is viszonylag sokan érkeztek, hogy meghallgassák a helyi aranycsapat egykori tagját, Oláh Ferencet mérsékelt lelkesedéssel beszélni arról, mennyire fontos volt neki a Diósgyőr (az egész pályafutását itt húzta le), majd mehettünk is be a kiállításra, hogy megnézzük, mi is jött össze.
Először is a száraz tények: egy átlagos osztályterem fele jutott a DVTK-nak, azt viszont próbálták jó sűrűn megtölteni. Ha nincs túl nagy tömeg (márpedig akkora azért nem lesz), akkor kényelmesen végig lehet totyogni a sportpálya múltját végigjáró szobát, ahol tableten nézhetünk nyilatkozatokat. Például azt, amikor egykori ellenfelek vázolták fel, mekkora szívás volt nekik itt néha pályára lépni. Megnézhetjük a Corinthian-kupát 1942-ből (ez a legjobb amatőr csapatnak járt), és természetesen van pár szék is a stadionból. Csúcsélményként VR-szemüvegen keresztül egy játékos szemszögéből érezhetjük meg, milyen lehetett kifutni a pályára a 2016 októberében játszott stadionbúcsúztató meccsen, amin később amúgy teltház előtt kapott ki a Diósgyőr 2-3-ra a Fraditól.
Azt nem mondom, hogy miskolci kötődéssel nem rendelkező ember is nézze meg bátran, de ez nem is nekik szól. Akinek viszont jelent valamit a Diósgyőr, az menjen el, mert fog találni valamit, amin meghatódik. Nem a kiállítási tárgyak között, hanem azok között az emlékek között, amiket magával visz.
A kiállítás 2017. december 31-ig megtekinthető.
Elolvasom a teljes cikket a reset.hu-n >>>>>
forrás: reset.hu
Ui.: A 3D VR-szemüveges cucc tényleg ütős...
Szerintem az írás nagyon jó. Csak brutál nyersen őszinte
Olyan borsodias, miskolcias...
Az írással kapcsolatban nem tudom eldönteni,hogy hova tegyem???
Lehet értelmezni pozítívan,de ugyan akkor negatívan is.