Köszi a múlt hetit

Nem mondhatok mást csak azt amit a címben, hiszen nagyon sok vidám és mosolygós emberrel találkoztam ezen a héten, akiknek a napjait megédesítette a hétvégi győzelem. Így vagyok ezzel én is, hiszen nem volt borítékolható a három pont és mégis mi zsebelhettük be a végén.

Nem vagyok telhetetlen mint Bódog Tamás, de jó lenne egy meglepetés a Videoton ellen is. A meglepetés mértéke lehet kicsi is és nagy is, szinte mindegy. Persze ahogy általában, most nem nekünk áll a zászló. Megdöbbentő, hogy ha visszagondolok, mennyi olyan meccs volt a Vidi ellen, amikor a játékosaink pont kipontozódtak a sárgák és pirosak miatt, és nem tudtunk úgy felállni, ahogy szerettünk volna. Bizonyára ez csak véletlen lehet.

De így is voltak már meglepetés győzelmek és még lehetnek is. Mondjuk ma. Hátha sikerül úgy felforgatni a védelmet, hogy nem csak nekünk, de az ellenfélnek is meglepetés lesz. Tudom Tamás azt mondta, hogy támadni fogunk mert ezt tudjuk játszani, de valahogy úgy érzem, most kicsit eteti a népet. Valahogy az a megérzésem, hogy taktikusabbak leszünk. Tegnap láttam egy kimutatást, ahol kiderült számomra, hogy a csapatunknak a legtöbb a meccsenkénti párharc átlaga. A Videotoné pedig a legkevesebb. Már csak ezért is érdekes lesz, és azért is mert megnézhetjük Lazovics legújabb alakításait.

Bárhogy is legyen, nekünk nem kell nagyon engednünk ebből a stílusból. Eper megmutatta, hogy törött kézzel a végsőkig harcolva kell a borsodi csapatnak játszania. Innen is jobbulást neki! Ha pedig ez a konok, győzni akarás újra látszik majd a csapaton, akkor féljen inkább a Videoton.

Nincs túl szép idő, de az ország azon felén talán egy kicsivel jobb lehet. Az útrakelőknek jó túrát kívánok és azt, hogy töltsék meg élettel a stadiont. Az itthon maradók pedig segítsenek a szurkolásukkal a csapatnak, mert együtt dobban a szív!