Jött egy pofon, de felállunk

Volt már ilyenben részünk és lesz is még. Nem ígérte senki azt, hogy minden meccset nyerni fogunk és parádés játékkal örvendeztet meg minket a csapatunk az összes hátralevő összecsapáson. Tanulunk folyamatosan és tanulni kell az ilyen vereségből is, hogy ne kapjunk újra ilyen nagy pofont. Én már kihevertem ezt a sokkot és bizakodóan várom a szombatot. Egy ilyen pofon csak arra figyelmeztet egy borsodit, hogy fel kell készülni bármire, de semmiképpen nem küld padlóra minket.

Optimista vagyok a Felcsút elleni meccs előtt, pedig ha akarok, akkor találok okot arra, miért lesz rettenetesen nehéz ez a mérkőzés. Bevásárolt a soros ellenfelünk rendesen a szezonkezdetre és sutba dobta az akadémiai szemléletet. Nem a tehetséges fiatalokra épül a csapat, hanem Pintér Attila tudására és az összevásárolt játékosok tehetségére. Ebben a kettőben bízhatnak a Felcsút szurkolók (van ilyen?), mert a csapategységet és az összeszokottságot még nehéz lenne fellelni a gárda játékában. Sok pénzből elértek eddig egy pontot. Biztos vagyok benne, hogy ezzel senki sem elégedett és nagyon szeretnének már feljebb lépni a tabellán, mert rettenetesen kellemetlen lehet ez az eredmény mindenki számára, akinek valamennyire is köze van a magyar foci torzszülöttjének működéséhez.

Azt gondolom, hogy nagyon nem kellene majd nekik szaladnunk, mert nem biztos, hogy az nekünk lenne előnyös. Tudom, ezer taktika van, ami már Bódog Tamás fején átfutott a meccsel kapcsolatban, és nagyon kíváncsi leszek, mivel rukkolunk majd elő. Ezen kívül arra is kíváncsi leszek, hogy a csapat betartja-e a megszabott taktikát. Újra látom-e majd őket röviden mozogni, vagy ketté lesz szakadva a pálya. A második eset nagyon nem lenne szerencsés. Úgy érzem, lesz változás a keretben, mert a sajtótájékoztatón azért voltak kritikus hangok az edzőnk részéről is. Persze, tudom, hogy nem a szurkolók véleménye lesz az, ami meghatározza a kezdőcsapatot, de Szarkát nem várom a kezdőbe és a hátsó alakzatban is lehet változás.

Száz kilométert kell utaznunk, hogy a „hazai” pályát elérjük. Pár hónapig kell még ezt kibírnunk, aztán minden szép lesz. Nagyon remélem, hogy a csapat is megtesz mindent azért, hogy a tabella felső szintjén tartózkodjon, mert az meghozná a kedvet az embereknek az új stadionhoz. Szép volt az első hely, de nem rossz a jelenlegi helyezés sem. Tartsuk meg, srácok! Mutassátok meg, hogy a pofontól csak éberebbek lettetek, de nem tántorodtatok meg! Mi ott leszünk a lelátón, ti a pályán, a hangulat a stadionban. Már csak egy picike győzelem kell…