Interjú Molnár Gáborral - dvtk.eu

A DVTK utolsó téli erősítéseként érkezett Molnár Gábor, aki góllal debütált a csapatban. A klubtörténetbe mégis azzal írta be magát, hogy már a pályára lépése előtt a nevét skandálta a közönség. (Az interjú a Gólörömben jelent meg először.)

- Hazaértél?
- Mondhatjuk így is. Örülök, hogy a DVTK játékosa lehetek, bízom benne, hogy sok örömet szerzek a szurkolóknak, a csapattársaknak, a szakmai stábnak és mindenkinek.

- Kilométerben nem, időben viszont hosszú volt ez az út. Te is így érezted?
- Nagyon vártam már, hogy minden rendeződjön körülöttem, végre bekapcsolódjak a felkészülésbe, és Diósgyőrben edzhessek. Elsőként meg kell ismernem a csapattársakat, a csapat játékát, hogy mit vár tőlem a szakmai stáb. Az első napokat jócskán megkönnyítette, hogy egy fél csapatnyi ismerős arcot találtam az öltözőben (Mezőkövesdről Iszlai Bence, Egerszegi Tamás, Vági András; Felcsútról Branislav Danilović, Kiss Tamás, Márkvárt Dávid - a szerk.), de a többieket is ismertem ellenfélként. Remekül fogadtak a társak, a beilleszkedés gyorsan ment, az összecsiszolódáshoz kell még egy kis idő, meg kell tanulni, ki merre szokott beindulni, ki kéri a lábára a labdát, ki inkább maga elé, hogy legyen területe futni.

- Költözni viszont nem kellett...
- Kövesdi játékosként is Miskolcon éltem, ami természetesen nem változott, csak gyorsabban érek edzésre.
- Klubváltás után mi a legfontosabb feladat az első napokban?
- Gyorsan meg kellett tanulnom, hogy védekezésben mi a feladatom. A támadásban pedig Felcsúton is csak annyit kért Feczkó Tamás, hogy mutassam meg mit tudok, miért igazolt le a DVTK. Úgy vélem, jól sikerült a bemutatkozásom, de igazán boldog csak akkor lettem volna, ha megnyerjük a mérkőzést.

- A bajnoki rajt előtt egy nappal érkeztél, ezért várható volt, hogy Zalaegerszegre nem utazol, egyeztettél Feczkó Tamással arról, hogy mikortól számít rád?
- Igen, és elmondta, még edzenem kell, hogy megfelelő erőállapotba kerüljek. Úgy érzem, lassan utolérem magam, de az én dolgom a munka, azt pedig majd a szakmai stáb eldönti, mikor és mennyit játszok. Abban viszont mindenki biztos lehet, hogy mindent elkövetek annak érdekében, hogy minél több időt töltsek a pályán már ma is.

- Egy hete, amikor az első csapat a Kaposvárt verte, te a tartalékcsapatban szerepeltél.
- Ez a meccs is azt a cél szolgálta, hogy minél hamarabb beálljak az élvonalban. Az MVSC ellen 7-0-ra nyertünk, adtam néhány gólpasszt, de nem az eredmény volt a fontos, hanem az, hogy ismét pályán lehettem, jól éreztem magam.

- A DVTK 110 éves történelme során talán egyetlen labdarúgó sem lépett úgy pályára, hogy már akkor a nevét skandálta a közönség, mielőtt egyetlen percet is játszott volna piros-fehérben. Sztárjátékosokat szoktak így fogadni.
- Egyáltalán nem vagyok sztár, azonban nagyon jól esett a megelőlegezett bizalom a drukkerektől, hiszen már akkor a nevem kiabálták, amikor még semmit nem tettem a klubért. Rendkívüli szurkolótáborral rendelkezik a DVTK, ilyen fogadtatás álmomban sem fordult meg a fejemben. Igyekszem kamatostól visszaadni a szeretetüket.

- Kérdezhetnénk, hogy nem nyomaszt-e a nagy elvárás, ha nem válaszoltad volna már meg magad öt perccel a becserélésed után.
- Aki nem tudja kezelni a szurkolói elvárásokat, az a barátokkal focizzon, ne pedig közönség előtt. Persze van ilyenkor teher egy új igazoláson, főleg úgy, hogy én is szeretném a maximumot kihozni magamból, gólokkal, gólpasszokkal kivenni a részem a sikerekből. Ugyanakkor motivál az előbb említett szurkolói fogadtatás, de az is, hogy a klubvezetés és a stáb mindenáron Diósgyőrben akart látni.

Olvasd el a teljes cikket >>>

forrás, fotó: dvtk.eu