Glen Hanlon: Ovecskin volt az egyik kedvenc játékosom

A nemzetisport.hu "Ovecskin volt az egyik kedvenc játékosom" címmel közölt interjút Glen Hanlonnal, a DVTK Jegesmedvék új vezetőedzőjével. A portál szerint a szlovák Extraligában induló Jegesmedvék legnagyobb igazolása a padra érkezett: az edzőként az NHL-ben, a KHL-ben és hét elit-vb-n is irányító kanadai sztáredző személyében.

Az interjúból idézünk:

Talán mondhatom, soha nem dolgozott még ilyen kaliberű szakember a magyar jégkorongban. Ismerve a múltját, mi motiválta, amikor aláírt a Miskolchoz?
Fiatalabb koromban csak és kizárólag a szakmai kihívások érdekeltek: hamar másodedző lettem az NHL-ben, vezetőedző az AHL-ben, majd edző az NHL-ben is, és így tovább. Aztán mikor elvállaltam a fehérorosz válogatott szövetségi kapitányi posztját, jött egy fordulópont: azt vettem észre, azt, hogy segíthetek a belarusz jégkorongnak, s hogy valami teljesen újat alkothatok, még annál is jobban élvezem, mint amikor mondjuk a Washington Capitalsnél voltam. Ekkor kezdtem el igazán élvezni az edzősködést! Már megjártam a legnagyobb magasságokat, dolgoztam a legjobb ligákban, most már az alkotás az elsődleges szempont. Magyarországra is ezért jöttem: még sosem jártam itt, de tudtam, hogy a Miskolc egy erősebb ligába készül, én pedig külföldi edzőként szeretnék nekik segíteni a tapasztalatommal. Ja, és még egy dolog: szenvedélyes ember vagyok, imádom a zajt, a jó hangulatot, és tapasztaltam, hogy a magyar szurkolók mire képesek. A világ más részein szinte egyáltalán nincs szurkolás, ami nem baj, ez a különböző kultúrák eredménye, de én nagyom élvezem az olyan atmoszférát, amilyet a magyarok is képesek teremteni.

Annyi helyen járt, annyi remek csapatnál dolgozott. Ki tudna emelni egyet, amelyik a kedvence?
Lehet, hogy meglepő, de egész edzői karrierem legjobb évei a korai fehéroroszországi évek voltak, méghozzá azért, mert ott képes voltam megváltoztatni egy komplett kultúrát és gondolkodásmódot. A kétezres évek elején arrafelé még mindig nagyon éreztették a hatásukat a hosszú évek alatt berögződött, keményvonalas orosz módszerek: jeges edzés délelőtt és délután, a játékosok elvonultan éltek, mint egy kaszárnyában; nem láthatták a családjukat, a gyerekeiket... Elképesztő állapotok voltak, amelyek nem szolgálták a fejlődést. Apró, pici lépésekkel kezdtem – például adtam nekik szabadnapot –, amikért nagyon hálásak voltak, és idővel meglett a hatása

Tekintve, hogy szlovák szövetségi kapitány is volt, jól ismeri az Extraligát. A DVTK-nak új belépőként ez teljesen új kihívás lesz – mire számít az első évben?
A legnagyobb kihívás az lesz, hogy minden egyes meccsre maximálisan készen álljunk mentálisan. Itt kezdődik minden. Ehhez viszont az kell, hogy minden játékos elvégezze a megfelelő munkát, és folyamatosan fejlődjön; hogy felismerje: jó az, ha van kihívás! Épp ezért most minden egyes edzésnek, gyakorlatnak óriási szerepe van. Egy biztos: hosszú út áll még előttünk, de remélem, egy év múlva, a kiértékelésnél jó szájízzel tekinthetünk majd vissza a közösen elvégzett munkára!

Elolvasom a teljes interjút a nemzetisport.hu-n >>>>>

forrás: nemzetisport.hu