Banner

Érdemkereszt kitüntetést kapott a DVTK Aranycsapatának edzője, Szabó Géza

Szerző: Jáborcsik András | 2018-08-18 10:44:00

Az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából állami kitüntetések átadására került sor tegnap Budapesten. A több mint száz díjazott között volt Szabó Géza kupagyőztes labdarúgóedző is. A hetvenes években a Diósgyőri VTK labdarúgócsapatával kétszer Magyar Népköztársasági Kupát és egyszer bajnoki bronzérmet nyerő, az olimpiai válogatottnál pályaedzőként dolgozó Szabó Géza Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át.


Szabó Géza méltán nevezhető a DVTK Sir Alex-ének. Ő ugyan nem töltött el 27 évet csapata kispadján, mint Sir Alex Ferguson a Manchester Unitedén, de hat és fél éven keresztül dirigálta a csapatot és 215 bajnoki mérkőzésen ült a DVTK kispadján. Ezzel messze-messze megelőzi a 105 mérkőzéssel második Preiner Kálmánt és a képzeletbeli dobogó harmadik fokán álló Tomecskó Józsefet, aki 105 alkalommal irányította a Diósgyőrt.

Az 1973-74-es bajnokság indulásakor szerződött Diósgyőrbe és Preiner Kálmán vezetőedzővel közösen mindjárt győzelemre vezették a DVTK-t az NBI/B-ben és szereztek jogot az élvonalbeli szereplésre. Azt kevesen tudják róla, hogy már bajnoki bronzérmes edzőként érkezett Miskolcra, hiszen 1972-ben a későbbi szövetségi kapitány Moór Ede pályaedzőjeként a Salgótarján csapatával harmadik helyet szereztek az NBI-ben és kétszer elhódították a vidék legjobbja címet is.


Az NB I-ben vezetőedzőként 39 évesen debütált Miskolcon és szisztematikus munkával építette fel azt az Aranycsapatot, amelyik az 1978-79-as bajnokságban bronzérmet szerzett, valamint az 1976-77-os és az 1979-80-as szezonban kétszer is elhódította Magyar Kupát, akkori nevén Magyar Népköztársasági Kupát. A Lakat Károly vezette olimpiai válogatottban a lengyel és a csehszlovák válogatott elleni mérkőzésen kilenc, illetve nyolc diósgyőri játékos volt részese a válogatott sikereinek.

1979.szeptember 12-én Nyíregyházán a Csehszlovákia elleni barátságos válogatott mérkőzésen, illetve az október 17-i debreceni Finnország elleni Európa bajnoki selejtezőn 5-5 diósgyőri játékos (Szántó, Salamon, Kutasi, Tatár és Borostyán) szerepelt a magyar labdarugó válogatottban. Tatár Gyuri mindkét mérkőzésen gólt is szerzett.

A bajnoki bronzérem megszerzését követően a Mester így nyilatkozott:”A labdarúgók felkészítését, nevelését választottam élethivatásomnak, annak ellenére, hogy nagyon keserves, nehéz pálya. Tanári diplomám van, a katedrát azonban átmenetileg felcseréltem. Jólesik a dicséret, de nem mindig volt ilyen rózsás a helyzetem. A labdarúgás nagy páternosztere hol felfelé, hol lefelé viszi az edzőket. A sikert hamar elfelejtik a vezetők és a szurkolók. A csapat legnagyobb erénye most a hajtás és a lelkesedés. A csapat nagy része különböző válogatottakban játszik. Ez kellemes, de mit tagadjam, gond is, mert a válogatott edzések miatt egy kicsit szétdarabolódik a csapategység. Nem biztos, hogy a bajnoki harmadik helyünket meg tudjuk tartani. Ha azonban szakmai célkitűzéseinket továbbra is megközelítjük, akkor már megérte. Hát ezért maradtam Diósgyőrben”


Egy 2011-es interjúban így emlékezett vissza a diósgyőri időkre: „Mindig nagy szeretettel gondolok a diósgyőri időkre, hiszen itt lettem ismert edző. Fiatal szakemberként szép feladatot kaptam egy új csapat építésében. Hosszú távra adtak bizalmat, ami ma már ismeretlen fogalom. Mint ahogy az is ritkaságnak számít, hogy saját nevelésű, vagy környékbeli fiatalokból alakítunk ki első osztályú csapatot. Diósgyőr ebben is példát mutatott. Edzőségem alatt a hetvenes évek végén öt A- és kilenc olimpiai válogatottat adtunk a magyar labdarúgásnak. A bajnoki bronzérem és a két Magyar Kupa győzelem tizenkét nemzetközi mérkőzésre jogosította a csapatot. Olyan gárdák ellen sikerült helytállnunk, mint a Celtic, a Dundee United, a Rapid Wien, a Besiktas, illetve a Hajduk Split. Bízom abban, hogy lesz még Miskolc a futball fellegvára. Újra legyenek Salamonhoz, Kutasihoz, Szántóhoz, Verébhez, Fükőhöz, Tatárhoz, Feketéhez, Borostyánhoz, Váradihoz, Oláhhoz, Teodoruhoz, Szalaihoz, Kerekeshez és Magyarhoz hasonló játékosok, akik olyan dicsőséget szereznek a városnak, mint a felsoroltak.”


Gratulálunk, Mester!




SEGÍTS MINKET!

Az amigeleken.hu ingyenes, de sok munkával készül.
Támogass, hogy növekedni és fejlődni tudjunk!

www.amigeleken.hu/segits-minket

És ezt olvastad már?
Hozzászólások

1 2 > 

20. Bobák Kornél |Válasz erre: 18. vebgy
2018-08-21 16:04:08
Igen, de nem ez volt a lényeges, hanem a meccs.
19. Bobák Kornél |Válasz erre: 17. toki
2018-08-21 16:03:33
Nem akarok ünneprontó lenni, nem én fogom idézni, csak ha már vebgy ezt így felvetette, akkor kérdést tettem fel neki.
18. vebgy
2018-08-21 16:02:13
Próbálták kicselezni a Gézát párszor...de pl. Tatár minden gond nélkül kinn maradt gyakorolni többekkel együtt edzések után is...
17. toki |Válasz erre: 16. Bobák Kornél
2018-08-21 16:01:03
Én nem voltam ott, mit mondtak???
16. Bobák Kornél |Válasz erre: 14. vebgy
2018-08-21 15:59:16
És hallottad is, amit Tatár, majd Vas mondott?
15. toki |Válasz erre: 11. slózi
2018-08-21 15:58:07
Nekem még edzőm volt a Vasútnál, bár ott nem voltam sokat.
14. vebgy |Válasz erre: 13. Bobák Kornél
2018-08-21 15:57:54
Éppen ott voltam többször is... Tatáréknak sem ártott a dolog... :D
13. Bobák Kornél |Válasz erre: 12. vebgy
2018-08-21 15:52:48
Látom, nem voltál ott a múzeumi beszélgetéseken. Nem hallottad Tatárt, Vast.
12. vebgy |Válasz erre: 7. scs001
2018-08-21 15:46:06
Hát minimum ő kéne ide fiatalon...de HÉT évig ám !!
11. slózi
2018-08-20 09:31:33
Abban az időben még voltak ú.n. SZAK-TESTNEVELŐTANÁROK--Szabó Géza Tanár Úr is egy ilyen: FUTBALLSZAKON. A legeslegjobbak közül való!
De hasonló "eset" volt a Kilián Gimnáziumban Kamarás Pista bácsi--alias "Kami bácsi"-- kosárlabdából. A Földes-ben Ablonczy Berci bá' atlétika nagymester, Gyülvészi tanár úr kézilabdából--a Berzeviczy közgáz-ban. És igen, Szabó Gézá-hoz hasonlóan "futballprofesszor" volt nálunk a Bláthy-ban Tóth Jóska bácsi is, aki egy egészen rövid ideig a DVTK-nak is volt mestere.
Banner

1 2 > 

Mégsem


Üzenet küldése...