Nem halványul Július Nôta emléke

Tíz évvel ezelőtt február 20-a pénteki napra esett. Délután, az edzést követően Július Nôta, a rimaszombatiak akkori kapusedzője jánosi otthonában vállára vette vadászpuskáját, és sétára indult a kutyájával. A sétából soha nem tért haza – házától alig néhány méterre ismeretlen tettes halálosan megkéselte.

A pozsonyi Új szó ma megjelent írásában visszaemlékezik a DVTK egykori kedvencére, aki 1997. augusztus 30-án őrizte első alkalommal a Tornyi Barnabás vezette DFC kapuját. A 97-98-as bajnokságban 14-szer, míg a 98-99-es bajnokság során 17-szer kezdődött vele csapatunk összeállítása. Kivételes képességű kapus volt, aki remek védéseinek köszönhetően méltán vált a diósgyőri közönség nagy kedvencévé.

A tragédia a szlovák és a magyar futballvilágot is megrázta. Nôta kapusként nagyon népszerű volt, átélte a rimaszombatiakkal a nagy feljutásokat, amikor két év alatt két osztályt feljebb lépve az élvonalba került a csapat, majd Magyarországon folytatta pályafutását – védett Diósgyőrben, Dunaújvárosban, Zalaegerszegen, a Honvédban és a Vasasban is, végül visszatért Rimaszombatba, ahol kapusedző lett. A korosztályos szlovák válogatott kapusaival is foglalkozott.

37 évesen gyilkolták meg, tíz év távlatából sem tudni, ki volt az elkövető. A tett színhelyén Jánosiban kis emlékmű áll, rajta egy futball-labda is jelzi, hogy Nôta élete összefonódott a labdarúgással. Sírkövén nincs semmilyen különleges felirat. Julko Nôta – ennyiből is mindenki tudja, kinek az élete ért véget tragikusan korán.

„Ez örökké fájni fog. Az ember valahogy megtanul együtt élni a helyzettel, folytatja a mindennapokat, de sosem lehet megbékélni azzal, ami történt – mondja lapunknak Zuzana Nôtová, Július Nôta özvegye. – Egyik percről a másikra elvesztettem a férjem, a gyerekeink, Julko és Jakubko pedig az apjukat. Ezt nehéz feldolgozni. Úgy veszem észre, a gyerekeknek évről évre talán még nehezebb is, mert a felnőttkor küszöbén egyre nagyobb szükségük lenne az apjukra. De már nincs ott mellettük.”

Zuzana Nôtová két fiukkal, Jakubbal (középen) és Julkóval

A hozzátartozók, barátok fájdalmát csak fokozza, hogy tíz év után sem tudni, ki ölte meg a kapust. Röviddel a gyilkosság után letartóztatták a helyi Milan Z.-t, akit tiltott fegyverviselés és droghasználat miatt is letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, de a gyilkosság ügyében néhány évvel később bizonyítékok híján felmentették, azóta már szabadlábon van.

„Én már ezt nem szeretném boncolgatni. Sajnos, ez van, a gyilkos azóta sincs meg”

– jegyzi meg keserűen Zuzana Nôtová.

Július Nôta örökségét idősebb fia, a kis Julko viszi tovább, Jakubkót sosem érdekelte a foci. Julko a gyilkosság idején nyolcéves volt, már akkor is védett.

„Gyorsan fel kellett nőnie, de a tragédia csak megerősítette abban, hogy kapus akar lenni. Amit annak idején az édesapjával tervezgettek, azt most megvalósítja. Ezért is kötött ki végül Zsolna helyett Besztercebányán, mert az apjával mindig arról beszélgettek, hogy egyszer majd a besztercebányai sportgimnáziumba fog járni”

– meséli fiáról Zuzana Nôtová.

Elolvasom a teljes cikket az ujszo.com oldalon >>>>>>

forrás: ujszo.com