Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A 20. forduló mérkőzéseit játszották le hétvégén a csapatok az OTP Bank Liga 2018-2019-es kiírásában, és most már elég erőteljesen körvonalazódnak az erőviszonyok, már ha eddig bizonyos együtteseket illetően kérdőjeleink lettek volna.
Fernando ideérkeztével vegyes érzelmek törtek elő a szurkolókból – egyeseknél pálinka, másoknál vélemény formájában - és a jövőt illetően is másképpen láttuk a dolgokat, ki-ki szimpátiája, szakmaisága és véleménye szerint. Elkezdődött a bajnokság és sajnos azoknak lett igaza, akik azt mondták, minőségi igazolások nélkül ugyanazt a vergődést fogjuk bemutatni a bennmaradásért vívott harcban, mint az ezt megelőző 2 bajnoki évben. Amolyan vissza a múltba érzés, csak időgép nélkül.
Sajnos, a 13. fordulóig mindenképpen ezt láttuk. Kerestük a koncepciót, a góllövő csatárt, Fernando elképzeléseit, az ötletet, a taktikát, az egységet a játékunkban, de valljuk be, nem igazán találtuk.
Fernando kitartott és bízott a csapatban – tehetett volna mást is? – amit folyamatosan kommunikált kifelé azzal a megerősítéssel, hogy bizony a DVTK ebben a bajnokságban nem esik ki. Ha valakinek, neki tudnia kell.
Ennek ellenére a november elejéig lejátszott 13. forduló alatt mindössze 1 győzelmet tudhattunk magunkénak, emellett volt 3 döntetlenünk és 9 vereségünk. 6 pont. Kevesebb, mint a katicának. Nem erről álmodtunk. Sőt, ilyenkor vizes takaróban ébredek fel. Rögtön ott találtuk magunkat, ahol nem szerettük volna, a vonal alatt. A Kisvárdai vitézek 3 ponttal álltak ebben az etapban előttünk.
Kicsit visszaemlékszem az elmúlt 3 bajnoki szezonra – na nem fejből, statisztika alapján – és számszerűsítem az akkor lejátszott 13 forduló adatait. A 2015-ös év kicsit kakukktojás, ugyanis abban a szezonban nem voltak kiesési gondjaink, mégis az összehasonlítás miatt beszédesek lehetnek az adatok.
2015-16
13. forduló: 9. DIÓSGYŐR 4 3 6---14:23---15 pont
2016-17
13. forduló: 12. DIÓSGYŐR 3 3 7---17:27---12 pont
2017-18
13. forduló: 6. DIÓSGYŐR 5-3-5---24:23---18 pont
2018-19
13. forduló: 11. DVTK 1-3-9---10:24---14--- 6 pont
Furcsa mód’, nem a biztos bennmaradó 2015-ös szezonban rajtoltunk a legjobban, hanem a tavalyi évben Bódog Tamás irányítása alatt, amikor 13 forduló elteltével a 6. voltunk a tabellán. Na de miért pont 13 fordulót veszek most figyelembe ebben a statisztikában? Nyilván tudjátok a választ, mert eddig tartott a lejtmenet, innen kezdtünk kikászálódni a mélyvízből, kábé mint az Unicumos figura a plakáton.
Még egy érdekességet vettem észre ebben a statisztikában. 2016-ban 12 megszerzett bajnoki ponttal csont utolsók voltunk, míg az idei szezonban a 6 pont is elegendő volt ahhoz, hogy azt mondhassuk a Halira: cöhhh, van lejjebb is.
Messze az elmúlt évek legrosszabb 13 fordulóján lettünk túl tehát, de nézzük, mi jött az ezt követő 7 fordulóban. A játék a Debrecen elleni győzelemnél már nyomokban focit is tartalmazott, de ha ez már nagyobb arányú is volt, mint a T. gazdaságos párizsiban a fehérjetartalom, túl büszkék még nem lehettünk. Bár az eredmény önmagáért beszélt és mindenki büszke volt rá - pláne az előzmények ismeretében érzett, tapasztalt kilátástalanság miatt – azért féltünk attól, ne csak egy fellángolás legyen. Nem az lett. Elkezdett izzani a széna és a mai napig lángol. 7 mérkőzés alatt 4 győzelem és 3 döntetlen a mérlegünk vereség nélkül.
Most üljetek le – aki eddig ezt nem tudta, vagy ilyen aspektusból nem vizsgálta a tabellát – az elmúlt 7 fordulót figyelembe véve a Ferencváros előtt vezetjük a tabellát.
A másik elképesztő dolog, ami miatt még nem ajánlott felállni, az az, hogy ezzel a teljesítménnyel sem sikerült a vonal felé verekednünk magunkat. Mondjuk ezzel sem most szembesülünk legtöbben, nem sokként ér bennünket ez az információ, de mégis meghökkenve ízlelgetem ezt magamban. Kommentben is feltettem a kérdést: mi lett volna/mi lenne, ha csak fele ilyen eredményesek vagyunk az elmúlt időszakban? Milyen reményekkel várhatnánk a befejezést?
De nézzük újra a statisztikákat, immár 20 fordulót követően!
2015-16
20. forduló: 9. DIÓSGYŐR 5-5-10---20:31---20 pont
2016-17
20. forduló: 10. DIÓSGYŐR 6-3-11---24:39---21pont
2017-18
20. forduló: 7. DIÓSGYŐR 7-4-9---33:32---25pont
2018-19
20. forduló: 11. DVTK 5-6-9---21:31---21pont
Na kérem… Az megállapítható, hogy a szörnyű befejezés ellenére még a 20. forduló után is a tavalyi szezonunk volt a legjobb az elmúlt 4 évből. 25 pontunk volt és ennek ellenére csak az Istennek köszönhetjük a bennmaradást, némi háttértámogatással kísérve a többi csapatot illetően, melyek eredményeitől még nagyban függtünk az utolsó hazai meccsünk lefújása utáni percekben is. Hiába volt tehát az 5 pontos előny a kiesőkkel szemben, nagy bajba kerültünk a borzalmasra sikerült tavasz miatt és a 33. forduló előtt utolsók voltunk 1, illetve 2 ponttal lemaradva az előttünk állóktól.
Érdekes az is, hogy a másik 3 szezont megfigyelve szinte koppra azonos a gyűjtött egységek száma, sőt, a sima bennmaradó 2015-16-os évben szereztük a legkevesebb pontot ebben az időszakban.
Ezek után ember legyen a talpán, vagy valami orákulum, aki meg tudja mondani, ki esik majd ki a Haladás mellett, akiken már a piócás ember sem segíthet véleményem szerint.
Egy biztos. Olyan csapatot látunk az utóbbi időkben a pályán, akik egységben vannak. Akik tudnak küzdeni egymásért, akik időnként kifejezetten látványos vagy céltudatos focit is tudnak játszani. Kezd kirajzolódni egy arculat, a játékosok fegyelmezettek és mintha kezdene - direkt írok feltételes módot nem elkiabálva a későbbieket – beérni Fernando munkája.
Sok sikert neki és a csapatnak ehhez, mert a vonal felé kerülni - ahogy látjuk - még 7 veretlenül eltöltött forduló sem elég, és ha majd ott leszünk, azt a pozíciót meg is kell őrizni. Reméljük, különösebb szívbántalmak nélkül élhetjük majd át ezt idén.
Azért vagyunk még az elmúlt 7 meccses veretlenség ellenére a vonal alatt, mert a Kisvárda is felfelé tör, így a Haladás mellett és Puskás-Kövesd-Paks hármas valamelyikét látom a másik kiesőnek.
Így kijelentem (fejemre lehet olvasni majd a szezon végén), nem fogunk kiesni, sőt, az utolsó 1-2 fordulóra már matematikailag is biztonságba leszünk.