Magyar Kupa döntőbe jutott a DVTK-Jegesmedvék

Rendkívül izgalmas, playoffszerű mérkőzésen, a hosszabbítás után a hazaiak örülhettek a döntőbe jutásnak.

DVTK Jegesmedvék – Dunaújvárosi Acélbikák 1-0 hu. (0-0, 0-0, 0-0, 1-0)

Miskolc, 750 néző. Játékvezetők: Halassy, Gangel, Váczi, Kormos.
DVTK Jegesmedvék: Adorján (Kiss) – Láda, Tuominen, Pavuk, Galanisz, Magosi – Gőz, Vojtkó, Miskolczi, Hajós, Tóth – Joe, Kuqali, Sakaris, Johnston, Toulmin – Popovics, Bernáth, Szopos, Ritó, Sági. Edző: Doug Bradley.
Dunaújvárosi Acélbikák: Duschek (Koitmaa) – Ladygin, Hudec, Dansereau, Cseter, Azari – Hüffner, Léránt, Becze, Borbás, Kaskov – Nagy, Magosi, Németh, Odonga, Tanka. Edző: Heikki Malkia.

Hosszabbítás: 64:31: Magosi (Pavuk, Galanisz) 1-0 emberelőnyből

Doug Bradley: ”Először is nagyon örülök a győzelemnek, és hogy bejutottunk a kupadöntőbe. Habár nagyon jó meccset játszottunk, mégsem voltam teljesen elégedett, hiszen sokat hibáztunk, és emiatt nem tudtunk hamarabb gólt lőni. Őszintén szólva szerencsére is szükségünk volt, de a lényeg, hogy behúztuk a meccset.”

Heikki Malkia: ”Kiváló teljesítményt nyújtottunk ma, a végsőig küzdöttünk, nagyon büszke vagyok a csapatomra. Ugyanakkor nem értettem a ma esti bíráskodást, ilyet korábban még nem láttam. Éppen ezért nagyon bosszús vagyok, de ennél többet nem akarok erről mondani.”

A vendégcsapat meglehetősen tartalékosan érkezett a kupaelődöntőre, hiszen a két kapuson kívül mindössze három sort neveztek, míg a Miskolcnál Leppanen került a maródiak listájára szemsérülése miatt. A Jegesmedvék nem tudtak olyan tempóval kezdeni, mint az előző bajnoki mérkőzéseken. A DAB jól szűrte meg a hazai támadásokat, és az első 5-6 percben Adorjánnak több védeni valója akadt, mint kollégájának. A harmad közepén egy erős periódust produkáltak a Macik, csaknem három percig az újvárosiak be is szorultak a térfelükre, ekkor Duschek több bravúros védést is bemutatott. Ezután kijött a szorításból a vendégcsapat, ismét voltak lehetőségeik, de Adorján is bizonyította remek formáját. Remek tempójú, izgalmas játék alakult ki. A 15. percben, hazai emberelőnyben hihetetlen tűzijáték alakult ki kétszer is a DAB kapuja előtt, de a Jegesmedvék csak nem tudták áttuszkolni a korongot a védőkön, illetve Duscheken. Hirtelen paprikás lett a meccs, egyre több kakaskodás alakult ki, így megnőtt a kiállítások száma is, de egyik csapat sem tudott ezekből előnyt kovácsolni.

A második harmadban folytatódott a gyors, közönségszórakoztató játék. Mint egy teniszmeccsen, a nézők csak kapkodhatták a fejüket: helyzet itt, helyzet ott, ám a két kapus remek teljesítményt nyújtott. Tapintható volt a feszültség a pályán, sorra akaszkodtak össze a játékosok, így alacsonyan repkedtek a páros kiállítások. A harmad második felében ismét felpörgött a meccs, helyzet helyzet hátán, sőt a 36. percben Vojtkó lábáról csaknem a saját kapujába pattant a korong. Mindez azonban nem vezetett eredményre, így maradt a gól nélküli állás, és nagyon izgalmas folytatásra volt kilátás.

Elolvasom a teljes összefoglalót a jegkorongblog.hu-n >>>>>>

forrás: jegkorongblog.hu és dvtk.eu