Elég terhelést kaptak a játékosok

Kedden hazatért a DVTK labdarúgó csapata a nomád edzőtáborból, és szerdán már újra labdával edzenek a játékosok. A dvtk.eu-nak a Bódog Tamással, a DVTK szakmai igazgatójával készített interjújából idézünk:

Túl van a DVTK a nomád edzőtáboron, négy napot volt összezárva a csapat labda nélkül. Ha egy mondatban kellene összefoglalni, akkor hogyan értékelnéd az elmúlt napokat?

- Szenzációs volt, elérte a célját, megkapta a csapat azt a terhelést, amire szükség volt, úgy, hogy ők a fáradtságot közben nem érzékelték, csak este vették észre, mennyit dolgoztak.

- Milyen terhelést kapott a csapat?

- A megérkezésünk után szombaton délután volt egy futóedzés. A következő két nap délelőttjén hét és tíz órakor szintén futóedzések voltak. Vasárnap délután volt egy kerékpártúránk a Lázbérci-víztározó környékén, hétfőn pedig egy triatlonverseny. Gyönyörű tájakon vitt az utunk, olyan volt, mintha Ausztriában kerekeztünk volna. A Vadnai-tónál volt a triatlon verseny, tizenöt kilométer biciklizés után úsztak kétszáz métert és a végén volt öt kilométer futás. Összefoglalva, megkapták azt a terhelést, amit száraz futásokkal is el lehetett volna érni, de így legalább hangulatos volt, és jókedvűen csinálták a játékosok. A végén evezéssel zártuk a mini edzőtábort, ami szintén jól sikerült, és úgy gondolom, hogy a játékosok négy nap alatt elég terhelést kaptak.

- Színes volt a program. Tovább fokoztad, hogy éremosztás is volt triatlon után. Mi volt a szerepe?

- Játékosként és versenyző típusként minden játékos meg akar nyerni mindent. Most az biztos volt, hogy amikor bemennek a vízbe, úgy mennek be, mint az állatok és agyon tapossák egymást. Az egészséges versenyszellem benne van mindenkiben, és épp ebből kifolyólag gondoltuk úgy, hogy akkor van az egésznek értelme, ha van is előttük valami kézzelfogható cél. Akik ezeket az érmeket megszerezték, úgy gondolom, hogy örültek neki. Akik nem kaptak, azok majd megpróbálják a jövő évi felkészülést jobban megcsinálni, hogy ők is ott legyenek a végén.

- Többágyas faházakban szálltatok meg. Talán nem fogalmazok rosszul, ha azt mondom, messze volt ez az ilyenkor szokásos négycsillagos szállodák színvonalától. Nem panaszkodott senki?

- Ha valaki panaszkodott volna, rossz helyen kopogtatott volna. Meg volt ennek a „feelingje”, klasszikus úttörőtábor jellege. Ha visszagondolok, harminc évvel ez előtt én is voltam hasonló nyári táborokban, ami egy szenzációs élmény volt számomra. Egy ilyen tábor összekovácsolja a csapatot, és megtanuljuk értékelni azokat a körülményeket, ami itthon vár minket az edzőközpontban.

- Ritka az olyan edző, aki az egész felkészülést végigcsinálja a csapattal. Ez mennyire tudatos? Van ennek bármilyen szerepe?

- Az a szerepe, hogy így tartom magam fitten. (nevet - a szerk.) Én ezt igénylem, nem érezném jól magam, ha sok súlyfelesleg lenne rajtam. Én állítom össze a programot, de valahol én is egy játékos vagyok. De azt hiszem, van egy kis pozitív hatása a csapatra is, ha az edző együtt szenved a játékosokkal.

Elolvasom a teljes interjút a dvtk.eu-n >>>>

forrás: dvtk.eu