Egy csodálatos kalandnak lehettünk részesei

Mindig nagy örömmel adunk lehetőséget szurkolótársainknak, hogy különböző témákban elmondják véleményüket a DVTK csapatainak szereplésével kapcsolatban.

Ezúttal "Laca" fejti ki véleményét a DVTK Jegesmedvék tegnap zárult Tipsport Liga szereplését illetően.

Várjuk hozzászólásaitokat! Ti is hasonlóképpen látjátok a csapat szereplését?

Persze, kicsit korai még így hirtelen a szezont értékelni, de mivel aludni úgy sem tudok, ezért vitaindítónak vagy gondolatébresztőnek leírom, mit gondolok az elmúlt bő fél évről.

Mindenekelőtt gratulálok a srácoknak, keményen küzdöttek és teljesítményükkel elérték azt, hogy a korai búcsú, most rosszul esik mindenkinek. Nagyszerű élményt tudtak adni hétről hétre, méltán volt büszke mindenki. Ha végigszenvedtük volna az alapszakaszt, akkor nem lett volna meglepő, hogy ebben a szakaszban kiesünk, de nem ezt történt. Viszont könnyen lehet, hogy a korábbi jó szereplés bosszulta meg most magát.

Továbbá, ne felejtsük el, hogy egy tanulóév volt az idei, ennek minden következményével. Ha optimistán akarok értékelni, akkor el lehet mondani, hogy az első 15-20 meccses beszoktatás után a csapat olyan teljesítményt tett le, ami biztos rájátszás pozíciót ért volna, de akár a 4-5. helyet is! Ebből akár le lehetne vonni azt a következtetést is, hogy jövőre – mikor már nem kell beszokni – ez meg is lesz.

Ha visszább veszünk az optimizmusból, akkor azért láthatunk jó néhány problémát a nagyszerű szereplés mögött, bár meggyőződésem, hogy ezek nagy része a pénztárca szűkösségéből ered:

1. Keret: adott összegből egy szűk, de erősnek gondolt keretet raktak össze, de aztán ezen felül nem nagyon maradt mozgástér. Erre utaló jelek, hogy mikor Vay-ra kellett a pénz, akkor Rusk-ot elpasszoltuk Duschek mellett; vagy januárban nem tudták Wehrs-t leigazolni anyagiak miatt, pedig Slovákot is elengedték, és jött egy rossz állapotban lévő Parizek két hétre. Január 31. előtt nagy kapkodás lehetett, de érdemi erősítést Ádámon kívül nem tudtunk felmutatni. Volt még egy kvázi Vincze Péter - Gőz csere, ami abból szempontból szükséges volt, mert elég sok védősérülés volt.

2. Légiósok: egy részükkel mellényúltunk. Egy légiósnak – legalábbis szerintem – meghatározó játékosnak kellene lennie. Nálam ebbe a kategóriába nem fért bele Slovák, Harrison, és Crawford is határeset. Parizer meg, hagyjuk… Ott ráadásul a határidővel is meggyűlt a bajunk. A többiekkel nem tudom, milyen szerződést kötött a klub, de valószínűleg extra pénzbe került volna cserélni őket, amire nem nagyon volt lehetőség.

3. Vezérek. Hetekig kapkodtuk a fejünket, hogy Jankó, aztán Magó, és Ádám is a liga legjobbjai között vannak. Aztán az alapszakasz végére vagy elfáradtak, vagy az ellenfelek sokkal jobban figyeltek rájuk, de sajnos visszaestek és velük együtt a csapat teljesítménye is. Ádám a MAC elleni meccseken kapott több olyan gólt is, ami egy hónappal előtte még kifelé pattantak róla.

4. Hanlon: Csodálatos dolog, hogy egy ilyen szakit ide tudtunk hozni, nyilván rengeteg újat tudott mutatni, és összerakta a csapatot, ami csúcsformában működött. De így utólag elnézve meglehet, hogy a hatodik hely hajszolása sok volt a társaságnak és ezt nem mérte fel jól. Ahol a csapat nagyobb része nincs hozzászokva az ilyen szintű és mennyiségű játékhoz, ott nem lehet hónapokig 110%-on pörögni. Persze, másik közegből jött, ahol ez természetes, de itt a csapat magja az Erste (Mol) ligában játszott évek óta. Én itt látom a felelősségét. De amúgy meg ki mert volna ellentmondani neki, hogy nem kéne novemberben csapágyasra hajtani mindenkit?

5. Hátország: A KMH-s összebútorozásnak sok hozadéka nem volt azon kívül, hogy Szappanos két meccset játszott nálunk, de később amikor effektív 3 sorunk volt, akkor már senki. Lehet, hogy nem is lett volna érdemi segítség, hiszen nem várhatjuk el, hogy szezon közben a legjobbakat adják ide. Végül januárban visszahoztuk azt az Albertet, aki ott is csak kiegészítő ember volt. A saját utánpótlásunkról is sokat elmond, hogy a 17 éves Lövei volt az egyetlen, aki feljátszott. Milyen is akkor az U20-as csapatunk, mint közvetlen második vonal?

Velünk szemben a MAC egy összeszokottabb csapattal kezdte a szezont, talán jobb százalékban váltak be a frissen igazoltak, és az utánpótlásuk sajnos sokkal előrébb van, könnyebb volt a 4. sort kezelni. Bár, mindez nem mutatkozott meg év közben. Majoross nyilván tisztában volt vele, hogyan kell terhelni a csapatot, ezért elvegetáltak az alapszakasz nagy részében, aztán a végére belehúztak. Ettől persze nem lesznek szimpatikusak, sőt... de ugye a cél szentesíti az eszközt… Egyébként jelen állás szerint az Érsekújvár is belerokkant egy kicsit a 6. helyért való küzdésbe, legalábbis a Gyetva 2-1-re vezet abban a párharcban.

Összegzésként így első évben egy csodálatos kalandnak lehettünk részesei, sok boldogsággal, meg tudtuk verni az összes szlovák csapatot, a mindenhol kellemetlen ellenfelek tudtunk lenni. A vége sajnos nem sikerült, ráadásul pont a hazai rivális nyelette le velünk a keserű pirulát, de hát most ez van. Egy-két légiós cserével és hosszabb kerettel jövőre jobb lehet ez és a középmezőnyben ott lehetünk. Köszönöm mindenkinek, ősztől továbbra is veletek!