Banner

“A tegnapi önmagamat szeretném túlteljesíteni”

Szerző: objektív | 2017-03-27 17:53:00

Bukrán Erik, a DVTK kapusa a Videoton ellen mutatkozott be az élvonalban. Fiatal kora ellenére nagyon céltudatos, akár mottója is lehetne, amit megfogalmazott: Nem addig gyakorlok, amíg egyszer nem sikerül, hanem addig, amíg egyszer sem hibázom el. A dvtk.eu interjújából idézünk:


- Ilyennek képzelted az OTP Bank Ligát belülről?
- Kiválóan éreztem magam, csak megerősítette ez az egy mérkőzés, hogy mindig legalább ezen a szinten szeretnék szerepelni. Egyébként nagy várakozás nem volt bennem, úgy álltam hozzá, hogy ugyanolyan labdával játszanak az NB I.-ben is, mindkét csapatban 11-11 ember lép pályára, még akkor is, ha talán ez volt az eddigi pályafutásom során a legjobb ellenfél, ugyanakkor most játszottam a legerősebb csapatban is.

Amikor először kerültem az első csapat meccskeretébe a Paks ellen, akkor már ízelítőt kaptam az NB I.-ből, ami azonban nem eltöltött, hanem még többet akartam: bemutatkozni az élvonalban. Korábban kettős érzés motoszkált bennem, egyrészt régóta azt gondoltam, hogy készen állok a feladatra, ugyanakkor abban is biztos voltam, hogy a szakemberek biztosan nem alaptalanul döntöttek úgy, hogy még nem jött el az én időm.

A magam számára is kellemes meglepetés volt - hiszen korábban soha nem jártam hasonló cipőben -, hogy sem a mérkőzés előtt, sem az alatt nem volt bennem semmiféle kétség, félelem. Amikor kimentem bemelegíteni, szinte nem is izgultam. A külső körülmények, az a tény, hogy Magyarország egyik legjobb csapata ellen játszottunk, a hatalmas nyomás, hogy a DVTK számára létkérdés minden egyes pont, sem ébresztett bennem egy szemernyi kételyt sem.

- Fel lehet készülni a debütálásra?
- Fél éve úgy vágtam neki minden egyes hétnek, hogy most jön el az én időm, és ennek megfelelően dolgoztam. Például hét közben megnéztem a soros ellenfelünk néhány videóját, különös tekintettel arra, hová adják be a szögleteket, melyik csatár melyik sarkot választja előszeretettel, és hasonlók. Amikor Vitelki Zoltán lett a megbízott vezetőedző, akkor csak fokozódott ez az érzés. Az első jelet szerdán kaptam, amikor Csáki Dorottya sportpszichológus megkérdezte tőlem, hogy milyen állapotban vagyok, készen állok-e arra, hogy a hétvégén védjek. Csak annyit válaszoltam, hogy persze, elég nagy baj lenne, ha most kezdenék el azon gondolkodni, hogy mit csináljak. Csütörtökön már tudtam, hogy utazok Felcsútra, és én leszek a kezdőkapus.

- A mérkőzés előtt vannak rituáléid?
- Szeretek elsőként érkezni az öltözőbe, mert szeretek ilyenkor egyedül lenni a gondolataimmal. Ilyenkor már nem szeretek beszélgetni, még a szüleimmel sem, de helyesebb, ha azt mondom, meccsnapon már nem is lehet velem beszélni, annyira leköti a figyelmem a mérkőzés. Rituálénak nem nevezném, de a felkészülés szerves része, hogy elképzelem azokat a jeleneteket, amik a mérkőzésen várnak rám, ezért is szeretem, ha nem az utolsó pillanatban közlik, hogy én védek. Ha szombaton van a meccs, én már szerdán lejátszom fejben. Az eredményt persze nem tudom, de azt igen, mit kell tennem egy beadásnál, egy lövésnél.

- Ezek szerint te azon kapusok közé tartozol, akik tudatosan figyelnek az ellenfélre is.
- Hozzászoktam ehhez Angliában, ahol az U21-es bajnokságban is elérhető volt az összes ellenfelünk mérkőzése, és azt elemezve ki lehetett ismerni a csatárokat. Amikor az STC Salgótarján ellen játszottunk az NB III.-ban, akkor például ilyen szemmel néztem az első csapat salgótarjáni kupameccsét. A Videoton ellen is ugyanazok a szituációk adódtak, amit a felkészülés során elképzeltem. Danko Lazović oda futott be, ahová vártam, és sajnos az első gól is így esett. Tudtam, hogy a rövid oldalra érkezik a labda, és senki nem varrta a nyakamba ezt a gólt sem, de tisztában vagyok vele, ha gyorsabban gondolkodok, és hamarabb reagálok, akkor védeni tudtam volna.

- Csalódott lettél volna, ha ezen a tavaszon nem sikerült volna a debütálás?
- Ha valami nem sikerül, akkor az engem csak még több munkára sarkall. Szeretnék a DVTK első számú kapusa lenni, és ezért hajlandó vagyok többet dolgozni. Ha mégsem velem kezdődik a névsor, akkor tudom, hogy még többet kell tennem. Én így működöm. Mindig ma akarok a legjobb lenni, de ha másként alakul, akkor sem kerülök a padlóra, hanem másnap is ugyanezért a célért küzdök.


Elolvasom a teljes cikket a dvtk.eu-n >>>


forrás, fotó: dvtk.eu

És ezt olvastad már?
Banner
Hozzászólások
2. cz |Válasz erre: 1. KáGábor
2017-03-27 21:26:54 Lila öves, Tag
Bàr minden aranylàbunk így gondolkozna!
1. KáGábor*
2017-03-27 20:03:09 Fekete öves, Veterán
Szimpatikus! Drukkolok, hogy sikerüljön neki, amit elképzelt.
Banner
Mégsem


Üzenet küldése...