Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
AZ ÚJ TREND – HATÁRON TÚLI MAGYAR KISZEMELTEK
A honi átigazolási piacon ezen a télen új trend van kialakulóban, egyre több csapat szeretne határon túli magyar labdarúgókat szerződtetni. Gyirmóton Veres Szilárd a kiszemelt, a DVTK a szintén erdélyi Fülöp Istvánnal és a dunaszerdahelyi Szarka Ákossal erősödhet, és nem lennénk meglepve, ha a sor további játékosokkal folytatódna.
Az új trend alighanem összefügg azzal, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) az elmúlt időben többször is változtatott azon a szabályon, hogy ki számít légiósnak, aminek ugyebár az úgynevezett légiósajánlás miatt van jelentősége. A legfrissebb szabályozás szerint a határon túli magyarok még abban az esetben sem minősülnek légiósnak, ha nincs magyar állampolgárságuk.
De ne szaladjunk ennyire előre, érdemes végignézni, hogyan változott a szabályozás az elmúlt egy évben. Hogyan próbált bezárni az MLSZ a módosításokkal bizonyos kiskapukat, és hogyan nyílt meg ezzel együtt egy másik...
KI NEM SZÁMÍT LÉGIÓSNAK? – SZABÁLYVÁLTOZTATÁSOK SORA
A 2015–2016-os szezonban még így fogalmazta meg az MLSZ a hazai nevelésű játékosok, vagyis nem légiósok körét: hazai nevelésű játékos az a labdarúgó, aki az MLSZ versenyrendszerében 21 éves koráig legalább hat félévben játszott U15-ös és e fölötti korosztályokban vagy a FIFA szabályai szerint részt vehet a korosztálya szerinti magyar válogatottban.
Ez a szabály eredményezte azt, hogy a klubok egymás után elkezdték honosítani a külföldi, felnőtt korú futballistákat, hiszen a magyar állampolgárság megszerzésével jogosulttá váltak arra, hogy a magyar nemzeti csapatban is szerepeljenek (ha korábban más válogatottban nem játszottak tétmeccset), ezzel pedig, a fent idézett utolsó kitételnek megfelelően már nem számítottak légiósnak az NB I-ben.
Az MLSZ az új idény nyitánya előtt módosított a szabályon. A „hazai nevelésű" megnevezést „hazai"-ra cserélte és a júniusban kiadott elnökségi határozat (ELN – 56/2016, június 6.) ide vonatkozó megfogalmazásának számunkra legfontosabb, b. pontja kimondta, hazai játékos az – ha az egyéb, a. és c. pontban rögzített kritériumoknak nem felelt meg –, aki „születése óta magyar állampolgár, ide értve a magyar felmenőkkel (szülő vagy nagyszülő) rendelkező játékost".
Ezzel, hogy bekerült a szabályba a „születése óta magyar állampolgár" kitétel, sikerült bezárni az egymást követő honosítások kiskapuját. Igen ám, de ezzel a határon túli magyarok előtt is bezárták az ajtót, ők ezen megfogalmazás alapján légiósnak számítanak (egészen addig, amíg a magyar válogatottban nem mutatkoznak be – erről szól a c. pont).
Ezért még a nyáron újabb változtatás következett, kikerült a szabályból az állampolgárság elől a júniusban betoldott „születése óta" kitétel (viszont a magyar felmenő feltétel megmaradt, ami a korábbi honosítási lázat továbbra is korlátozta). A jelenleg is hatályban lévő Labdarúgás Versenyszabályzatában (LVSZ 3/2016) már így szerepel a meghatározás:
„Hazai labdarúgók csoportjába az a labdarúgó kerül besorolásra, aki az alábbi feltételeknek megfelel: 21 éves kor alatt egy vagy több MLSZ tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt; vagy játszott legalább egy hivatalos mérkőzésen az MLSZ valamely válogatottjában; olyan magyar állampolgár, aki magyar felmenő szülővel vagy nagyszülővel rendelkezik; és a FIFA szabályai szerint jelenleg is jogosult a magyar válogatottban való részvételre."