Banner

A DVTK a 12. helyen áll az MLSZ produktivitási rangsorában

Szerző: Jáborcsik András | 2019-03-06 20:18:00

Akárcsak egy héttel korábban, ismét a DVSC profitált a legtöbbet saját nevelésű játékosaiból a labdarúgó NB I (OTP Bank Liga) 23. fordulójában - olvasható a nemzetisport.hu összeállításában.

A debreceniek 422 produktivitási pontot szereztek a hétvégén, kevéssel megelőzve a 416 pontot bezsebelő MTK Budapestet és a 372 pontos Budapest Honvédot.

A Puskás Akadémia a hétvégén nyert, de a produktivitási pontszámokat tekintve jelentősen visszaesett az előző fordulókhoz képest: a tavaszi mérkőzések közül most szerezte a legkevesebb pontot, 162-t, miután fiataljai közül sem Tamás Nándor, sem Bokros Szilárd nem volt a keretben.

Három olyan csapat volt, amely egyetlen produktivitási pontot sem szerzett az NB I-es fordulóban: a hétvégi hat mérkőzésén nem lépett pályára olyan labdarúgó, aki 19 éves kora előtt a DVTK, a Mezőkövesd vagy a Kisvárda játékosa lett volna.

A 23. fordulóban öt 21 éven aluli hazai labdarúgó kapott játéklehetőséget, ezúttal is volt egy NB I-es debütáló köztük: Bidzilya Anton első alkalommal játszott bajnoki mérkőzést az MTK-ban. Mellette Tajti Mátyás, Szabó Bence (mindkettő DVTK), Vogyicska Bálint (MTK), Szalai Attila (Mezőkövesd), Kiss Tamás (Puskás Akadémia), Kusnyír Erik és Zsóri Dániel (mindkettő DVSC) lépett pályára a fiatalok közül.


Az MLSZ elnöksége 2018 márciusában hozott döntést arról, hogy az NB I-ben átalakítja a fiatal játékosok, illetve a hazai futballisták szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, és bevezetésre kerül a produktivitási mutató.

A rendszer azon keresztül méri a sportszervezeteket, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el.

A mértékegység a produktivitási pont, amely a pályán töltött idő (perc) és a mérkőzés szintjének (súly) szorzata. Az alapegység férfi labdarúgók esetében 1 pont, amely minden NB1-es mérkőzésen pályán töltött perc után jár. A lejátszott mérkőzések után számított produktivitási pontokból a nevelő egyesületek a nevelési idő arányában osztoznak. Férfi labdarúgók esetében a súlyozásban a mérkőzés szintje mellett megjelenik a fiatalkorú játékosok, valamint a saját nevelésű játékosok szerepeltetésének ösztönzése is.

Figyelembe vehető mérkőzésekre vonatkozó életkor megkötések:

NBI esetén 25 éves korig (2019-01-12),

NBII esetén 23 éves korig (2017-01-12),

míg NBIII esetén 19 éves korig (2013-01-12) számítják be a mérkőzéseket.


A következő kisfilm szemléletesen mutatja be a rendszer legfontosabb elemeit:


A csapatok sorrendjében a DVTK a 12. helyen áll 27.305 produktivitási pontot gyűjtve.

Az első három sorrendje: MTK, a Felcsút és a Honvéd. A kék-fehérek toronymagasan, 144.096 produktivitási ponttal állnak az élen, a Felcsút pontjainak száma 93.054. Őket a Szombathely, a Vasas és az FTC követi. A produktivitási rangsor hetedik helyén a Győr áll 53.953 ponttal, a nyolcadikon pedig a Debrecen tanyázik 48.370 egységgel. Megelőzi még csapatunkat az Újpest, a Veszprém és a Zalaegerszeg is.


Ide kattintva egy rövid regisztrációt követően Te is be tudsz lépni az MLSZ Produktivitási rendszerébe >>>>>>


A regisztrációt és az e-mailben kapott megerősítést követően meg tudod tekinteni a csapatok sorrendjét és produktivitási pontjainak számát.

Ha rákattintasz a klubok sorrendjének 12. helyén álló Diósgyőri FC Kft.-re, megjelenik azoknak a játékosoknak a neve, akik a DVTK-nak szerezték illetve szerzik a produktivitási pontokat. A lista sok érdekességet tartalmaz, érdemes mazsolázni benne.


forrás: nemzetisport.hu és ada1bank.mlsz.hu/productivity/




SEGÍTS MINKET!

Az amigeleken.hu ingyenes, de sok munkával készül.
Támogass, hogy növekedni és fejlődni tudjunk!

www.amigeleken.hu/segits-minket

És ezt olvastad már?
Hozzászólások

1 2 3 > 

24. vizsla |Válasz erre: 21. zaphod
2019-03-08 13:55:54
Erőnlét kérdésében teljesen egyetértek, sőt, kifejezetten erőnléti edzést gyakorlatilag tilos tartani a kisebb korosztályokban...és értelme sincs. Taktika is egy másik kérdés, mert amit általában ez alatt értünk, az egy típusú játékrendszer alkalmazása egy adott csapatban - legyen az bármilyen is. De ehhez az alapokat a legkisebb korban kell lerakni. Az a baj, hogy nálunk ez bizonyos típushelyzetek, mozgások betanítását jelenti, ahelyett, hogy az egyes helyzetekre aktívan reagáló, gondolkodó gyerekeket próbálnánk kinevelni. A foci észjáték...Nem feledve persze mindazt, hogy minden edzés minden percében teljes intenzitással történjen mindez.(Ilyen szerintem ma nincs MO-n sehol).

Ha ezek megvalósulnának, akkor sokkal egyszerűbb lenne az ún. akadémiákon a 14-18 éves korosztállyal úgy dolgozni, hogy 17-18 évesen már felnőtt csapathoz irányíthatók legyenek a legjobbak. Csak ettől olyan messze vagyunk, hogy én már biztosan nem élem meg, hogy rendesen működjön mindez.
23. sipi |Válasz erre: 22. brit
2019-03-08 13:01:38
Ezekben egyetértünk.
Véletlenszerű dolgoktól meg ne várjunk eredményeket.
22. brit |Válasz erre: 19. sipi
2019-03-08 11:54:28
Ezt nem tudom megválaszolni, mert nem ismerem őket.
Általánosságban pedig tudjuk mi egy ilyen egység célja: megfelelő utánpótlással ellátni a felnőtt csapatot, illetve piacképes játékosokat kinevelni.
Ennek része a scout nyilván, de szerintem ez Mo.-on nem kap akkora hangsúlyt, és kicsit véletlenszerűnek tűnik számomra a kiválasztás. Vagy legalábbis más szempontrendszer szerint működik.
Nem vagyunk foci nagyhatalom. Nem vagyunk nagy népességű ország. És nincsenek nyomorgó tömegek sem. Ezek közül valamelyik kellene ahhoz, hogy versenyképesebbek legyünk.
Mert azt ne felejtsük el, hogy mindenki fejlődik. 20 évvel korábbhoz képest fényévekkel jobbak a lehetőségek. De mindenki más is fejlôdik. Ez nem periféria sportág. Itt a világot kellene "legyőzni" . Ezt nehéz nekünk magyaroknak elfogadni.
21. zaphod |Válasz erre: 20. vizsla
2019-03-08 10:31:28
az erőnléti és taktikai alapokat - amelyek a modern focihoz elengedhetetlenek, és amely téren a magyar UP képzés nagyon gyenge teljesítményt nyújt - kamasz korban lehet megteremteni. Az erőnlétiek kapcsán ez gondolom evidens, mivel ehhez a gyereknek meg kell nőnie és a testüknek meg kell változnia, a taktikaiak megint olyan gondolkodást igényelnek, amelyre a gyerekek kamasz korban válnak alkalmassá. Pont az szokott a mondás lenni egyébként, hogy kamasz korig nincs akkora lemaradás, 16 éves kortól nyílik leginkább az olló.
De egyébként a semleges térfélben ez is lehetne téma, hozzáértőbb emberek igazán elmagyarázhatnák, hogy az UP képzésben milyen életkori sajátosságok vannak, mihez kell alkalmazkodni, mit mikor lehet elkezdeni leoktatni.
Mindenesetre, a 10 évre hivatkozást mindenképp falsnak gondolom. Megfelelő képzéssel a 14-18 éves korosztályokból is ki lehetne hozni valamit - példa erre a loki, honvéd, mtk UP képzése - mert az NB1 szintje nem olyan rettentő magas. Megfelelő hozzáállással még akkor is sokáig el lehet jutni, ha évek maradnak ki, lásd pl. Gera példáját.
20. vizsla |Válasz erre: 12. zaphod
2019-03-08 09:49:52
A "legfontosabb képzést" sokkal korábban kell(ene) megkapnia minden gyereknek. 15, de pláne 18 éves korban már rég késő mindenre. Ha nincsenek meg egészen kis kortól az alapok, akkor 15-18 éves korban már senkivel nem lehet csodát tenni, mehet az a gyerek akár a La Masiára is, akkor sem...(Ezt most testközelből tapasztalhatjuk mi is).
19. sipi |Válasz erre: 14. brit
2019-03-08 07:47:16
OK, de egy kérdést megengedsz?
Mi az elsődleges célja, feladata az UP-nak, az UP-ban dolgozó szakembereknek?
18. vebgy |Válasz erre: 10. brit
2019-03-07 23:37:39
Addig viszont nb 1-ben kellene szerepelnie a felnőtt csapatnak minimálisan...könyörgöm, ez csak a mennyei...
17. brit |Válasz erre: 16. zaphod
2019-03-07 23:13:51
Ezzel csak annyi a baj, hogy attól, hogy "szakemberek" azzal takaróznak, hogy egy ilyen képzés eredményei csak évek múlva mutatkoznak meg, és ezzel gyakorlatilag elhárítanak magukról minden felelősséget, attól ez általánosságban még igaz. Csak míg egy Barca, vagy Ajax esetében 10 év múlva jön egy újabb aranygeneráció, addig nálunk nem.
A legszörnyűbb ebben az, hogy elcsépelik ezeket a megállapításokat, egy idő után üres frázisok lesznek és a leglelkiismeretesebb utánpótlás edző szájából is csak olcsó kifogásnak hangzanak.
16. zaphod |Válasz erre: 15. brit
2019-03-07 21:48:42
Én azt gondolom, hogy ezek a mondások, amelyek amúgy elég gyakran elhangzanak magyar fodballszakemberektől is, miszerint "majd 10 év múlva", ez ezen szakemberek szájából csak felelősséghárítás. Szurkolótól pedig nem tudom hova tenni. Az akadémiák pedig 14-15 éves kortól indulnak. Ami előtte van, az egy dolog, 14 év alatt bár kétségtelen, hogy lehet nagy különbség a képzésben, de puszta életkori sajátosságok miatt elég korlátozott lehetőségek vannak. Nem mondom, hogy nincs jelentősége, de a képzés fontosabb része (fizikális és taktikai felkészítés) akkor tud indulni, amikor a gyerekeknél megindul a felnőtté válás.
Az Akadémia már működik egy ideje. A most kijövő évfolyamokból már tudni kellett volna kinevelni olyan játékosokat, akik NB2, NB1 szinten megállják a helyüket. Nem egy borzasztó magas szintről beszélünk. Ehhez képest eddig semmi. Ezek a tények szerintem.
15. brit |Válasz erre: 12. zaphod
2019-03-07 20:49:07
Azért ez elég szélsőséges kijelentés, nem is tudok vele egyetérteni. Tudom, hogy téged érdekel a téma, és foglalkoztat is, de azért ezt gondold át jobban, vagy olvass utána. Nem is kezdem megcáfolni, annyira evidens.
Az meg, hogy egy 15 éves játékoson mennyire látszik egy minőségi képzés annyira relatív. De mivel hasonlítjuk össze? Önmagával nem tudjuk. Másik akadémiával? Az mennyire reális? Nincs összehasonlítási alap.

1 2 3 > 

Mégsem


Üzenet küldése...