Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Sopron Basket 
A DVTK a 12. helyen áll az MLSZ produktivitási rangsorában
Szerző: Jáborcsik András | 2019-03-06 20:18:00Akárcsak egy héttel korábban, ismét a DVSC profitált a legtöbbet saját nevelésű játékosaiból a labdarúgó NB I (OTP Bank Liga) 23. fordulójában - olvasható a nemzetisport.hu összeállításában.
A debreceniek 422 produktivitási pontot szereztek a hétvégén, kevéssel megelőzve a 416 pontot bezsebelő MTK Budapestet és a 372 pontos Budapest Honvédot.
A Puskás Akadémia a hétvégén nyert, de a produktivitási pontszámokat tekintve jelentősen visszaesett az előző fordulókhoz képest: a tavaszi mérkőzések közül most szerezte a legkevesebb pontot, 162-t, miután fiataljai közül sem Tamás Nándor, sem Bokros Szilárd nem volt a keretben.
Három olyan csapat volt, amely egyetlen produktivitási pontot sem szerzett az NB I-es fordulóban: a hétvégi hat mérkőzésén nem lépett pályára olyan labdarúgó, aki 19 éves kora előtt a DVTK, a Mezőkövesd vagy a Kisvárda játékosa lett volna.
A 23. fordulóban öt 21 éven aluli hazai labdarúgó kapott játéklehetőséget, ezúttal is volt egy NB I-es debütáló köztük: Bidzilya Anton első alkalommal játszott bajnoki mérkőzést az MTK-ban. Mellette Tajti Mátyás, Szabó Bence (mindkettő DVTK), Vogyicska Bálint (MTK), Szalai Attila (Mezőkövesd), Kiss Tamás (Puskás Akadémia), Kusnyír Erik és Zsóri Dániel (mindkettő DVSC) lépett pályára a fiatalok közül.
Az MLSZ elnöksége 2018 márciusában hozott döntést arról, hogy az NB I-ben átalakítja a fiatal játékosok, illetve a hazai futballisták szerepeltetését ösztönző támogatási rendszert, és bevezetésre kerül a produktivitási mutató.
A rendszer azon keresztül méri a sportszervezeteket, hogy a képzésből kikerülő játékosok közül hányan, milyen szintű professzionális pályafutást érnek el.
A mértékegység a produktivitási pont, amely a pályán töltött idő (perc) és a mérkőzés szintjének (súly) szorzata. Az alapegység férfi labdarúgók esetében 1 pont, amely minden NB1-es mérkőzésen pályán töltött perc után jár. A lejátszott mérkőzések után számított produktivitási pontokból a nevelő egyesületek a nevelési idő arányában osztoznak. Férfi labdarúgók esetében a súlyozásban a mérkőzés szintje mellett megjelenik a fiatalkorú játékosok, valamint a saját nevelésű játékosok szerepeltetésének ösztönzése is.
Figyelembe vehető mérkőzésekre vonatkozó életkor megkötések:
NBI esetén 25 éves korig (2019-01-12),
NBII esetén 23 éves korig (2017-01-12),
míg NBIII esetén 19 éves korig (2013-01-12) számítják be a mérkőzéseket.
A következő kisfilm szemléletesen mutatja be a rendszer legfontosabb elemeit:
A csapatok sorrendjében a DVTK a 12. helyen áll 27.305 produktivitási pontot gyűjtve.
Az első három sorrendje: MTK, a Felcsút és a Honvéd. A kék-fehérek toronymagasan, 144.096 produktivitási ponttal állnak az élen, a Felcsút pontjainak száma 93.054. Őket a Szombathely, a Vasas és az FTC követi. A produktivitási rangsor hetedik helyén a Győr áll 53.953 ponttal, a nyolcadikon pedig a Debrecen tanyázik 48.370 egységgel. Megelőzi még csapatunkat az Újpest, a Veszprém és a Zalaegerszeg is.
A regisztrációt és az e-mailben kapott megerősítést követően meg tudod tekinteni a csapatok sorrendjét és produktivitási pontjainak számát.
Ha rákattintasz a klubok sorrendjének 12. helyén álló Diósgyőri FC Kft.-re, megjelenik azoknak a játékosoknak a neve, akik a DVTK-nak szerezték illetve szerzik a produktivitási pontokat. A lista sok érdekességet tartalmaz, érdemes mazsolázni benne.
forrás: nemzetisport.hu és ada1bank.mlsz.hu/productivity/
És ezt olvastad már?
Ha ezek megvalósulnának, akkor sokkal egyszerűbb lenne az ún. akadémiákon a 14-18 éves korosztállyal úgy dolgozni, hogy 17-18 évesen már felnőtt csapathoz irányíthatók legyenek a legjobbak. Csak ettől olyan messze vagyunk, hogy én már biztosan nem élem meg, hogy rendesen működjön mindez.
Véletlenszerű dolgoktól meg ne várjunk eredményeket.
Általánosságban pedig tudjuk mi egy ilyen egység célja: megfelelő utánpótlással ellátni a felnőtt csapatot, illetve piacképes játékosokat kinevelni.
Ennek része a scout nyilván, de szerintem ez Mo.-on nem kap akkora hangsúlyt, és kicsit véletlenszerűnek tűnik számomra a kiválasztás. Vagy legalábbis más szempontrendszer szerint működik.
Nem vagyunk foci nagyhatalom. Nem vagyunk nagy népességű ország. És nincsenek nyomorgó tömegek sem. Ezek közül valamelyik kellene ahhoz, hogy versenyképesebbek legyünk.
Mert azt ne felejtsük el, hogy mindenki fejlődik. 20 évvel korábbhoz képest fényévekkel jobbak a lehetőségek. De mindenki más is fejlôdik. Ez nem periféria sportág. Itt a világot kellene "legyőzni" . Ezt nehéz nekünk magyaroknak elfogadni.
De egyébként a semleges térfélben ez is lehetne téma, hozzáértőbb emberek igazán elmagyarázhatnák, hogy az UP képzésben milyen életkori sajátosságok vannak, mihez kell alkalmazkodni, mit mikor lehet elkezdeni leoktatni.
Mindenesetre, a 10 évre hivatkozást mindenképp falsnak gondolom. Megfelelő képzéssel a 14-18 éves korosztályokból is ki lehetne hozni valamit - példa erre a loki, honvéd, mtk UP képzése - mert az NB1 szintje nem olyan rettentő magas. Megfelelő hozzáállással még akkor is sokáig el lehet jutni, ha évek maradnak ki, lásd pl. Gera példáját.
Mi az elsődleges célja, feladata az UP-nak, az UP-ban dolgozó szakembereknek?
A legszörnyűbb ebben az, hogy elcsépelik ezeket a megállapításokat, egy idő után üres frázisok lesznek és a leglelkiismeretesebb utánpótlás edző szájából is csak olcsó kifogásnak hangzanak.
Az Akadémia már működik egy ideje. A most kijövő évfolyamokból már tudni kellett volna kinevelni olyan játékosokat, akik NB2, NB1 szinten megállják a helyüket. Nem egy borzasztó magas szintről beszélünk. Ehhez képest eddig semmi. Ezek a tények szerintem.
Az meg, hogy egy 15 éves játékoson mennyire látszik egy minőségi képzés annyira relatív. De mivel hasonlítjuk össze? Önmagával nem tudjuk. Másik akadémiával? Az mennyire reális? Nincs összehasonlítási alap.
1 2 3 >