Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Csányi Sándor sajtóbeszélgetésen érintette a magyar futball legaktuálisabb témáit, majd ezt követően a csakfoci.hu kérdéseire is válaszolt külön. A 20 kérdés Csányi Sándornak, avagy Tilos passzolni az MLSZ-t 10 éve irányító elnökkel. A csakfoci.hu interjújából idézünk:
Az egyik leggyakrabban visszatérő pletyka éppen az NB I-es létszámnövelés. Ezt mindenki biztosra tudja fél évente és mindig mindenki azt mondja, ez Öntől függ. Mit gondol erről a témáról?
Egyelőre nem gondolkodunk ilyesmiben. Módosítás inkább az NB II kapcsán lehet, de ott is a csökkentést tartom esélyesnek. Véleményem szerint a 12-es létszám jó, gazdaságilag is, kifogás leginkább a mezőny összetételét érheti, mert talán túl sok a budapesti és a kisvárosi klub. Néha a csapatoktól felmerül innen-onnan ez a terv, de mi nem nagyon támogatjuk, viszont tömeges igény és nyomás esetén foglalkoznánk vele, de tavasznál előbb semmiképpen sem. Egy dolog biztos: erről a következő öt éves stratégia részeként kell dönteni, bármilyen változásról szóló döntés legalább öt évre szólna, annak minden esetleges hátrányával együtt, mert nagyon nem vagyok a visszacsinálás híve. Ezt is mérlegelni kell, mert egy rossz döntés éveken át lenne rossz.
A 12 csapatos NB I bevezetése mellett az volt az egyik érv, hogy izgalmasabb lesz a bajnokság. Ami a bennmaradásért vívott harcot jelenti, kétségkívül így van, viszont a bajnoki címért folytatott harc kezd egyoldalú lenni, hiszen a Fradi 3 éve veri a mezőnyt. Mint MLSZ-elnöknek, nem kezd unalmassá válni ezáltal a bajnokság legfontosabb kérdése?
A legtöbb bajnokság sajátja, hogy két vagy három klub száll csak harcba a címekért. Lehet, ekkora előnnyel tényleg odaadnák előre a Fradinak a címet, de szerintem nálunk is legalább két klub versenyzik a bajnoki címért. A Ferencvárosnak magas a költségvetése, remek edzőjük van, a klubvezetőik pedig kitartók, mert van egy következetes stratégiájuk, ennek élvezik a gyümölcsét. Ezzel együtt sem tartok attól, hogy évekre előre oda lehetne nekik adni az aranyat, sőt, azt gondolom, nem is csak két klub fog a bajnoki címért küzdeni a következő években, hanem további csapatok fognak belépni ebbe a harcba.
Sokszor bírálta a klubokat, hogy túlzott fizetéseket adnak a játékosaiknak. Ha Önön múlna, mennyi lenne a maximális fizetés az NB I-ben?
Én elsősorban azért provokáltam a klubvezetőket, mert szerintem nagyon sok pénzt fizettek olyan játékosoknak, akik egy percet se léptek pályára. Összesen 2,5 milliárdot, ez rengeteg. Sokan azzal védekeztek, hogy a kimutatás a sok fiatalt is tartalmazta, akik azért kaptak profi szerződést, hogy ne vigyék el őket más klubok, de kizárt, hogy az említett horribilis összeget ők kapták volna. Amikor ezt – a kétségkívül – erős kijelentést egy küldöttközgyűlésen tettem, elsősorban provokálni akartam a vezetőket, a párbeszéd elősegítése érdekében, de meglepetésemre egyetlen jelenlévő sem reagált akkor rá. Kár, pedig bíztam egy éles vitában. Arra utaltam, hogy nagyon sok olyan játékost igazoltak a klubok, akik egyszer sem léptek pályára. Ha én lennék klubtulajdonos, inkább igazolnék öt jó játékost, mint 15 olyat, akiből nyolc aztán nem játszik. Vági Márton főtitkár arról tájékoztatott, hogy a kijelentésem idején 500 játékossal volt profi szerződésük a kluboknak, ez azóta lement 400-ra, így a játék nélkül kifizetett percek száma 25%-kal csökkent. Leszabályoztuk a keretek létszámát 25 főre – ebben még amúgy lehet mozgástér, ha mondjuk egy csapat olyan túlterhelt őszön esik át, mint most a Ferencváros – , de az világos, hogy kevésbé éri meg feleslegesen játékosokat tartani.
Milyen területen van a legnagyobb hiányérzete?
A játékoseladásból a hazai futballba áramló pénzzel nem vagyok elégedett, még a környező országokhoz képest sem állunk jól, főleg igaz ez az akadémiákra ráfordított összeg tekintetében. Sikeres transzfereket legfeljebb néhány klub tud ilyet felmutatni, pedig a következő lépcsőfok az lenne, hogy belföldi és külföldi piacról is pénz áramoljon így a hazai klubokba. A fiatalok bevetését, a magyar fiatalokra való támaszkodást sokan kockázatosnak tartják, de van pár kivétel. Az MTK örömteli módon ezt az utat választotta, de mintha a ZTE is elindult volna efelé, némileg kényszerből a Budafoknál is látni ilyen jeleket, hozzájuk csatlakozhat talán a Vasas is.
A 2010-ben az új elnökség egyik célkitűzése az volt, hogy az NB I-es meccsek átlagnézőszáma elérje a 10 ezret 10 év alatt. Ettől elég messze vagyunk, pedig már szinte mindenhol felépült az új stadion. Miért nem sikerült 10 év alatt ennek még a közelébe sem érni? Főleg annak tudatában furcsa, hogy a válogatottra rengetegen kíváncsiak és a bajnoki meccseket is sokan nézik a tv-ben.
Ezt az ígéretünket kérték leginkább számon rajtunk, és ezen a területen nem is lehetünk elégedettek. 2010-hez képest történt azért előrelépés, de nem elegendő. Az adatok ráadásul némileg torzak, mert egyrészt nagyon sok csapat játszott albérletben az elmúlt években. Nem tettünk le a nézőszámok emelkedéséről, de nagyon nehéz terület. Már lassan mindenhol korszerű körülmények vannak, a biztonság is megvan, kell a megfelelő kiszolgálás is, hogy kimenjenek a gyerekek és a nők is, de a futball színvonala megkerülhetetlen elem. A támadófutballra könnyebben kimegy a néző, mint a bunkerfocira, de egyelőre még ott tartunk, hogy sokszor kényelmesebb otthon sörrel a kézben, a kanapén ülve nézni a magyar meccseket. Mert az érdeklődés megvan, hiszen a válogatott és a klubcsapatok televíziós nézettségénél is jók a számok, nem csak a Fradit vagy Újpestet nézik az emberek a tévé elől, a kevésbé nézett magyar bajnokik is elérik a topligák adatait. De ha csak a nézőszám növekedése érdekében rendelnénk mindent alá, akkor más gazdasági területek sérülnének, úgyhogy ez komplex probléma. Akkor nem lenne annyi tévés meccs – ezzel sok bevételtől esnének el a klubok -, aligha lenne vasárnap este hétkor kezdés – de a tévé azért fizet nagy összegeket, hogy adhassa a meccseket, beleszólhasson a programba -, nem lennének januárban bajnokik, de játszanunk kell, mert így tartható a versenynaptár. Ez egy összetett kérdéskör.
Tovább a csakfoci.hu-ra a teljes cikkre >>>>>
forrás: csakfoci.hu
BVSC, III. ker, Kispest, Fradi, Újpest, MTK, Vasas
de volt ott még Csepel is 97 körül, velük együtt 8
Budapesti Honvéd SE
Ferencvárosi TC
MTK-VM SK
Vasas SC
Újpesti Dózsa SC
Csepel SC
Budapesti Volán SC
A következő évben a Csepel és a Volán már nem volt, kiestek.
Aztán megnéztem még néhény évet, de pont ebben a 85-86-os bajnokságban lehetett a legtöbb pesti csapat. Amúgy leginkább öt vagy hat pesti csapat volt nb1-es. Érdekesség, budai csapat nincs. Ja, de, a III.ker.TVE volt.
SZOMBATHELYNEKK.
Hogy Veszprémnek, Egernek, Salgótarjánnak, Szolnoknak, Kecskemétnek, Tatabányának, Szekszárdnak MÉG NB ii-ES CSAPATUK SINCS, NOS, AZ HAB A TORTÁN!
Ha ezt a helyzetet az igazság és az igazságosság szemszögéből nézem, AKKOR A DOLOG TELJESEN RENDBEN VAN.Ráadásul nekem pl. a Paks tkp a DVTK után a legszimpatikusabb magyar Nb1-es csapatom. Mégis. Azt gondolom, hogy botrány az, hogy Győrben, Szombathelyen , Tatabányán vagy Salgótarjánban, Nyíregyházán de Debrecenben is--NINCS NB1-es csapat. Nem értem hogy EZ(!), hogy nem "csípi a szemét" Csányi úrnak!!! EZ SZERINTEM NINCS(!!!) IGY JÓL! NAGYON NINCS!!!