Banner

Csak a szépre emlékezem

Szerző: dfcwolf | 2021-01-10 20:18:00

Napok óta érlelődik bennem egy írás az elmúlt tíz évről és az ultrák levele segített is abban, hogy megszülessen. Először egy összefoglalót szerettem volna a múltról, de kicsit módosítok rajta és ahogyan illik, csak a szép emlékeket idézem fel.

Nagyon rossz helyzetben volt a csapat, amikor a századik évfordulón kiestünk a másodosztályba. Az első meccseken még a tartalék kapusnak is mezőnyben kellett játszania, hogy meglegyen a csapat. Hihetetlennek tűnt akkor a hír, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere fogja megvásárolni a csapatot és ezzel fel is villant egy reménysugár arra, hogy végre olyan helyet foglalunk majd el a magyar focipalettán, amit megérdemlünk. Jöttek is igazolások és némi rend, fegyelem az öltözőben. Olyannyira nagy volt a változás, hogy amikor Nyíregyházára utaztunk, akkor már kilenc meccs óta veretlenek voltunk és az utolsó hét mérkőzésen győztesen hagytuk el a pályát, így óriási esélyünk nyílt arra, hogy a feljutás kapujába lépjünk a rivális legyőzésével. Éppen ezért is indult óriási invázió az idegenbéli meccsre és a szurkolók támogatása mellett sikerül legyőzni a Szparit. Lássuk kik is alkották akkor a csapatunkat.

Kezdő: Ivan Rados, Vadász Viktor, Savo Rakovic, Igor Gal, Gohér Gergő, Mohamadolu Abdouraman, Dobos Attila, Lippai Ákos, José Luque, Granát Balázs, George Menougong

Cserék: Arze Camacho Vicente, Luque Jimenez Jose Juan, Nagy Tamás, Granát Balázs, Pál Szabolcs, Menougong George, Illés Richárd, Tajti Norbert, Bogáti Péter, Bacsa Patrik
Vezetőedző: Benczés Miklós


Aztán teltek múltak az évek, jöttek-mentek a játékosok és a manegerek a klubházban. Úgy tűnt, valóban egy lassú építkezés kezdődik a csapatnál és évek múlva talán még a bajnokságért is harcolhatunk. Közben tömött lelátók előtt játszott a csapat és nem létezett focival kapcsolatos műsor a televízióban úgy, hogy ne tűntek volna fel őrjöngő diósgyőri szurkolók a képernyőn. Az egész ország fújta az Amíg élek én-t.

Családi napot rendezett a klub a szurkolók számára, ahol igazán jól érezhette magát mindenki, aki ellátogatott. Úgy érezhettük, fontosak vagyunk a klub életében mi is és fontos az, hogy jól érezzük magunkat. Valóban olyan volt az egész, mint egy nagy család.


A következő állomás 2014. május 13. Ligakupa döntőt játszottunk a Videoton ellen hazai pályán. Fantasztikus hangulatban, egy nagyon jó meccsen győzedelmeskedtünk és hódítottuk el a kupát. A Ligakupa megítélése eléggé kettős, de a sikerre éhes miskolci közönség joggal örült a győzelemnek, mert hiába is volt egy kicsit lesajnálva ez a sorozat, a Videoton is szerette volna megnyerni a döntőt.



Emlékszem, amikor vége lett a meccsnek és a játékosok megkapták az érmeket, akkor Gosztonyi kiballagott az ultrákhoz az Y szektorba és kidobta az érmet a lelátóra. Amikor másnap megkérdeztem tőle, hogy miért csinálta ezt, azt mondta, ezt az érmet Ti érdemeltétek meg a legjobban.

Kezdő: Rados, Vadász, William Alves, Debreceni, Husic, Gosztonyi, Kádár, Elek Á., Kosztics, Futács, Bacsa.

Cserék: Rajics, Vági, Egerszegi, Nikházi, Batioja, Grumics, Barczi

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics


Alig tudtunk felocsúdni a győzelem után, máris kupadöntőt kellett játszani az Újpest ellen a Puskás stadionban. 2014. május 25. 19000 néző előtt. Körülbelül 9000 DVTK szurkoló indult útnak, hogy a helyszínen buzdíthassa a csapatot. Aki ott volt, az tudja, aki nem volt ott, talán soha nem fogja érezni azt az egységet, ami akkor a tábort jellemezte. Elképesztő hangulatot teremtettünk a lelátón és az utolsó percig űztük a csapatot az egyenlítés reményében. Bacsa Patrik a 91. percben felrobbantotta a stadiont a góljával. Mindenki ölelgette a mellette állót és extázisban tombolt a lelátó. Sajnos, büntetőkkel elbuktuk a döntőt, de óriási élményben volt része annak, aki ott volt.

Kezdő: Radoš - Vadász, Alves, Debreceni, Husić - Kostić, Kádár, Elek - Bacsa, Grumić, Gosztonyi.

Cserék: Egerszegi, Barczi, Batioja, Rajic, Vági, Nikházi, Eperjesi

Edző: Tomiszlav Szivics



Talán kicsit enyhítette az elvesztett döntő csalódottságát, hogy az Újpest büntetése miatt mi indulhattunk el az Európa ligában és megadatott sok fanatikus szurkolónak az, hogy külföldre is elkísérje a csapatot. Sokan még nem is éltek akkor, amikor legutóbb Európában szerepelt a Diósgyőr. Az első körben a magyarok számára nem túl ismerős máltai Birkirkara csapata volt az ellenfél. Sokat nem tudtunk róluk, de mindenki próbált az Internetről informálódni. Talán soha ilyen gyorsan nem fogytak el a jegyek a Máltára induló repülőgépekre, mint akkor.

Az első mérkőzést Debrecenben vívtuk meg és határozott játékkal kezdtünk, hogy a Birkirkara érezze, nem lehet esélyük. Mégis egy óriási bombával egyenlíteni tudtak ellenünk az első félidőben és emiatt kicsit nyögvenyelős lett a meccs. Nikházi kapufája is kifelé pattan, de a 93. percben jött Bacsa Patrik és extázisba taszította a lelátót.

Kezdő: Radoš - Okuka, Alves, Kádár, Husić - Gosztonyi, Elek, Barczi, Nikházi - Bacsa, Grumić.

Cserék: Debreceni, Egereszegi, Bori, Németh, Marjanovic, Eperjesi, Antal

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics



Egy hét múlva utazhatott a csapat és a szerencsések a szigetországba és következhetett a visszavágó. Elek Ákos harcosságának köszönhettük, hogy az első félidő 30. percében megszereztük a vezetést. Az ellenfélnek nem sok momentuma volt, de a félidő előtt egyenlíteni tudtak. Döntetlennel vonultunk a szünetre ás a 60. percig kellett várni arra, hogy vezetést szerezzen a csapat Husic góljával. A 66. percben pedig az következett, ami számomra minden idők legszebb diósgyőri gólja. Barczi úgy juttatta sarokkal a kapuba a labdát, amit én még magyar játékostól nem láttam tétmeccsen. Én bármikor odaítélném neki a Puskás-díjat ezért a gólért. A 91. percben alakult ki a végeredmény Marjanovic góljával. A meggyőző továbbjutásunk, nagy valószínűséggel meglepte még a legvérmesebb szurkolóinkat.

Kezdő: Antal - Okuka, Alves, Debreceni, Husić - Bori, Kádár, Elek - Gosztonyi, Grumić, Bacsa.

Cserék: Egereszegi, Nikházi, Rados, Németh, Barczi, Marjanovic, Eperjesi

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics



Itt meg kell jegyeznem, hogy a magyar sportmédia nem kezelte helyén a DVTK Európa Ligás szereplését. Az elért eredményeket többnyire visszafogottan kezelték és nem övezte a sikereket olyan tisztelet, mint egy fővárosi klub esetében történt volna. De minket ez nem befolyásolt vártuk a második kört.

A sorsoláson a bolgár Litex Lovecs lett az ellenfelünk és ez a csapat lényegesen nagyobb játékerőt képviselt a máltai alakulattól. Idegenben játszottuk az első meccset és ide is nagyon sok szurkoló indult el, hogy a helyszínen buzdítsa a csapatot.

Óriási hévvel kezdtek a házigazdák és nagyon sok helyzetet alakítottak ki a meccs elején. Mi inkább a kontrákra rendezkedtünk be. A félidőben arra gondoltunk, hogy a döntetlen is óriási eredmény lenne idegenben, de jött a második félidő. Akkoriban nagyon jól bírta a csapat erőnléte és a mérkőzések vége felé sok gólt rúgtunk. Így történt ez Lovecsben is hiszen Németh Milán a 83. percben talált be. A 90.percben pedig Grumics lőtte a hálóba a fél pályán megszerzett labdát. Előnnyel készülhettünk a visszavágóra, amit Nyíregyházán rendeztek meg.

Kezdő: Antal - Okuka, Debreceni, Kádár, Husić - Egerszegi, Elek - Gosztonyi, Barczi, Németh M. - Bacsa.

Cserék: Bognár, Grumics, Nikházi, Bori, Rados, Marjanovic, Eperjesi

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics



Nyíregyházára mindig szívesen utaznak a Diósgyőr szurkolók, így volt ez most is. Egy rettenetesen nehéz 90 perc várt ránk, hiszen tudtuk, hogy a Litex nem fogja könnyen elengedni a továbbjutást. Egy igazán küzdős mérkőzést játszottukn. A 38. perceb Okuka buktatásáért tizenegyest ítélt a játékvezető és Gosztonyi értékesítette a büntetőt. A Litex próbálkozott becsülettel és a 80. percben ki is egyelítettek. A 84. percben egy kamunak tűnő büntetőt fújt ellenünk a játékvezető és annak értékesítésével már a Litex vezetett. Forró pillanataokat éltünk át a meccs végén de sikerült tartanunk az eredményt és így a harmadik körbe jutottunk. A mérkőzés utáni ünneplés méltó volt a Diósgyőrhöz.

Kezdő: Antal - Okuka, Debreceni, Kádár, Husić - Bacsa, Egerszegi, Elek, Gosztonyi - Bognár I., Grumić.

Cserék: Alves, Takács, Nikházi, Bori, Rados, Németh, Marjanovic

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics



A következő ellenfél egy jóval fajsúlyosabb csapat volt, a Krasnodar együttese. A vezető sportnapilap szerint a csapat magját a sehová sem kellő brazilok alkották, de sejteni lehetett, hogy az ellenfél játékosai ettől sokkal jobbak. Debrecenben fogadtuk őket és hamar kiderül, hogy teljesen más játékerőt képviselnek, mint eddigi ellenfeleink. Fél óráig tartottuk magunkat és az első félidő végén már 2 góllal vezetett az ellenfél. A második félidő elején Bacsa gyönyörű találatával szépíteni tudtunk, de a vége így is 5-1 lett.

Kezdő: Antal - Eperjesi, Alves, Debreceni, Husić - Kádár - Németh M., Egerszegi, Elek, Gosztonyi - Bacsa.

Cserék: Bognár, Takács, Grumics, Nikházi, Bori, Rados, Marjanovic

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics



A visszavágó már csak formalitás volt. Csak nagyon kevés szurkoló tudott elutazni a csapattal, hiszen nehézkes volt az utazás és a vízum megszerzése. A hazai csapat sima három gólos győzelmet aratott és így fejeződött be számunkra az európai szereplés.

Kezdő: Radoš - Okuka, Debreceni, Kádár, Németh M. - Egerszegi - Bori, Nikházi, Gosztonyi - Marjanović, Takács T.

Cserék: Alves, Bacsa, Bognár, Szabó, Egyed, Csirszki, Eperjesi

Vezetőedző: Tomiszlav Szivics

Egy dolog azért tisztán látszik, mégpedig az, hogy ez a sikerszéria Tomiszlav Szivics nevéhez fűződik Kimondhatjuk, hogy az ő edzősége alatt értük el az utóbbi idők legnagyobb sikereit.


Egyetlen dolog maradt a végére, amit még a jó emlékek közé sorolnék mindenképpen, mégpedig az, hogy a 2018 májusában megfogalmazott nyílt levelünkben közzétett meghívásunkat elfogadta Leisztinger Tamás és egy kerekasztal beszélgetésen elmondhattuk problémáinkat neki. És itt be is fejezném a cikkemet, hiszen csak a szépre emlékezem...




Mutasd a teljes cikket
És ezt olvastad már?
Banner
Hozzászólások

 < 1 2 3 45 6 > 

11. szombatondelelott* |Válasz erre: 9. repohár
2021-01-10 14:25:47 Fekete öves, Veterán
Én életemben nem hallottam a kávépénz kifejezezést, míg Tomiszlav le nem nyilatkozta.

A lényeg - az én olvasatomban -, hogy Szivics megsétődött azon, hogy nem esett le neki semmi plusz della a két játékos eladásából, hiszen ő "hozta fel a teljesítményüket".

Nekem azzal nem lenne bajom, ha egy edző a markát tartja, ha valakit olcsón megszerez a csapat, a keze alatt sokkal jobbá, eladhatóakká válnak, és ezért kér pár százalékot.

Ellenben - véleményem, és erkölcsi felfogásom szerint - egy edzőt pont azért szerződtetnek, hogy hozza ki a legtöbbet a csapatból, ez a munkája, amiért fizetést kap. Ha az edző úgy érzi, neki ezen kívül is járna valami (pl. játékos eladásából, elért célból, nemzetközi szereplésből), akkor nekem ne "kávépénzezzen", hanem szerződjön ilyen feltételekkel. Kb. ennyi.
10. jaborcsik-andras* |Válasz erre: 9. repohár
2021-01-10 14:03:27 Fekete öves, Veterán
Olyan mendemonda, ami szárnyra kapott, de bizonyítani senki sem tudja, de sokan mégis készpénznek veszik.
Ráadásul nem csak Sziviccsel kapcsolatban kapott szárnyra.
9. repohár |Válasz erre: 8. szombatondelelott
2021-01-10 13:57:56 Piros öves, Őstag
Nem ismerem ezt a történetet :). Röviden elmondanád, mi volt ez a kávépénz ügy?
8. szombatondelelott* |Válasz erre: 5. repohár
2021-01-10 13:31:39 Fekete öves, Veterán
Nekem erről a két esetről a "kávépénz" ugrik be, ott nagyot esett a szememben Tomiszlav, lehet bármilyen jó szakember.
7. johny*
2021-01-10 13:10:45 Fekete öves, Veterán
Hát igen, 10 év alatt ennyi. Sajnos csak ennyi. Reméljük egy sikeresebb korszak kezdődött el a napokban.
6. toki*
2021-01-10 12:51:50 Fekete öves, Veterán
Teljesen szuper írás! Frappáns, tiszta, lényegre törő, és ami fontos, hogy a szurkolók lelkivilágának egyik legszebb időszaka! Jó is a nosztalgia!
5. repohár
2021-01-10 12:45:49 Piros öves, Őstag
Lehetett volna jóval hosszabb is ez a sorozat, ha tudjuk kik úgy pótolják Kádárt meg Eleket, ahogy Szivics kérte. Állítólag a játékosvásárlásra szánt pénzösszegen nem tudtak megegyezni.
4. kerecsen
2021-01-10 12:17:17 Piros öves, Őstag
Remek összefoglaló, jó volt újra feleleveníteni ezeket a sikereket. Biztos vagyok benne, ha újra lesz egy jó, szerethető csapatunk, akkor a szurkolók is visszatérnek és újra fergeteges hangulatú meccsek jöhetnek.
2021-01-10 12:11:35 Barna öves, Tag
Jó írás! Külön említés nélkül is mindennél többet mond az elmúlt 10 évről, hogy a szép emlékek felidézése 2014-ig tartott...
2021-01-10 11:37:55 Fekete öves, Veterán
Köszi az írást, tulajdonképpen tényleg van mire emlékezni az elmúlt 10 évből, csak 2014. kissé távolinak tűnik az elmúlt évek jövés-menései, leszúszásunk okán.

Talán két dolog lenne még: az egyik csak egy tárgy, de lehetett volna csúnyább is: a stadionunk, háttérben a Bükk, a másik pedig személy: José Luque jelenléte, játéka, tiszta szíve, egyenessége, természetessége párját ritkító lett volna kb. az egész elmúlt 10 évben, kb bármely bajnokságban, így igazán szerencsésnek érzem magam még most is, hogy Diósgyőrben játszott.

 < 1 2 3 45 6 > 

Banner
Mégsem


Üzenet küldése...