Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Sopron Basket 
Csak a szépre emlékezem
Szerző: dfcwolf | 2021-01-10 20:18:00Napok óta érlelődik bennem egy írás az elmúlt tíz évről és az ultrák levele segített is abban, hogy megszülessen. Először egy összefoglalót szerettem volna a múltról, de kicsit módosítok rajta és ahogyan illik, csak a szép emlékeket idézem fel.
Nagyon rossz helyzetben volt a csapat, amikor a századik évfordulón kiestünk a másodosztályba. Az első meccseken még a tartalék kapusnak is mezőnyben kellett játszania, hogy meglegyen a csapat. Hihetetlennek tűnt akkor a hír, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere fogja megvásárolni a csapatot és ezzel fel is villant egy reménysugár arra, hogy végre olyan helyet foglalunk majd el a magyar focipalettán, amit megérdemlünk. Jöttek is igazolások és némi rend, fegyelem az öltözőben. Olyannyira nagy volt a változás, hogy amikor Nyíregyházára utaztunk, akkor már kilenc meccs óta veretlenek voltunk és az utolsó hét mérkőzésen győztesen hagytuk el a pályát, így óriási esélyünk nyílt arra, hogy a feljutás kapujába lépjünk a rivális legyőzésével. Éppen ezért is indult óriási invázió az idegenbéli meccsre és a szurkolók támogatása mellett sikerül legyőzni a Szparit. Lássuk kik is alkották akkor a csapatunkat.
Kezdő: Ivan Rados, Vadász Viktor, Savo Rakovic, Igor Gal, Gohér Gergő, Mohamadolu Abdouraman, Dobos Attila, Lippai Ákos, José Luque, Granát Balázs, George Menougong
Cserék: Arze Camacho Vicente, Luque Jimenez Jose Juan, Nagy Tamás, Granát Balázs, Pál Szabolcs, Menougong George, Illés Richárd, Tajti Norbert, Bogáti Péter, Bacsa Patrik
Vezetőedző: Benczés Miklós
Aztán teltek múltak az évek, jöttek-mentek a játékosok és a manegerek a klubházban. Úgy tűnt, valóban egy lassú építkezés kezdődik a csapatnál és évek múlva talán még a bajnokságért is harcolhatunk. Közben tömött lelátók előtt játszott a csapat és nem létezett focival kapcsolatos műsor a televízióban úgy, hogy ne tűntek volna fel őrjöngő diósgyőri szurkolók a képernyőn. Az egész ország fújta az Amíg élek én-t.
Családi napot rendezett a klub a szurkolók számára, ahol igazán jól érezhette magát mindenki, aki ellátogatott. Úgy érezhettük, fontosak vagyunk a klub életében mi is és fontos az, hogy jól érezzük magunkat. Valóban olyan volt az egész, mint egy nagy család.
A következő állomás 2014. május 13. Ligakupa döntőt játszottunk a Videoton ellen hazai pályán. Fantasztikus hangulatban, egy nagyon jó meccsen győzedelmeskedtünk és hódítottuk el a kupát. A Ligakupa megítélése eléggé kettős, de a sikerre éhes miskolci közönség joggal örült a győzelemnek, mert hiába is volt egy kicsit lesajnálva ez a sorozat, a Videoton is szerette volna megnyerni a döntőt.
Emlékszem, amikor vége lett a meccsnek és a játékosok megkapták az érmeket, akkor Gosztonyi kiballagott az ultrákhoz az Y szektorba és kidobta az érmet a lelátóra. Amikor másnap megkérdeztem tőle, hogy miért csinálta ezt, azt mondta, ezt az érmet Ti érdemeltétek meg a legjobban.
Kezdő: Rados, Vadász, William Alves, Debreceni, Husic, Gosztonyi, Kádár, Elek Á., Kosztics, Futács, Bacsa.
Cserék: Rajics, Vági, Egerszegi, Nikházi, Batioja, Grumics, Barczi
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
Alig tudtunk felocsúdni a győzelem után, máris kupadöntőt kellett játszani az Újpest ellen a Puskás stadionban. 2014. május 25. 19000 néző előtt. Körülbelül 9000 DVTK szurkoló indult útnak, hogy a helyszínen buzdíthassa a csapatot. Aki ott volt, az tudja, aki nem volt ott, talán soha nem fogja érezni azt az egységet, ami akkor a tábort jellemezte. Elképesztő hangulatot teremtettünk a lelátón és az utolsó percig űztük a csapatot az egyenlítés reményében. Bacsa Patrik a 91. percben felrobbantotta a stadiont a góljával. Mindenki ölelgette a mellette állót és extázisban tombolt a lelátó. Sajnos, büntetőkkel elbuktuk a döntőt, de óriási élményben volt része annak, aki ott volt.
Kezdő: Radoš - Vadász, Alves, Debreceni, Husić - Kostić, Kádár, Elek - Bacsa, Grumić, Gosztonyi.
Cserék: Egerszegi, Barczi, Batioja, Rajic, Vági, Nikházi, Eperjesi
Edző: Tomiszlav Szivics
Talán kicsit enyhítette az elvesztett döntő csalódottságát, hogy az Újpest büntetése miatt mi indulhattunk el az Európa ligában és megadatott sok fanatikus szurkolónak az, hogy külföldre is elkísérje a csapatot. Sokan még nem is éltek akkor, amikor legutóbb Európában szerepelt a Diósgyőr. Az első körben a magyarok számára nem túl ismerős máltai Birkirkara csapata volt az ellenfél. Sokat nem tudtunk róluk, de mindenki próbált az Internetről informálódni. Talán soha ilyen gyorsan nem fogytak el a jegyek a Máltára induló repülőgépekre, mint akkor.
Az első mérkőzést Debrecenben vívtuk meg és határozott játékkal kezdtünk, hogy a Birkirkara érezze, nem lehet esélyük. Mégis egy óriási bombával egyenlíteni tudtak ellenünk az első félidőben és emiatt kicsit nyögvenyelős lett a meccs. Nikházi kapufája is kifelé pattan, de a 93. percben jött Bacsa Patrik és extázisba taszította a lelátót.
Kezdő: Radoš - Okuka, Alves, Kádár, Husić - Gosztonyi, Elek, Barczi, Nikházi - Bacsa, Grumić.
Cserék: Debreceni, Egereszegi, Bori, Németh, Marjanovic, Eperjesi, Antal
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
Egy hét múlva utazhatott a csapat és a szerencsések a szigetországba és következhetett a visszavágó. Elek Ákos harcosságának köszönhettük, hogy az első félidő 30. percében megszereztük a vezetést. Az ellenfélnek nem sok momentuma volt, de a félidő előtt egyenlíteni tudtak. Döntetlennel vonultunk a szünetre ás a 60. percig kellett várni arra, hogy vezetést szerezzen a csapat Husic góljával. A 66. percben pedig az következett, ami számomra minden idők legszebb diósgyőri gólja. Barczi úgy juttatta sarokkal a kapuba a labdát, amit én még magyar játékostól nem láttam tétmeccsen. Én bármikor odaítélném neki a Puskás-díjat ezért a gólért. A 91. percben alakult ki a végeredmény Marjanovic góljával. A meggyőző továbbjutásunk, nagy valószínűséggel meglepte még a legvérmesebb szurkolóinkat.
Kezdő: Antal - Okuka, Alves, Debreceni, Husić - Bori, Kádár, Elek - Gosztonyi, Grumić, Bacsa.
Cserék: Egereszegi, Nikházi, Rados, Németh, Barczi, Marjanovic, Eperjesi
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
Itt meg kell jegyeznem, hogy a magyar sportmédia nem kezelte helyén a DVTK Európa Ligás szereplését. Az elért eredményeket többnyire visszafogottan kezelték és nem övezte a sikereket olyan tisztelet, mint egy fővárosi klub esetében történt volna. De minket ez nem befolyásolt vártuk a második kört.
A sorsoláson a bolgár Litex Lovecs lett az ellenfelünk és ez a csapat lényegesen nagyobb játékerőt képviselt a máltai alakulattól. Idegenben játszottuk az első meccset és ide is nagyon sok szurkoló indult el, hogy a helyszínen buzdítsa a csapatot.
Óriási hévvel kezdtek a házigazdák és nagyon sok helyzetet alakítottak ki a meccs elején. Mi inkább a kontrákra rendezkedtünk be. A félidőben arra gondoltunk, hogy a döntetlen is óriási eredmény lenne idegenben, de jött a második félidő. Akkoriban nagyon jól bírta a csapat erőnléte és a mérkőzések vége felé sok gólt rúgtunk. Így történt ez Lovecsben is hiszen Németh Milán a 83. percben talált be. A 90.percben pedig Grumics lőtte a hálóba a fél pályán megszerzett labdát. Előnnyel készülhettünk a visszavágóra, amit Nyíregyházán rendeztek meg.
Kezdő: Antal - Okuka, Debreceni, Kádár, Husić - Egerszegi, Elek - Gosztonyi, Barczi, Németh M. - Bacsa.
Cserék: Bognár, Grumics, Nikházi, Bori, Rados, Marjanovic, Eperjesi
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
Nyíregyházára mindig szívesen utaznak a Diósgyőr szurkolók, így volt ez most is. Egy rettenetesen nehéz 90 perc várt ránk, hiszen tudtuk, hogy a Litex nem fogja könnyen elengedni a továbbjutást. Egy igazán küzdős mérkőzést játszottukn. A 38. perceb Okuka buktatásáért tizenegyest ítélt a játékvezető és Gosztonyi értékesítette a büntetőt. A Litex próbálkozott becsülettel és a 80. percben ki is egyelítettek. A 84. percben egy kamunak tűnő büntetőt fújt ellenünk a játékvezető és annak értékesítésével már a Litex vezetett. Forró pillanataokat éltünk át a meccs végén de sikerült tartanunk az eredményt és így a harmadik körbe jutottunk. A mérkőzés utáni ünneplés méltó volt a Diósgyőrhöz.
Kezdő: Antal - Okuka, Debreceni, Kádár, Husić - Bacsa, Egerszegi, Elek, Gosztonyi - Bognár I., Grumić.
Cserék: Alves, Takács, Nikházi, Bori, Rados, Németh, Marjanovic
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
A következő ellenfél egy jóval fajsúlyosabb csapat volt, a Krasnodar együttese. A vezető sportnapilap szerint a csapat magját a sehová sem kellő brazilok alkották, de sejteni lehetett, hogy az ellenfél játékosai ettől sokkal jobbak. Debrecenben fogadtuk őket és hamar kiderül, hogy teljesen más játékerőt képviselnek, mint eddigi ellenfeleink. Fél óráig tartottuk magunkat és az első félidő végén már 2 góllal vezetett az ellenfél. A második félidő elején Bacsa gyönyörű találatával szépíteni tudtunk, de a vége így is 5-1 lett.
Kezdő: Antal - Eperjesi, Alves, Debreceni, Husić - Kádár - Németh M., Egerszegi, Elek, Gosztonyi - Bacsa.
Cserék: Bognár, Takács, Grumics, Nikházi, Bori, Rados, Marjanovic
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
A visszavágó már csak formalitás volt. Csak nagyon kevés szurkoló tudott elutazni a csapattal, hiszen nehézkes volt az utazás és a vízum megszerzése. A hazai csapat sima három gólos győzelmet aratott és így fejeződött be számunkra az európai szereplés.
Kezdő: Radoš - Okuka, Debreceni, Kádár, Németh M. - Egerszegi - Bori, Nikházi, Gosztonyi - Marjanović, Takács T.
Cserék: Alves, Bacsa, Bognár, Szabó, Egyed, Csirszki, Eperjesi
Vezetőedző: Tomiszlav Szivics
Egy dolog azért tisztán látszik, mégpedig az, hogy ez a sikerszéria Tomiszlav Szivics nevéhez fűződik Kimondhatjuk, hogy az ő edzősége alatt értük el az utóbbi idők legnagyobb sikereit.
Egyetlen dolog maradt a végére, amit még a jó emlékek közé sorolnék mindenképpen, mégpedig az, hogy a 2018 májusában megfogalmazott nyílt levelünkben közzétett meghívásunkat elfogadta Leisztinger Tamás és egy kerekasztal beszélgetésen elmondhattuk problémáinkat neki. És itt be is fejezném a cikkemet, hiszen csak a szépre emlékezem...
És ezt olvastad már?
Én sem írtam ilyet. Azt írtam, hogy a távozókat nem pótolták megfelelően. Pl az a Kovács Gábor egy (rossz) vicc Kádárhoz képest.
Ha jól emlékszem Elek is úgy került Kínába, hogy az ottani csapatnak szerb edzője volt és Szivics kapcsolata révén igazolták.
Tehát még segített is. A gond a nem megfelelő pótlással volt és azzal a 180 fokos fordulattal, amiről akkor még nem tudtunk semmit, viszont így évekkel később visszatekintve tisztán látszik, hogy akkor indult el a klub máig tartó rothadása.
És ugye Szivics szereplője volt a történetnek. Nekünk soha nem lesz annyi infónk azokról a dolgokról, mint neki voltak.
Nálam a tények Sziviccsel kapcsolatban:
- Hiába volt itt Luque és Gallardo a szakmai rész csapnivaló volt (Szentes, Kovac Zoltán) így csapat sikernek nem örülhettünk, csak annak, hogy ilyen EMBEREKET láthattunk a csapatunkban és ezután Szivics rendet tett,
- Fradi verés több, mint harminc év után,
- Ligakupa nyerése úgy, hogy a Vidi nem bírta elviselni a vereséget,
- Magyar Kupa döntő,
- EL szereplés, benne a Litex elleni idegenbeli győzelemmel! Az egy akkora fegyvertény volt, hogy a kalapok még most is lengenek,
- Őszi 3. hely.
Manapság csak az egyikért összetennénk a kezünket.
És azt sem írtam, hogy nem értem meg Tomiszlavot....de:
1.) a kávépénz, az nekem kabaré-jelleg, ha nincs róla szerződés,
2.) ha így át lett baxva, akkor arról ne nekem kelljen már tudnom, rendezze le tisztességesen (tisztességesebben, mint a munkáltatói) négyszemközt, vonja le a következtetéseket a jövő szerződéskötéseire nézve, vegye az egész szitut "tanulópénznek", és akkor azt mondom, rendben van nálam emberileg.
Persze, ez csak az én álláspontom, nem kötelező érvényű, magamból indultam ki.
Az én szemeben Szivics azért szálka az általad felsoroltakhoz képest, mert igazán mérges csak arra tudok lenni, akinek van tehetsége a szakmájához, és Szivicsnek van. Bekőt, Horváthot, meg Feczkót csak szánom, még csak mérges sem vagyok rájuk. Ellenben valszeg faxább szerződést kötöttek. Egervári tettét emberileg elismerem....csak éppen nála is jobb Szivics (szerintem).
Nem láttam Szivics szerződést, így csak feltételezés amit írok, de azt gondolom, hogy feltételezésem életszerű, ami a következő:
Sivicset ugye Hunor szerződtette 2013 nyarán - akkor amikor még volt igény a klubnál a jó eredmény elérésére, a sikeres szereplésre. Szerződtek vele 2 évre és ha jól emlékszem volt róla szó, hogy a szerződése tartalmazott egy hosszabbítási opciót is, a második év letelte utánra. Na most nagy fantázia nem kell hozzá, hogy belássuk, Szivics szerződésében rögzítve lehetett, hogy bizonyos eredmény elérése fejében jár neki egy tisztességes bónusz, vagy a 2 éves szerződése automatikusan meghosszabbodik, de pl. már egy jóval nagyobb alapfizetéssel.
És akkor 2015 januárjában, hogy is álltunk? Hát úgy, hogy Griffitsh 94. perces decemberi góljával a DVTK a 3. helyen telelt és Szivicsnek minden esélye megvolt, hogy elérje azt az eredményt (pl év végén dobogós hely), ami teljesülésével nagyobb pénz üthette volna a markát, vagy automatikusan meghosszabbodott volna a szerződése nagyobb fizuval.
Tehát Szivics 2015 januárjáig teljesítette amire szerződött. És ekkor mit csinált a klub? Na mit? Eladta a csapatból azt a két meghatározó játékost akik köré a csapat épült. Amivel nem történt volna tragédia, ha megfelelően pótolják őket, csak hát kikkel is lettek pótolva? Kádár helyére jött a sérült Kovács Gábor (ég és föld) Elek helyére meg senki. Azaz jött Koman Vladimir - aki ugye nem Elek posztjára való -, mert csórikám azt hitte, hogy majd ő is újra építi nálunk magát, mint Kádi és Elek, csak ugye nem jött be a számítása, mert onnantól kezdve már nem a sikeres szereplés volt a cél, hanem a Tesco gazdaságos működés...
Szivics ugye hangoztatta egész télen, hogy szeretne Leisztingerrel beszélni/egyeztetni, de erre nem került sor, Szabó Tomin nem jutott túl...
Na most megkérdezném tőled és mindenki mástól, hogy Te mit csinálnál, ha lenne egy teljesítmény alapú szerződésed és az év felénél minden esélyed meglenne, hogy év végén bónusz üsse a markodat mert addig jól dolgoztál, de a cégvezetés meg koncepciót módosítana, és úgy járna el, hogy ne legyen reális esélyed elérni a kitűzött célt? Megvonnád a vállad és mosolyogva dolgoznál tovább? Nem hiszem! Lehet felmondanál, vagy meglopnád őket, de az is lehet dolgoznál tovább, csak amolyan beleszarós módon?
Szóval azért a kávépénz szövegért szerintem Szivics abszolúte nem elítélhető. Főleg úgy, hogy a hírek szerint egy évvel korábban, mikor idejött, a 4-5 forduló tájékán Elekkel és Kádival is elégedetlen volt és elhangzott, hogy ha nem teljesítenek, repülnek.
Persze lehetett volna elegáns, mint Egervári és felállhatott volna magától, de sértve érezvén magát úgy gondolhatta, hogy mivel ő teljesítette az ő részét, nem hagyja bent azt a pár forintot, inkább kiprovokálta, hogy elküldjék.
Bekő, Horváth, Feczkó sokkal inkább szálkák a szememben, mint Szivics.
Meg kell, hogy valljam, a 13-14es korszak meccseit az utóbbi időben rongyosra nèztem már! (A kupadöntőről pedig ha csak olvasok is elszorul a torkom, könny szökik a szemembe! Nem szomorú, hanem boldogság miatt, hogy MEGÈLHETTEM!) Kellett egy kis lelki feltöltődès az utóbbi idők mèrkőzèseink előtt ès után is!! Szeretnèk mèg hasonlót átèlni! Talán most lesz rá esèlyünk! Hajrá DIÓSGYŐR!
+1, kár hogy Bacsa Patrikból nem jött ki több, anno azt hittem egy nagy ikon lesz,
+2 Benczés körül is mekkorát fordult a világ....
< 1 23 4 5 6 >