Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
„Lusták.”
„Nincs véleményem, olyan gyengék.” (Nem kötözködnénk, de akkor ez mi, ha nem vélemény...)
„Túlfizetettek, motiválatlanok, a többit hagyjuk.”
Csak néhányat szemezgettünk az oly könnyen elejtett ítéletek közül, melyek nagy általánosságban lefedik az országban jelenleg uralkodó vélekedést – egyben alighanem végletekig kimerítve a demagógia fogalmát.
Ezekkel találkoztak szemtől szembe a magyar foci szereplői: edző, játékos, szakértő, legenda.
Torghelle Sándor, az MTK csatára nem kertelt, szerinte kritikáknál a lényeg, hogy ki mondja. Ha nem olyan, akinek ad a véleményére, akkor „pont... nem érdekel” – válaszolta.
A Debrecen csapatkapitánya, Tőzsér Dániel felhívta a figyelmet néplelkünkre, miszerint vagy imádunk valakit vagy utálunk. A sikerekben fürdőzünk bárkivel, de a negatív beállítottság, a pesszimista, irigy voltunk azonnal utat tör, amint lehet. Külföldi karrierjében szerzett tapasztalatai azt igazolják, máshol sem feltétlen jobb a játék, de ahol 30-40 ezer ember ugrál egy szögletért, az teljesen más sport. A motiváció kapcsán pedig azt nem érti, hogy lehet egyik hétről a másikra azzal dobálózni, hogy annak hiánya a baj, miközben nincs focista a világon, aki ne a győzelemért lépne pályára. Aki nem így áll hozzá, az akkor „mondja azt, hogy fáj a hasa és nincs kedve”.
A Diósgyőrt irányító Bódog Tamás más szemmel viszonyult az elhangzottakhoz, mert rengeteg hiányosságot lát. Mikor hazajött dolgozni, például szemet szúrt neki, hogy a játékosok zöme: „Hogy mondjam... dagi volt”. Ezt nem tudta hova rakni, mert egy profi labdarúgónál, aki ebből él, alapvető kötelessége, hogy mindent alárendeljen a maximális teljesítmény elérésének.
Egy magyar játékos közel nem olyan dinamikus, robbanékony, erőszakos mint egy nyugati játékos, és nem olyan gyors – hangzott az újabb verdiktje.
De a lényeget is Bódog fogta meg, ugyanis persze, hogy nagyrészt minden csak a játékosokon csapódik le, mert azt látja az ember. A dolog ennél komplexebb: „Magyarországon nem csak játékosválságról lehet beszélni, lehet beszélni edzői válságról, lehet beszélni vezetői válságról.”
Márpedig több szereplője nincs a futballnak.
forrás: M4Sport
De csak magyarázkodás volt, és az is az semmitmondó közhelyek pufogtatásából állt.
(Példa: az EB alatt dicsőítettek minket, dehát ilyen a magyar ember, ha siker van akkor éljenez, ha kudarc, akkor pocsokndiáz, nem is érdemes figyelni az ilyesmire.
A valóság viszont az hogy ez a jelenség nem csak Magyarországon létezik, hanem minden más országban is, ott is ahol labdarúgás van. Más országban is így működik az átlagember és a tömegmédia. Ennek tehát semmi köze ahhoz, hogy miért ilyen a magyarfoci a labdarúgáshoz képest, miért ilyenek a magyarfocisták a labdarúgókhoz képest.)
http://www.nemzetisport.hu/foci-vb-2018/nincsenek-berelt-helyek-kassai-viktor-szerint-ezert-marad-le-a-vb-rol-2604291
Sajnos igenis le kell fogyni szálkásra. Nincs más út.