Balmazújváros - DVTK 2-1

Kezdhetném azzal a meccs cikkét, hogy kár-kár. De jó lett volna ha... Kit verjünk meg, ha ezeket se tudtuk...? Rég a dobogón lehetnénk ebben a mezőnyben... Ha így haladunk, kiesünk... Hol a csapatunk, mert vissza akarjuk kapni...!

A szar az egészben az, hogy ez mind igaz. És még sorolhatnám hosszasan a jogos szurkolói hangokat. Hogy most mi tört meg, hogy tört meg, megtört-e egyáltalán bármi is a Fradi legyőzése után? Lehetne ezt boncolgatni, de a cikk most nem erről szól. Hetedikek vagyunk a tabellán és én azt mondom, hogy ezt sokan elfogadtuk volna úgy a szezon elején, hogy tudjuk, jelentős erősítést nem kapunk.

Olyan szoros a tabella, hogy akár felfelé, akár lefelé is pár pontocska elég. Ez így veszélyesen hangzik, viszont ez a sűrű mezőny azt is biztosítja, hogy az elmozdulás ennek ellenére ne legyen olyan könnyű. Négy meccse nem nyertünk, és a szám szerinti pozíciónkból nem vesztettünk sokat. Nem lehet itt olyan könnyen le-, vagy felkerülni. Mégis azt mondom, ez a mai meccs egy vízválasztó összecsapás lesz. Azt mondom, hogy a fiainknak a két Balmaz' ellen elszenvedett kudarc után, az elmúlt 4 forduló után, a szurkolói türelmetlenség okán ott lehet a zabszem abban a testrészben, ahol nem a legkényelmesebb. De ha nekünk zabszem van ott, a balmazi különítménynek most dinamit. Ha valakinek égetően szüksége van a pontokra, akkor az a Horváth Feri legénysége.

Kíváncsi leszek, hogy az ellenünk eddig remekül kontrázó balmazi' szekció mit mutat majd a meccsen úgy, hogy mindenáron támadniuk kell a pontokért. Hogy nekik nem lesz jó a kivárás... Kíváncsi vagyok, hogy mi leszünk-e azok, akiket a győzelmi kényszer adta nyomás ellenére mégis sikerül háromszor megverniük egymás után... Sok mindenre kíváncsi vagyok, és egy részére ma délután megkapom a választ.

Figyelem, statisztika! Gyengébb idegzetűek ne olvassák tovább! Akinek füle van, hallja meg!
Az elmúlt 5 fordulóban a Balmazújváros két pontot szerzett, gólkülönbsége 1-9! Én nagyon remélem, hogy nem az lesz, amire most sokan gondolunk, ami ilyenkor velünk történni szokott. Nagyon remélem, hogy az a dinamit most sokkal kényelmetlenebb Feriéknek, mint a mi zabszemünk.

Adhatok tüzet, fiúk? Valakinél van egy gyújtó? Tessék! Rajtunk nem múlik.

A meccs végén hallani akarom a durranást!

A dvtk.eu beszámolója:

OTP Bank Liga 26. forduló

Balmaz Kamilla Gyógyfürdő - Diósgyőri VTK 2-1 (0-0)

Balamazújváros, Városi Stadion, 903 néző. Játékvezető: Andó-Szabó Sándor (Kóbor Péter, Szalai Dániel; Vad II István, Szilasi Szabolcs).
Balmazújváros: Horváth L. - Gabovda, Rus, Tamás L., Uzoma - Vajda, Haris, Maisuradze, Andrić - Arabuli, Rudolf. Vezetőedző: Horváth Ferenc.
DVTK: Antal - Eperjesi, Lipták, Tamás M., Shestakov - Vela, Tóth B., Busai, Óvári - Ioannidis, Ugrai. Szakmai igazgató: Bódog Tamás.

Csere: Vela helyett Bacsa a 46., Maisuradze helyett Batarelo az 57., Andrić helyett Harsányi a 66., Ioannidis helyett Kocsis a 72., Ugrai helyett Szarka a 81., Gabovda helyett Kónya a 83. percben.
Sárga lap: Rudolf a 49., Tamás M. és Arabuli az 58., Gabovda a 65., Busai a 73., Szarka a 88. percben.
Gólszerző: Óvári (0-1) a 47., Rudolf (1-1, 11-esből) a 88, Rudolf (2-1, 11-esből) a 90. percben.

Horváth Ferenc: - Két rosszul játszó csapat mérkőzését láttuk, látszott, hogy elég nagy tétje volt mindkét csapat számára a találkozónak. Az első gól után a DVTK kontrollálni tudta a találkozót, két kapufát ugyan rúgtunk, de nem volt benne a meccsben ez a végeredmény. Szoktam mondani, hogy sok minden nem függ össze semmivel, nem tudom miért nyertünk. Talán azért, mert a játékosok végig mindent megtettek, nem adták föl, hogy legalább egy pontot kiszedjenek ebből a meccsből.
Nagyon sok olyan mérkőzést játszottunk, amikor jobbak voltunk az ellenfélnél, a sors elkezdett valamit visszacsöpögtetni.

Bódog Tamás: - A mérkőzést uraltuk, túl korán könyveltük el, hogy ez egy megnyert mérkőzés lehet, ugyanakkor az utolsó öt percben a Balmaz jobban akarta a pontot, a győzelmet. A mérkőzés rendben volt, nem volt lehetősége a Balmaznak, egy szabadrúgásuk volt veszélyes. Nekünk pár lehetőségünk volt, de nem sok, de a végén... szép 11-eseket kaptunk. Az első az volt, a kispadról is úgy tűnt, mert felkapta a kezét, hogy az arcát védje, de meg lehet adni, mert kéz volt. A másodiknál kíváncsi vagyok, ha majd párszor visszanézzük, hogy mit találtak a bírók, amit be lehetett fújni. A játékvezető már kifelé futott, az egyik segédje jelezhetett. Nem tudom mit láthatott. Óvatosan fogalmazva nekem úgy tűnt, nem volt az, de egy ilyennel el lehet döntetni egy mérkőzést.
Végérvényesen elkezdődött a kiesés elleni harc. Nem ezzel van gond, meccset kell nyerni.
Maga a játék, az akarat a 87. percig rendben volt, de túl sok olyan 11-es szituáció adódott a közelmúltban, ami számunkra balul sikerült. Dolgozunk tovább!