Banner

Az MLSZ új sportigazgatója: A klubvezetőknek komolyabban kell venniük az utánpótlást!

Szerző: Jáborcsik András | 2020-07-10 18:22:00

Bernd Storck 2017 őszi távozása óta először lett hivatalosan sportigazgatója az MLSZ-nek Dr. Barczi Róbert személyében.

A csakfoci.hu összeállításából megtudhatjuk, hogy a labdarúgó, utánpótlás- és felnőtt edzői múlttal is rendelkező dr. Barczi Róbert több mint 10 éve tevékenykedik sportvezetőként, egy évig a Nyíregyháza Spartacus ügyvezető igazgatója volt, öt évig az MLSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatójaként dolgozott, illetve öt és fél évig megyei szövetségi főtitkári posztot töltött be, majd 2015-től az MLSZ versenyigazgatója volt.

Az MLSZ új, szemléletváltást és tudatosabb munkát sürgető sportigazgatója egy háttérbeszélgetésen részletesebben is nyilatkozott saját, a szövetség, illetve a magyar futball programjáról, amely a korábbiaknál több területet fog magába foglalni. Barczi egy megtervezett, a klubokkal szoros együttműködésben épülő rendszer kialakítását, illetve annak a lépéseit vázolta fel.

Az új sportigazgató egy háttérbeszélgetésen fejtette ki, mi lesz a szövetség és a saját legfontosabb feladata a következő években. A klubvezetőkkel az utánpótlás kiemelt fontosságát akarják megértetni, de maguk a csapatok is akkor részesülhetnek majd komolyabb összegekben - sőt, akár a licencek is múlhatnak rajta -, hogy milyen mértékben foglalkoztatják a fiatalokat.


A csakfoci.hu kérdésére Barczi a fiatalok beépítése kapcsán elmondta, hogy ők is látják, hogy az elmúlt évek MLSZ-intézkedései, például a pénzügyi ellenszolgáltatások sem ösztönözték igazán a klubokat arra, hogy minél több fiatalnak adjanak lehetőséget az NB I-ben, illetve az NB II-ben.

Az a cél, hogy jobb minőségű fiatalok jussanak el a klubokhoz, ezáltal a csapatok többet is fogják őket használni.

De fontos, hogy a klubvezetőkkel megértessük, hogy óriási probléma, ha mondjuk egy évben egyetlen egy fiatalt sem tesznek be a csapatukba. Komolyabban kell venniük az utánpótlást! Szorosabb együttműködésben kellene dolgozniuk a felnőttcsapatoknak a fiatalokkal, mert ami most van, az egy-egy üdítő kivételt leszámítva nem egy ideális helyzet.


Annak, hogy az NB I-es csapatok manapság csak elvétve adnak lehetőséget a bizonyításra a fiatal játékosoknak, a kevés érintésszám is az oka, hiszen amíg néhány évtizeddel ezelőtt délelőtt és délután is edzettek a játékosok, manapság csak napi egy tréningen vesznek részt, ezáltal kevésbé érettek a fiatal futballisták, mint korábban. Természetesen nem lehet minden klub célja az, hogy a fiatalokat favorizálja, valahol elsőbbséget élvez a bajnoki cím és a sikeres nemzetközi szereplés, de most azt látjuk, hogy a mezőny nagy részénél nincs türelem ahhoz, hogy beépítsék a fiatalokat, pedig ez egy folyamat – épp arra akarjuk ösztökélni a klubokat, hogy építsék fel a saját futballistáikat is. Megfelelő helyzetben egy 17 éves korától a profi osztályok valamelyikében futballozó játékos gyorsan meg tudja szokni a felnőtt labdarúgást. Ausztriában, Svájcban vagy Szlovákiában is 12 csapat van az élvonalban, de mégis beteszik a fiatalokat, szerintem nem lehet a mellőzést a 12 csapatos NB I-el indokolni. Annak, hogy az említettek előrébb járnak, két oka van: az egyik az, hogy a fiatalok náluk jobban fel vannak készítve, másrészt van egy elhatározásuk erre.


Kattints ide és olvasd el a teljes cikket a csakdoci.hu-n >>>>>>


forrás: csakfoci.hu




Mutasd a teljes cikket
És ezt olvastad már?
Banner
Hozzászólások

 < 12 3 4 > 

27. tamaskpt |Válasz erre: 25. zaphod
2020-07-14 15:03:23 Piros öves, Őstag
Miben segíti? Három fordulóval több papírforma meccsel nincsenek kihúzva a szarból.
Miben erősebb? Azon kívül, hogy ami régen középmezőnyt érő teljesítmény volt az most a kiesés elleni harcra elég, nem látom a minőségbeli fejlődést. Sőt.
Az akadémiák azért képeznek jórészt NB3 szintű játékosokat, mert csak ők maradnak meg arra az életkorra. Az igazán tehetséges, de jellemzően öntörvényű lurkókat elidegeníti a Bozsik-rendszer, amiben 0 kompetitív elem van bajnokságok vagy gyakoribb tornák nélkül, ellenben rettentő hirtelen vár el teljesítményváltást korosztályváltásnál.
26. KáGábor* |Válasz erre: 24. tamaskpt
2020-07-14 13:18:48 Fekete öves, Veterán
Ahhoz, hogy ki tudjanak jutni a nemzetközi kupába, a pénzen kívül szükséges a bajnokság is. Az nb1 így sem készíti fel őket jól, de ha gyengébb lenne -márpedig a több csapat felhígulást jelentene-, akkor az még kevésbé.
25. zaphod |Válasz erre: 24. tamaskpt
2020-07-14 12:52:15 Fekete öves, Őstag
Ez nem így van, a két nagy nemzetközi szereplését segíti egy erősebb NB1. Hogy 16 csapatos NB1 mellett is megjárták volna a csoportköröket, az megint wishful thinking.

Az pedig, hogy az akadémiáról kikerülők NB-3mas szintet ütnek meg, az az Akadémiákon múlik. A gyerekkori képzés is gyenge, ez nem kérdés, de az más lapra tartozik.
24. tamaskpt |Válasz erre: 23. zaphod
2020-07-14 11:51:46 Piros öves, Őstag
A nemzetközi szereplésben a két gigász felduzzasztása segített, ők 16 csapatos ligában is megjárták volna az EL-t. A BL pedig sajnos 2009 óta még távolabb került, köszönhetően az UEFA áldásos tevékenységének.
Az akadémiai képzés pedig hiába kezdődik 14 évesen, mert a tényleges rostálás (és nagyon sok gyerek kedvének az elvétele) 6-12 éves kor között történik. Az akadémiákra már csak azok kerülnek be, akik ott megmaradtak.
23. zaphod |Válasz erre: 21. tamaskpt
2020-07-14 10:10:43 Fekete öves, Őstag
A lebonyolítással kapcsolatos hozzászólásod továbbra is wishful thinking. Az NB1-gyel kapcsolatban továbbra is az az alapkérdés, hogy mit akarunk? Erős elsőosztályt, ami nyilvánvalóan segít a nemzetközi szereplésben, vagy pedig fiatalnevelést - amihez amúgy nem ez szükséges elsősorban - ez esetben a színvonal vissza fog esni. Szerintem az NB1-nek nem az a dolga, hogy NB3-mas szintű fiatalok játssszanak.
Az utánpótlásképzéssel kapcsolatban az meg bullshit, hogy hosszú a kifutás. Tekintve, hogy az akadémiai képzés 14 éves korban indul, ez nem igaz. Alapvető változtatásokkal sokat lehetne 1-2 év alatt is előrelépni, ehhez viszont a TAO-t ténylegesen arra kellene költeni, hogy bővítsék a szakembergárdát, stb.
22. toki* |Válasz erre: 20. zaphod
2020-07-14 07:52:37 Fekete öves, Veterán
+1
21. tamaskpt |Válasz erre: 20. zaphod
2020-07-13 20:08:28 Piros öves, Őstag
Hol volt az a 4-5 csapat? Én éppen azt láttam idén, hogy a teljes szezont botrányosan gyenge játékkal lejátszó Felcsút gyakorlatilag besétált a harmadik helyre a végén, mert ők voltak képesek egyedül konzisztens teljesítményt nyújtani a hajrában. A "cikiség" meg végképp nem akadály, megint csak a 2004 előtti lebonyolítást tudom felhozni példának, ahol az alapszakaszban a második helyről csak 3 pontra lemaradó MTK a rájátszásban egy laza 1-3-6ot összehozott. Címvédőként.
12 csapatból 4 lehetséges kieső pedig már nagyon-nagyon rossz arány lenne, ha már mindenképpen osztályozót szeretnél, akkor legyen a 11. és a 2. között. Így is az lett a módi, hogy az NB1-re alkalmas hátterű csapatok befékeznek, és helyettük feljut valaki olyan a másodosztályból akinek anyagi lehetőségeik és minőségük alapján semmi helye az élvonalban (Kaposvár, Balmazújváros). Ha ennyire nem akarod velük "felvizezni" az élvonalat, akkor már így is túlzott mértékű a liga évenkénti 17%-os (2/12) rotációja, szemben a régi rendszer 12,5%-os (2/16), vagy a nemzetközileg legelterjedtebb 15%-os (3/20) cserélődéssel.
A képzéssel leginkább az a baj, hogy csak nagyon hosszú évek után érezhetők a reformok, és csak utólag érezhető hogy egy változás bevált-e, vagy sem. Most és a következő 3-4 évben még mindig olyanok fognak bekerülni a felnőttcsapatokba, akik 2010 előtt, még a teljes letámadásban erőltetett Bozsik-program kiválasztó-, és képzőrendszerében kezdtek focizni, ergo az ő képzésük még biztos, hogy előnytelenül lett rostálva és megalapozva az akadémiai rendszerbe kerülés előtt. Viszont ha a szénakazalban megmaradt tűket nem akarjuk tönkretenni, akkor nem szabad alsóbb osztályokba szorítani őket, vagy NB1-es csapatokat kiesőjelöltté tenni a puszta szerepeltetésük által.
Az MLSZ pénzdíjazása szintén egy borzalmasan rossz rendszer, nálunk ugye Nemes kálváriája mutatta meg a visszásságát.
Kettőnk közül pedig nem én írom le a véleményem tényként és kívánom a másik szájába rágni, szóval csak ne utasítgass az utolsó szó jogán.
20. zaphod |Válasz erre: 19. tamaskpt
2020-07-13 19:51:26 Fekete öves, Őstag
A lebonyolítással kapcsolatban ezek feltételezések, alap nélkül. Éppenhogy most is volt 4-5 csapat, amely ki akart jutni Európába, tehát ha ezek egymással játszanak, annak lenne tétje. Ha a hatodik mondjuk nem akar, akkor is eléggé ciki lenne, ha mindenkitől kikapna. A hetedik helytől kezdve pedig mindenki a kiesés ellen küzdött, és mivel ezek is egymás ellen játszanának, senki sem engedhetné meg, hogy kikapjon, mert könnyen kieső helyre kerül. Plusz, én azt is bevezetném, hogy a 9-10. helyezett pedig osztáyzót játszik az NB2 3-4. helyezettjével. Így nem lenne miért pontokat leadni. De ez úgysem fog megtörténni, mert nem érdeke a kluboknak. Az, hogy a kétezres évek elején valami megbukott, az semmit nem jelent. Az egy gyökeresen másik helyzet, másik versenykiírás volt, és teljesen mások voltak a magyar focin belüli viszonyok.
Továbbá még egy dolog: Ha az NB1-et felvizezik, akkor annak a színvonala nagyot esne. Kaposvár szintű csapatokból kerülne fel még négy. Ezt akarjuk? Én speciel nem, mert ez semmiképp nem előremutató dolog.

"Az utánpótlásnevelésben meg szerintem az lenne az elérendő cél, hogy minél fiatalabb korban összeszokjanak az arra alkalmas játékosok a nagyokkal."

Ez nem cél. Az a cél, hogy a fiatalok minél előbb eljussanak arra a szintre, hogy a felnőttek között is megállják a helyüket. Ehhez az utánpótlás képzésen belül meg kell végre csinálni azokat a dolgokat, amelyeket egy rakás szakértő, és a Double Pass is már évek óta mond. De ezt egyelőre egyik klub sem vállalta fel, mert érdeksérelemmel járna. Ameddig nem lesznek a képzésen magán belül változások, addig semmi értelme arról beszélni, hogy a versenykiírásokon hogyan lenne célszerű változtatni, mert ha az akadémiákról NB3-mat megütő szinten jönnek ki a legjobbak, akkor azok a srácok úgysem fognak játszani egy NB1-es csapatban, és NB2-ben sem sokan (ott is a pénzügyi ösztönzés miatt). Tehát - amit már legalább kétszer írtam le - semmi jelentősége a versenykiírásnak e tekintetben, mert a probléma nem ezzel van.

Továbbá Lovrencsics továbbra sem jó példa, mert a) nem akadémista, hanem éppenhogy egy eltanácsolt fodbalista (lásd még: Sigér, vagy Cseri), és ennek ellenére tudott annyit fejlődni, hogy válogatott legyen. Továbbá a külföldre kerülése annak köszönhető, hogy akkor még adtak el játékosokat rendszeresen a magyar csapatok külföldre, és olyan csapathoz került, amely erre üzleti modelt épített. Ma ilyen nincs az NB1-ben, mindenki a tuti MLSZ pénzre megy. Tehát ha ma lenne Lovrencsics 20éves, a fentiek miatt nem vinné sokra, nem azért, mert kevesebb a csapat az NB1-ben. Az NB2-ből minden évben bekerül egy pár tehetségesnek számító fiatal az NB1-be, a nagy többségük nem tud kiemelkedni. Szóval a lehetőség most is megvan. De ez megint a fent vázolt probléma. Ha valamelyik akadémia képes lenne 18 évesen már stabil NB2-es szintű játékosokat kitermelni, akkor ezek a srácok 20 éves korukra simán eljuthatnának az NB1-be, feltéve ha képesek fejlődni. De ettől nagyon messze vagyunk.

Nem akarok ezen további köröket futni, mert ez megint már süketek párbeszéde. Tessék látni az összefüggéseket.
19. tamaskpt |Válasz erre: 18. zaphod
2020-07-13 16:37:32 Piros öves, Őstag
A rájátszás pont, hogy még inkább a bunda melegágya lenne, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a felsőházban 4 csapat minden tét nélkül - hiszen kiesni már nem eshetnek ki - csak azért teperne, hogy NE jusson ki Európába. Az alsóházban pedig jó eséllyel szintén meglenne 3 csapat, akiket nem fenyeget a kiesés, ezért ők is pénzügyi befektetéseket végezhetnének a szezon végén. A rájátszásos rendszer a kétezres évek elején csúnyán megbukott, semmi ok a visszahozatalára.
Az utánpótlásnevelésben meg szerintem az lenne az elérendő cél, hogy minél fiatalabb korban összeszokjanak az arra alkalmas játékosok a nagyokkal. Ez az NB3-ban oda lejátszó felnőttjátékosok híján nem fog megtörténni, ahogyan a Ligakupa hiánya is nagy érvágás.
Lovrencsics pedig nem az akadémiákra példa, hanem a már felnőtt korosztályú, de valamilyen okból a saját csapatukban be nem mutatkozható játékosokra. Képzelj el pl. a történet kedvéért egy fiktív Fradi-akadémista balhátvédet, akiben akár még perspektíva is lehetne, de Čivić és Heister mellé még a keretbe se fér be. Öt évvel ezelőttig egy ilyen játékost simán kölcsön lehetett adni a Kecskemétnek vagy a Lombardnak, és végső soron minden fél nyert a bizniszen. Most azonban nevezett játékosnak a Soroksár lenne a legmagasabb szint ahová elhelyezkedhet, ahonnan az előrelépés gyakorlatilag lehetetlen.
18. zaphod |Válasz erre: 17. tamaskpt
2020-07-13 16:01:38 Fekete öves, Őstag
Mint írtam, ne keverjünk dolgokat.
Igen, volt bundázás a 12 csapatos NB1-ben is. Ha a lebonyolításon változtatnának, és alsó illetve felsőházra osztanák a mezőnyt egy oda-vissza kör után, akkor ez méginkább redukálódna.

Ettől egy teljesen másik téma az utánpótlásnevelés, és a fiatalok beépítése. Ez teljesen független attól, hány csapatos az NB1, mert
a) elsősorban a probléma az akadémiákkal van, ahonnan 18 évesen maximum NB3-mas szintű játékosok jönnek ki,
b) másodsorban a tehetséggondozással van, vagyis hogy az akadémiáról kikerülő játékosokat a klubok egyszerűen elengedik, ahelyett, hogy 2-3 évig legalább segítenének nekik kölcsönadásokkal, illetve edzés és fejlődéstervekkel, úgy, hogy közben szerződést adnak nekik.

Lovrencsicsre ebben a kontextusban teljesen felesleges hivatkozni, mert nem akadémista volt, nem is ebben a rendszerben nevelkedett. És ő egyébként is az a szabályt erősítő kivétel, aki saját akaraterejének köszönhetően emelkedett ki.

 < 12 3 4 > 

Banner
Mégsem


Üzenet küldése...