A veszteséget az fizesse, aki a rossz döntéseket meghozta

Szárnyalnak a hírek a DVTK körül az utóbbi hetekben. Az újságcikkek legfontosabb témája talán a szurkolók belépése a klubba. Az egész azzal indult, hogy az Önkormányzat felajánlott a szurkolóknak egy 2%-os üzletrészt. Hogyan jutottak erre az elhatározásra épp 2018-ban? Van, aki szerint ez már a választási kampány része.

Az a helyzet, hogy ez egyáltalán nem egy friss ötlet. Már a DVTK-stadion tervezése idején, 2015-folyamatosan szerveztünk találkozókat a szurkolók részvételével. Egy ilyen találkozó alkalmával vetette fel polgármester úr először a szurkolói tulajdonlás kérdését. Ugyan, hol voltak még akkor a választások? Sokkal inkább az volt az oka a javaslatunknak, hogy tanulmányoztuk a sikeres futballnemzetek klubjainak tulajdonosi szerkezetét. Az a helyzet, hogy egy futballklub önmagában egy vállalat is, és sikeres vállalat nem létezhet megfelelő tulajdonosi struktúra, jó vállalatvezetők nélkül.

Az országban sorra épülnek az új stadionok, a vezető klubokban egyre több a pénz, nálunk, Diósgyőrben, úgy tűnik, mégis válság van...

Valóban, a magyar labdarúgásban, és benne a diósgyőri labdarúgásban, az állami sportfinanszírozás következményeképpen, eddig soha nem látott infrastrukturális fejlesztések valósultak meg. Az állam által fenntartott Tao rendszer, és az MLSZ útján kifizetett támogatások ugyancsak a futball vállalatok stabilitását szolgálják. Mindezek mellett, a diósgyőri labdarúgás önkormányzati támogatása is hosszú esztendők óta kiemelkedő, kiszámítható és garantált. A város 8 év alatt összesen 1,45 Mrd Ft-ot, átlagosan évi 181 millió Ft-ot juttatott a klubnak.

Látható tehát, hogy a magyar labdarúgás, és benne a diósgyőri labdarúgás további előrelépésének feltétele elsősorban már nem anyagi, hanem sokkal inkább morális kérdés. A moralitás pedig többek között a tulajdonosok áldozatvállalási kérdéseiben, az egyesületi és a saját tulajdonosi érdekeik szétválasztásában, az egyesületi vagyon gyarapításában és a szurkolókkal és a médiával való kapcsolattartásban nyilvánul meg.

A moralitásnak, mint alapértéknek a folyamatos szem előtt tartása, és a moralitási szint folyamatos emelése teremtheti meg a társadalmi értékítélet megváltoztatását a magyar labdarúgással összefüggésben. A DVTK-nál sajnos éppen a moralitás került súlyos válságba, még a futballszakmai válságnál is súlyosabb következményekkel fenyegetve.. A DVTK sztorinak ugyanis meghatározó eleme a jelentős, a magyarországi átlagos méreteket meghaladó szurkolói érdeklődés, aminek legerősebb alapja éppen a múltból jövő moralitás, a vasgyári nyíltság és őszinteség.

Amennyiben a morál tovább süllyed, az nem elsősorban a diósgyőri labdarúgás jelenét érinti (bár nyilvánvalóan abban is súlyos sebeket üt), hanem a jövőt fenyegeti, a tradíciók lerombolását, és ezáltal a jövő nemzedékek érdeklődésének az elveszítését.

E tekintetben a huszonnegyedik órában vagyunk. Ezért fordultunk a diósgyőri szurkolókhoz, hogy a fejlettebb futballkultúrával rendelkező országok klubmodelljére történő átállással legyenek ők is tulajdonosok, és hogy jelenlétük segítsen a morális válság leküzdésében. Mert ami nálunk történt a DVTK címerrel, az éppen a morális válság miatt következett be. Ugyanis ahol a morál rendben van, ott a történelmük egy darabját nem lehetett volna számviteli sorrá silányítani, a szurkolók megkérdezése nélkül adni-venni.

Mit lehet tudni erről az ügyről pontosan?

Egyelőre nem sok mindent. A klub cégbíróságon elérhető nyilvános jelentése szerint a DVTK brand értékesítésre került. Ugyanakkor Sántha Gergely ügyvezetőként a minap azt nyilatkozta, hogy minden híreszteléssel szemben, a brand és a címer a klub tulajdonát képezi, tehát nagy valószínűséggel visszavásárolta azt a klub, azonban a tisztánlátás kedvéért beszámolót kértünk az ügyvezetőtől a december 5-ei taggyűlésen.

Ha már taggyűlés, a szurkolók egyelőre nem lehetnek ott, mert a többségi tulajdonos a legutóbb nem szavazta meg a belépésüket...

Valóban, emiatt csalódottak is voltunk, szerintem a DVTK szurkolók ezt a gesztust megérdemelték volna. Bár a többségi tulajdonos elvben támogatta a belépést, a gyakorlatban mégsem, és jogi problémára hivatkozott. Azonban a mai napig nem tájékoztatott minket, hogy pontosan mire is gondolt. Csak remélni tudjuk, hogy az elvi támogatás tényleg komoly, és nem színjáték van a háttérben, mindenesetre december 5-én ez is kiderül. Innentől kezdve a szurkolók javaslatait hivatalos formában is a taggyűlés elé visszük, és mindaddig így fogunk eljárni, amíg a szurkolók saját jogon nem tudják képviselni ott magukat.

Sokan féltik a szurkolókat, hogy majd nekik is folyamatosan fizetni kell az éves veszteség rájuk eső részét...

Ugyan már. Ez egy korlátolt felelősségű társaság, a nevéből is következik, hogy semmilyen jogi felelősségük nem lehet. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, csak be akarja csapni a szurkolókat és zavart akar kelteni. De a szurkolók nem óvodások, hogy minden mesét elhiggyenek.

Akkor át is térhetünk a tőkehelyzetre. Tényleg veszélyben az NB 1-es licenc?

Tudomásunk szerint semmilyen licenceljárás nincs folyamatban. Legalábbis bennünket nem értesített erről a klub. Eddig minden évben tavasszal kellett megszerezni a licencet.

A legutóbbi taggyűlésen 200 millió Ft-ot tőkeemelést kért a klub a várostól. Akkor Önök jelezték, hogy feneketlen kútba nem öntenek közpénzt. Változott azóta az álláspontjuk?

Nem változott, mert nem is változhatott. A klub összes igazgatóját a többségi tulajdonos nevezte ki. Akárhányszor kértünk beleszólást, mindig elutasították. Kizárólag ők hozták össze a veszteséget, így azt annak kell kifizetni, aki őket a vállalatvezetéssel megbízta.

Tőkeproblémákról egyébként csak a Diósgyőrnél ír a magyar sportsajtó, egyetlen más magyar csapatnál nem hallottunk ilyen gondról. De nem tudom olvasták-e az mfor.hu portálon azt a cikket, ami úgy kezdődik, hogy végrehajtás, elzálogosítás: gyűlnek a felhők a diósgyőri fociklub felett. Már a cím is ijesztő.

Mindeközben a miénk lett az NBI legolcsóbb játékoskerete, 7 év alatt 12 edzőt jött, harmadik esztendeje folytatjuk heroikus küzdelmünket a kiesés ellen, folyamatosan csökkenő átlag nézőszám mellett.

Csak ismételni tudom, egyszerűen nem lenne igazságos a miskolciakkal szemben, ha az ő adójukból mások rossz szakmai és üzleti döntéseit finanszíroznánk. A miskolciak adóját miskolci óvodák, iskolák felújítására kell költenünk és még sorolhatnám a helyes célokat.

Sántha Gergely ugyanakkor szó szerint az nyilatkozta, hogy a DVTK gazdasági helyzete stabil. De akkor miért van szükség tőkepótlásra?

A klub fő problémája az, hogy tartozik a többségi tulajdonosnak. Ebből következően, ha klub bajba kerül, az azért lesz, mert a többségi tulajdonos eddig nem adott utasítást a kölcsön elengedésére, pedig a legutóbbi taggyűlésen is indítványoztuk ezt. Hozzáteszem, olyat még nem hallottunk, hogy egy tulajdonos a saját kölcsöne miatt veszélyeztesse a saját klubjának licencét!

Akkor mégis mi a megoldás?

A megoldás nagyon egyszerű. A többségi tulajdonosnak a saját klubjával szembeni kölcsönét el kell engednie. Továbbá, ha módunk lesz rá szívesen küldünk oda menedzsereket is, akik tavaszig segítenek egyenesbe hozni a klubot.

Végezetül: hogyan tovább DVTK?

Az elmúlt hetekben szerencsére megmozdult valami. Három meccs hét pont. Ha a szurkolók intenzív jelenléte, a tisztázó folyamatok és diósgyőri morál folyamatos feszegetése ebbe csak egy kicsit is belejátszott, már megérte elindítani a párbeszédet.