A magyar bírókat Puhlék nem tartják elég értelmesnek?

A magyar játékvezetők itthon burokban élnek, nem nyilatkozhatnak a meccseikről, nem bírálhatják őket és leiratkozni sem lehet róluk. Pedig egyre több a kétes ítélet az NB I-ben, ezért egyre több vezetőedző szólal fel a bírók ténykedése ellen, akik általában ezért büntetést kapnak az MLSZ-től. Miért védik itthon ennyire a bírókat, miért nem ismerhetjük meg az ő véleményüket? A csakfoci.hu ezt a témát járta körbe és egy rendhagyó javaslattal is él.

Az idei NB I-es bajnokságban egyelőre az átlagnál több a játékvezetői tévedés, ezt bizonyítja az is, hogy az eddigi tíz forduló alatt már három vezetőedzőt és két ügyvezetőt is megbüntetett az MLSZ bírózásért.

A legfrissebb ügy a Bódog Tamás kontra Solymosi Péter „csata”.

Solymosi véleményét nem tudhatjuk meg, mivel nálunk a játékvezetőknek tilos beszélniük az általuk vezetett mérkőzésről. Viszont egy-egy bírói hiba után az sem kerül nyilvánosságra, hogy az adott játékvezetőt eltiltja-e a szövetség vagy sem.

Magyarországon meglehetősen burokban élnek a bírók, nem nyilatkoznak, nem szidhatják őket, de már leiratkozni sem lehet róluk, ha hibájukkal sújtanak egy-egy csapatot. Érdemes megemlíteni, hogy hivatásos bírókról beszélünk, akik ezért kapják a fizetésüket (“Az MLSZ elkötelezett azon a téren, hogy látványosan javítsa az élvonalbeli játékvezetés színvonalát, és ezért – a klubokkal közösen – jelentős anyagi áldozatokat is hoz a jövőben” – fogalmaztak 2013-ban, a profi bírói státusz létrehozását követően). Az MLSZ éppen azért hozta létre azt a státuszt, hogy csak erre kelljen koncentrálniuk, ezzel is minimalizálva a hibákat.

A csakfoci.hu Bede Ferenc segítségével járta körbe a témát, a korábbi kiváló FIFA-játékvezető a legkényesebb kérdésekre is válaszolt.

Egy játékvezető megteheti, hogy a mérkőzés után nem fog kezet egy edzővel?

– Kicsit távolabbról indítanám a történetet – kezdte Bede. – Az elmúlt hetekben több játékvezetői tévedés is sújtotta a Diósgyőrt, így valahol érthető, hogy az edző feszültebb a kelleténél és talán már némi ellenszenvvel fogadja a bírói csapatot. Azt nem tudom, hogy a mérkőzésen mi játszódott le, de ha az edző esetleg folyamatosan kommentálja az ítéleteket, azt nem biztos, hogy jól viseli a játékvezető. Az ellenszenv aztán a szabályos, de meg nem adott gólnál csúcsosodott ki, amit a lefújás után szóvá is tett. Ha valakinek rendszeresen szórják be a megjegyzéseket és nem jó az idegrendszere, akkor lehet, hogy nem megfelelőn reagál egy ilyen szituációban…

Nálunk a játékvezetők miért nem nyilatkozhatnak az általuk vezetett mérkőzésről? Németországban például akár bocsánatot is kérnek, ha rosszul döntenek egy-egy szituációban.

A Játékvezetői Bizottság vezetői Puhl Sándorral az élen úgy gondolják, a játékvezetők képességét meghaladhatja az, hogy bizonyos esetekben tényszerűen nyilatkozzanak, megvédjék magukat, bár a játékvezető bizottság sem szólal meg a kétes ügyekben. Pedig sokszor jó lenne, ha a kommunikáció nem egy csatornán folyna, hanem lehetne reagálni, ütköztetni a véleményeket.

A játékosok és az edzők eltiltása mindig nyilvános, azt viszont soha nem lehet tudni, hogy egy-egy hibázó játékvezető kapott-e büntetést vagy sem. Miért?

– Régebben abból lehetett tudni, hogy a hibázó kolléga a következő fordulóban nem vezethetett. Amióta profi státuszt bevezették, nem mindig következetesek az ítélethozók. Van, akit eltiltanak egy rossz mérkőzés után, van, akit nem. A Diósgyőr meccsén nagyot hibázó asszisztens a következő fordulóban nem kapott küldést, de Solymosi Peti igen. Megjegyzem, jogosan, hiszen a játékvezető nem tudja a saját helyzetéből felülbírálni az asszisztensét.

Elolvasom a teljes cikket a csakfoci.hu-n<<<<<

forrás: csakfoci.hu